HTML

Pontilyen pont ilyen

"Az ember bármilyen messze jut is ismereteivel, akármennyire is objektíven ítéli meg önmagát, végül egyebet nem nyer az egészből, csupán tulajdon életrajzát." (Friedrich Nietzsche)

Friss topikok

  • Zolimoni: Ez volt az a könyv az életemben, aminél az "Ahaaa!" élmény hetekkel később jött.... (2023.07.12. 20:22) A lét elviselhetetlen könnyűsége
  • Volna: @NetLektor: Őszintén szólva, egyáltalán nem értem a 8-as pontban a szerző értetlenségét. Egyértelm... (2021.03.21. 23:24) A tíz legkiakasztóbb helyesírási hiba a világhálón
  • Csöncsön: @MAXVAL bircaman közíró: Nem cenzúra van, csak mivel föl van rá telepítve a Disqus, kiszedtem a ... (2020.02.24. 20:50) "Jól kellett viselkedni"
  • Sz.E.: Én azt válaszoltam volna a gyereknek, bár egy ilyen korú gyerek azt sem értette volna meg: Ha magy... (2018.07.09. 20:28) Mi az értelme?
  • Csöncsön: KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY (aki esetleg olvassa)! Indítottam egy új blogot: mondataink.blog.hu/ Aki szí... (2017.08.29. 19:33) Az Ég Berlinről

