Kedves Ponti, engem például érdekel.

Én azért lettem teve, mert nem volt más választásom. Talán nem szerénytelenség, de az Amált közepesnek tartom. A Csizmás Kandúr csak a nagyon kicsiknek és a nagyon nagyoknak való.

XD A közepes itt most méretet jelent. Ennyire azért nem vagyok szerény.

Köszönöm az érdeklődést. :-)

Én nem is az olvasószám miatt gondolom, hogy ez nem "énblog". Amikor indítottam a blogot, hónapokon át 10 és 20 közötti számú napi olvasóm volt; ez szépen lassan és egyenletesen emelkedett előbb 20 és 30, majd -- mostanság inkább -- 30 és 40 közé. (Természetesen vannak kiemelkedő "forgalmú" napok is, de nem ők a jellemzők.) Ebből származik napi átlag 50-70 látogatás és 100 körüli (újabban inkább afölötti) oldalkattintás. Azt hiszem, "méret" alapján ez egy kis blognak tekinthető.

Vagyis méret alapján egyértelmű, hogy Kandúr volnék. Csakhogy én ezt inkább műfaji kérdésnek tekintem (mint voltaképpen mindent). Az a kérdés, hogy mi e blog célja.

E blog célja kicsit képlékenyen változott az idők folyamán. Amikor indítottam, valami olyasféle (homályos) szándékom volt vele, hogy (amit lustaságom más módokon akadályoz) hírt adjak vele róla magamról az ismerőseimnek. Persze nem vittem túlzásba a "meghirdetést": írtam az iwiwes üzenőfalra egy üzenetet, illetve a legbizalmasabb barátaimnak személyesen is elmondtam, hogy mire vetemedtem.

Mivel ezek a bizalmas barátok nincsenek túl számosan, és az iwiwet is ritkán olvassák, így egyfajta tíz és húsz közötti számú látogatóra álltam be, és egyre kevésbé éreztem okát, hogy magamról írjak. Annak viszont éreztem IGÉNYÉT, hogy mindenféléről. Ebből fakadóan némi szerénytelenséggel :-) állíthatom, hogy sikerült összehoznom a bloghu egyik legváltozatosabb tematikájú blogját, melyben van politika és személyes szál, irodalom, foci, média, filozófia, nyelvészkedés stb. stb.

Mindez persze egy ember tudatán átszűrve, vagyis nyilván nevezhető ez itten énblognak, ilyen értelemben.

Énblognak én azonban azt nevezem, amelyikben a személyes történések állnak középpontban, és a címzettek nagyrészt a szerző ismerősei. Erre a blogra egyik feltétel sem áll. A középpontban nem a személyes történések állnak, az olvasóim többségét pedig nem ismerem a "való világban".

Annak tehát, hogy viszonylag kevés az olvasóm, szerintem nem ELVI vagy TEMATIKAI okai vannak, hanem NYELVIEK. Én egy tudaton átszűrt nyelvet használok, melynek kimondva-kimondatlanul is célja az elidegenítés. Ha valaki, enyhe képzavarral szólva, hajlandó ezen a nyelven átrágni magát (és mondjuk egy tíz bekezdésből álló posztból nem csak a legutolsót olvassa el, hehe...), akkor annak szerintem nagyon is releváns lehet, amit írok.

A "releváns" szót tehát úgy értem: "mindenkit érint", függetlenül attól, hogy ismer-e engem, vagy nem.

Szóval valahogy így értem, hogy ez nem egy énblog. És nem is szeretném, ha annak látszana.

Hm. Ettől függetlenül nem látok hirdetéseket. Én amúgy nem gondolnám, hogy mérettől függ. Ki mit vár az oldalától, ez attól függ. Egy közéleti témákkal foglalkozó oldal simán elbírja a reklámokat, egy személyes, vagy irodalmi blogon pedig lehangoló az ilyen információ. El kell dönteni, ki mit vár a blogjától, és azért mennyit érdemes beáldozni. Szerintem a legtöbb bloghusnak dilemmája volt ezzel, aztán mindenki meghozta a döntését. Ezzel döntést hozott arról is, hogy mit szeretne adni- kapni az írástól.

"Egy közéleti témákkal foglalkozó oldal simán elbírja a reklámokat, egy személyes, vagy irodalmi blogon pedig lehangoló az ilyen információ."

Így igaz, ez szerintem is "műfaji" kérdés.

Valószínűleg azért nem látsz hirdetéseket, mert csak minden második oldalkattintásnál jönnek a blog.hu hirdetései, egyébként az én reklámjaim jönnének, olyanok meg, ugye, nincsenek (honnan is lennének?).

választhatsz: vagy reklámozod azinexet, vagynem blogolsz
ilyen ez a demokratikus internet!

el is lehet gondolkodni: lehet, hogy a csak a megaluvók élhetik túl?
de, minek gondolkodni, amikor a válasz egyértelmű...?

pontilyen az én blogom is 'pont ilyen', nincs tematikám, csak írogatok bele, hol magamról, hol a történeteimet, hol politizálok, hol a csokiról ínyenckedek, megnéha még indexmodikmondjanakle is van benne. Nekem meglepetés volt, hogy van a blogoknak tematikája, énblog meg közéleti, meg mittudomén, hiába, fejlődik ez a műfaj is, mondjuk nekem legalább ilyen reklámdilemmám nincs (egyenlőre), elvégre nem a bloghu-ra csináltam a blogomat, mondjuk nem véletlenül.

"hol a csokiról ínyenckedek"

No hát ez az. Aki a csokiról ínyenckedik, az most akkor énblogot ír, vagy a címlapra akar kerülni?

Feloldhatatlan dilemma. :-)

Hát én biztosan nem akarok címlapot, mert a blogspot-on olyan nincs. :-)