Ennyien vagyunk most

2009. január 31. óta


View My Stats

Címkék

ady (1) aforizma (6) agyalás (12) agymenés (3) aljasság (1) almería (1) álom (11) amerikai psycho (1) arany jános (8) argentína (2) árokásó blog (1) asterix (1) austin (1) a nagyidai cigányok (1) a szajha és a bálna (1) a tanú (1) a titkok kulcsa (1) a vihar (1) babarczy (1) babits (5) bahtyin (1) bajnai (1) balassi (2) balkán (1) baloldal (1) bank (1) barcelona (6) baudelaire (1) bayer (1) beavatás (1) bekezdés (1) berlin (2) berzsenyi (2) bessenyei (1) beszéd (2) beszédaktus elmélet (1) beszélgetés (4) betegség (2) bevándorlók (1) bkv (8) blikk (1) blog (28) blogsablonok (1) bl döntő (1) bogár lászló (1) bölcsesség (1) bölcsészet (2) bölcsészkar (1) bölcsőde (1) boldogság (2) bolondozás (4) bolondság (1) bonhoeffer (1) brecht (1) buber (1) budaházy györgy (1) budapest (17) búék (3) bűn (1) bunkóság (1) butaság (2) butler (1) buzi (1) camus (1) celebek (1) chico buarque (1) cigányok (3) csalódás (1) csíkszentmihályi (2) csipike (1) csoda (1) csokonai (1) dallas (3) dekonstrukció (1) délibáb (1) demokrácia (3) derrida (1) derű (2) der himmel über berlin (1) dionüszosz (1) diploma (2) dohányzás (2) dosztojevszkij (4) eb (5) echo tv (1) edith piaf (1) egyébként (1) egyetem (1) élet (17) ellenőrök (1) el clásico (2) emberek (14) emlékezés (13) én (25) építészet (6) erich fried (1) erotika (1) értelmesség (1) értelmiség (1) érzékenység (1) érzéketlenség (1) esterházy (1) esztétika (1) etika (5) étteremkritika (1) facebook (1) fájdalom (3) fák (1) faludi ferenc (1) fanatizmus (1) fazekas róbert (1) fecsegés (1) federer (2) feldmár (1) felelősség (2) férfiak (3) festészet (2) fikázás (1) film (17) filozófia (36) flow (1) foci (36) foucault (2) franciák (1) franciaország (1) freud (1) freudizmus (1) friedrich (1) ftc (3) gazdaság (1) gazsó (1) gdp (1) getafe (1) giccs (1) goethe (4) gondolatok (2) gondolkodás (45) grafológia (4) grondin (1) guantánamo (1) gyerekek (1) gyilkosság (5) gyomor (1) gyöngyösi (1) győzelem (1) gyűlölet (1) gyurcsány (4) gyurgyák jános (1) haas (1) háború (1) hajnóczy péter (1) halál (7) halálbüntetés (1) halottak napja (1) hawaii (1) hazaszeretet (1) helyesírás (3) hermeneutika (6) hétköznapok (23) hiddink (1) himnuszok (2) hímsovinizmus (1) hírek (3) hócipő (1) hofmannsthal (1) homofóbia (2) homoszexualitás (4) hősök (2) húgocskám (1) húsvét (2) identitás (1) idő (11) igénytelenség (1) iii. richárd (1) indexcímlap (12) iniesta (1) iparművészeti múzeum (1) írás (14) irigység (1) irodalom (20) iskola (1) isten (2) ízeltlábúak (2) japán (2) játék (19) jégkorong (1) jékely (1) jézus (6) jobbik (1) jog (1) john higgins (1) józsef attila (5) káin bélyeg (1) kant (1) kapitalizmus (1) karácsony (3) kávé (1) kegyetlenség (1) kemény istván (1) kép (2) kérdés (1) kereszténység (5) kézilabda (4) kína (1) kisebbségek (3) kisteleki (2) kittler (1) kockulás (1) kóczián (1) koeman (1) koffeinizmus (1) kolláth györgy (1) kolonics györgy (1) költészet (18) költségvetés (1) komment (1) konzervativizmus (3) korrektúra (1) kosztolányi (18) kötelességtudat (1) közélet (11) kő hull apadó kútba (1) kultúra (21) kundera (1) kurvák (1) lánczi (1) léderer ákos (1) lélek (23) lényeglátás (1) lévinas (2) liberalizmus (2) lmp (1) logika (1) lustaság (2) lyotard (1) magány (2) magyarok (2) magyarország (38) maradona (2) márai (1) marian cozma (1) márquez (2) maslow piramis (1) mccain (1) mdf (1) média (2) melegfelvonulás (2) mélypont (1) messi (1) metafora (3) meztelenek és holtak (1) morál (4) moravia (1) mörike (1) mosoly (1) mottó (1) mourinho (1) mszp (3) mu (1) műfordítás (3) munkanélküliség (1) murray (1) musil (2) művészet (5) művészetek (1) nacionalizmus (2) nácizmus (3) nadal (2) nádas (1) napfény (2) nemek (2) németek (3) német romantika (2) nemzeti blogcsúcs (1) nemzeti színház (1) nemzetkarakterológia (1) népszavazás (2) népszótár (1) nevetés (2) nick hornby (1) nietzsche (30) nobel díj (1) nők (1) norvégia (1) nyelv (26) nyelvészet (1) nyilas atilla (1) obama (1) ökopolitika (1) olaszország (2) olimpia (6) olvasmány (24) olvasók (5) önismeret (4) önreflexió (1) öröm (1) ortega y gasset (2) őrület (1) oslo (1) összeesküvés elméletek (1) őszinteség (1) őszöd (1) osztálytalálkozó (2) ötvenes évek (1) ozmium (1) pánikroham (1) pedagógia (6) pesterzsébet (2) petőfi (1) petri (1) pihenés (1) platón (1) pluralizmus (1) polgári védelem (2) politika (22) politikai korrektség (1) pontyi (1) pornó (1) prága (1) pszichológia (13) rabszolgamorál (1) radnóti (2) raymond aron (1) real madrid (1) recenzió (1) reckl amál (1) rejtély (1) relativizálás (2) rend (1) részegség (1) retorika (1) ricoeur (1) rilke (1) rio de janeiro (1) roddick (1) rogán (2) románia (1) roman jakobson (1) román patkány (1) rorty (1) rtl klub (1) samantha (1) schmidt mária (1) seggnyalás (1) shakespeare (4) sivatag (1) slágerek (1) sleeping dancer (1) slota (1) snooker (4) sólyom (2) sötétség (2) spanyolország (5) spanyol olasz (1) sport (14) stadionok (5) statcounter (1) stilisztika (2) szabadka (1) szabó lőrinc (1) szdsz (2) szegénység (1) szégyen (3) szemantika (1) szemétség (1) szent ágoston (1) szenvedély (6) szerb antal (2) szerelem (2) szerénység (1) szeretet (8) szexualitás (3) szlovákia (1) szmájlik (2) sznobizmus (1) szocializmus (1) szókincs (3) szorongások (16) sztrájk (1) születésnap (3) szúnyog (1) szurkolók (6) tanárverések (1) tanulás (1) tarka magyar (1) társadalom (19) tavasz (1) technokrácia (2) tenisz (2) tériszony (1) terrorizmus (1) teszt (1) tgm (1) tibet (1) titok (1) tolsztoj (4) török gábor (1) történelem (9) tortuga (1) transzcendencia (1) trianon (1) tudatmódosítók (2) tudomány (6) újév (1) ünnep (8) usa (3) usain bolt (1) uszoda (1) utcák (6) vallás (1) városok (4) vb (2) velázquez (1) vér (1) vers (23) versrovat (32) világháló (11) világpolitika (2) világválság (1) villamosok (3) vírus (1) vita (1) vitézy (1) vizsga (1) vörösiszap katasztrófa (1) was es ist (1) wc (1) weöres (2) wikipédia (1) wimbledon (2) wittgenstein (1) zsenialitás (4) Címkefelhő

2008.04.12. 11:31 pontilyen

A Költészet Napja -- után

Túlságosan is ingerült voltam tegnap ahhoz, hogy (Tandori Dezső szavaival) "megindulhasson bennem a költészet". Nem is lett volna hiteles itt szépségről, tavaszról és szeretetről értekezni, amikor a kommentjeim inkább a harcolásról szóltak. Igaz, háború és költészet élhet akár egyetlen szívben is. Nem Nietzschét vagy Tolsztojt idézem, hanem (Költészet Napjáról lett lévén szó) az első igazán nagy magyar nyelven verselő költőt, Balassi Bálintot. Az ő alábbi költeménye játszott ma a lelkemben. Írt ő ennél legalább egy tucatnyi sokkal jobbat is, most nekem mégis ez tetszik a leginkább. Különösen a zárása, a jó lova mellett való füvön létében Marullust fordítgató költő képével, aki a szavaival nem csak a tavasz, de (bár poétához méltó finomsággal) a magyar nyelv diadalát is ünnepli.

 

Decima Secunda
Ejusdem generis 

az nótája Lucretia énekének

 

1
Széllyel tündökleni nem látd-é ez földet
       gyönyörű virágokkal?
Mezők illatoznak jó szagú rózsákkal,
       sokszínű violákkal,
Berkek, hegyek, völgyek mindenütt zöngenek
       sokféle madárszókkal.

2
Új rózsakoszorós kegyesek és szüzek
       ifiakkal táncolnak,
Jószavú gyermekek vígan énekelnek,
       mindenek vígan laknak,
Mind menny, föld és vizek, látd-é, úgy tetszenek,
       mintha megújulnának.

3
Sőt még Cupido is mostan feltörlötte
       homlokán szőke haját,
Gyönge szárnyacskáján té-tova, mint angyal
       röpül, víg kedvet mutat,
Szerelmes táncokban kinek-kinek adván
       kezére szép mátkáját.

4
Azért ne bánkódjál, én jó vitéz társom,
       ürülj minden gondoktól,
Eléggé hordoztuk héában az sok bút,
       légyen már tőlünk távol,
Mostan igyunk, lakjunk, vigadjunk, táncoljunk,
       távozzunk bánatunktól!

5
Nemde valakiért aggasztaljuk volt mi
       inkább ifjú éltünket,
Kiből, azt sem tudjuk, hol és mely órában
       kiszólítnak bennünket?
Kivel mit gondoljunk? Ha Isten jó urunk,
       ő mindennel jól tehet.

6
Aggasztaló bánat, búszerző szerelem
       távol légyen mitőlünk,
Jó borokkal töltött aranyas pohárok
       járjanak miközöttünk,
Mert ez napot Isten örvendetességre
       serkengeti fel nékünk!

7
Marullus poéta azt deákul írta,
       ím, én penig magyarul,
Jó lovam mellett való füven létemben
       fordítám meg deákbúl,
Mikor vígan laknám vitéz szolgáimmal,
       távozván bánatimtúl.

2 komment

Címkék: tavasz költészet balassi


A bejegyzés trackback címe:

https://pontilyen.blog.hu/api/trackback/id/tr68422308

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bistyu 2008.04.16. 18:21:11

Gyorsreagálva köszöntésül egy idézet, csak neked:

Jegyzet a helyesíráshoz

Az 1930-as években az ország lakóinak igen jelentős hányada ismerte a helyesírás szabályait. Ezt 12-14 éves kisiskolásoktól meg is követelték. A magyar helyesírás más nyelvekénél egyszerűbb és logikusabb volt. Tanítását az iskolákban könnyűnek, kellemesnek és eredményesnek mondták. Nyomdászaink és szerkesztőink a maguk értékesebb munkájával foglalkozhattak és nem kényszerültek idejüket azzal tölteni, hogy a kéziratokat az újabb és újabb akadémiai határozványokhoz igazítsák. Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula íróasztalán soha senki nem látta a helyesírás szabályait. Náluk jóval szerényebb tehetségű írók, értelmiségiek, mondhatni: minden könyv-, sőt újságolvasó fejből ismerte és pontosan tudta, mit kíván tőle a magyar helyesírás.

1990-re megváltozott a helyzet. Tanítók, tanárok egyformán panaszolják: a helyesírás tanítása öröm helyett kín lett. A gyerekek elutasítják nyelvészeink újdonsült, megtanulhatatlan szabályzatait, önkényeskedő, zavaros, rosszul indokolt és fölösleges változtatásait. Nyomdászaink és szerkesztőink hajukat tépik, mert minden kéziratot A magyar helyesírás szabályainak 11., akadémiai kiadása szerint kell átjavítaniok. Az ebben közölt újításokat senki sem tartja fejben, azaz nincs többé magyar ember, aki a magyar helyesírást ismeri.

Örök törvénynek tekinthető, hogy a helyesíráson nem szabad változtatni, hacsak a kiejtés meg nem változik; és a magyar kiejtés nem változott az utolsó ötven év alatt. (A Francia Akadémia az utolsó, nagyobb változtatást 1718-ban eszközölte!) Ugyanekkor az ország szellemi egységének egyik elengedhetetlen követelménye, hogy nemzedékek után, igen kis változtatásokkal ugyanazt a helyesírást használja. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottsága ezeket az alapelveket elismeri ugyan, de nem követi. Határozatait a nyilvánosság megkerülésével, az írók megkérdezése nélkül, kommunista napiparancsok módjára hozza és a legkevésbé sem törődik a káosszal, melyet ezáltal teremt.

Ezért kényszerültem arra az elhatározásra, hogy könyvem hazai kiadásában nem veszem tekintetbe A magyar helyesírás szabályainak 11., akadémiai kiadásának mondvacsinált, logikátlan, keservesen kiagyalt, basáskodó és bosszantó újításait. Ezen az úton kérem meg nyomdászaimat és szerkesztőimet, hogy legyenek ebben segítségemre. Egyúttal felszólítok mindenkit: nyomdászt, tanítót, tanárt, írót, újságírót, minisztériumi és magántisztviselőt, képviselőt, jegyzőt, bírót, ügyvédet – minden magyart, aki naplót vezet, jegyzeteket készít avagy levelet ír, hogy tegye ugyanezt. Kétes esetben forduljon a Helyesírás régebbi, lehetőleg kilencedik kiadásához. Vagy, ami sokkal jobb, tulajdon józan eszéhez.

Nyelvészeinktől pedig senki se félen többé. A kommunista parancsuralom napjai lejárta; akadémikusaink nem tudnak karhatalmat küldeni ellenünk.

(Faludy György: Jegyzetek az esőerdőből - 1991.)
süti beállítások módosítása