Most demagóg, manipulatív, felületes és igazságtalan leszek. Szükségem van erre. Csak így tehetem meg, hogy hangot (betűt) adjak egy bennem létrejött gondolatnak (képnek?), mely akkor keletkezett bennem, amikor világunk egyik vadiúj jelenségéről, a celebekről gondolkodtam el.
Civilizációnk, akarom mondani: kultúránk folyamatos zülléséről, mely alighanem pusztulását készíti elő. (Mondom, hogy demagóg vagyok. Nagyobb baj, hogy még igazam is van.)
A züllés folyamata ez: a bölcstől a zsenin és a sztáron át a celebig. Ők azok az emberek, akiket a kultúra példaképként állít maga elé. Ők azok, akikhez nagy titokban mindnyájan hasonlítani szeretnénk. Ők fejezik ki titkos vágyainkat, ők azok, akik az élet legmagasabb kibontakozási lehetőségét jelentik. Először a bölcs volt ilyen; aztán a zseni; később a sztár; legújabban pedig a celeb.
Nézzük meg, kik is ők!
A bölcs az az ember, akinek tekintélyét a tudás biztosítja. Ő az az ember, aki tudja, hogy mi az élet, és tudja, hogy mi a halál. A kettőt (a létet és a nemlétet) harmóniába képes hozni. Művészete éppen abban áll, hogy az evilági és a túlvilági, az immanens és a transzcendens dolgokban egyaránt otthon van. Nem zavarja össze a kettőt (mint pl. az asztrológusok és társaik), hanem összeilleszti. Úgy él, hogy tudja, nemlét és nemlét között létezik; és úgy hal meg, hogy tudja, hogy élt. Ki is lehetne ennek a típusú embernek a legjellegzetesebb európai példája, mint Platón?
Amikor eltűntek a Föld színéről a bölcsek, megjelent egy új típus: a zseni. A zseni tekintélyét immár nem a tudás, hanem a kiválasztottság hite biztosította. Azaz valami túlvilági, transzcendens érték. A zseniről úgy tartották, hogy tudását a másvilágból hozta. Éppen ezért őt legkevésbé sem a harmónia, hanem a szétszakítottság és meghasonlottság jellemezte. Szemeiből egy másik világ, a túlvilág őrülete sugárzott. Ki is lenne találóbb megtestesítője ennek a típusnak az európai kultúrában, mint a preromantikus angol költő és festő, William Blake?
Szép lassan azonban a zsenik is eltűntek a Föld színéről, és megjelentek a sztárok. A sztárok azok, akiknek tekintélyét egy merőben evilági teljesítmény biztosította. Valamit jól tudtak, elkapták, hogy mire vevő a jónép, és csillagokká váltak. Vagyis ők már nem evilág és túlvilág harmóniáját testesítették meg (mint a bölcsek), és nem is a túlvilág hírhozói (mint a zsenik); ők már teljes mértékben csak evilágban gondolkoztak. Legyen a legjobb példája ennek a típusnak az önmagát Krisztushoz hasonlító John Lennon.
Mainapság azonban már ők is eltűntek a Föld színéről, és megmaradtak nekünk a celebek. Az ő tekintélyüket semmi más nem biztosítja, mint az ismertség. Sem tudás, sem hit, sem teljesítmény nem áll mögöttük. Nevük és arcuk sincsen. Sem ebben a világban, sem a túlvilágban nincsenek otthon. Talán mindent elmondok kultúránk állapotáról, ha ideteszem egy tipikus celebnek a képét, Kinter Oszkárét; és nem is mondok mást, és befejezem a szövegelést.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ehje aser 2009.01.15. 15:04:43
Sokáig nem tudtam mit jelent ez a celebizé. Ugyanis az egy Duna televízión kívül mást nem nézek, színházba nem járok, filmet csak vállogatva nézek, csak és kimondottan a Bartók rádiót hallgatom, semmiféle napi és havi hírterméket nem olvasok, csupán nehány irodalmi és művészeti periodikát. Dehát, óhatatlanul, sétafikálásaim során hallék elejtett szófoszlányokat ezekről a úgynevezett celebekről, akikről még véleményem sincs.
popp · http://koncertblog.com/ 2009.01.15. 15:17:47
Mert jogosan merül föl a kérdés, még a bulvárban elmerülő emberek között is, hogy kijafaszom az a Kvinter Oszkár.
Persze mondhatjuk demagógiádanak bedőlve, hogy 30-40 év allatt mennyit zülöttünk, akkor még Lennon, mára csak Oszkár.
De ezt a nyálas szájú pöcsarcot, még a te írásod szempontjából sem érdemes teljes életművet maguk mögött hagyó korszak alkotó figurákhoz hasonlítani. Eleve méltánytalan nemzetközi arcokhoz magyarokat hasonlítani.
Akkor már jöttél volna Paris Hiltonnal vagy _Britney Spearssel vagy Bökömnével, akik legalább ismertségben összevethetők mondjuk Lennonnal. Ha meg a mai ikonok közül Madonnát és Bono Voxot vagy mondjuk Brad Pittet emeled ki, akkor nem annyira lesúlytó a kép, mintha egyből Kiszel Tündével érkezel és őt állítod Platon mellé.
Arról már nem is beszélve, hogy a görög bölcsről vagy az angol költőről már az utókor állásfoglalását hozod.
Úgy lehetne igazságosan összevetni ezeket korokat maival, ha tudnánk, hogy jelenünkből mi marad meg 200 év múlva.
pontilyen 2009.01.15. 15:30:56
El akartam vetni a sulykot, na. :-DD
De Kinter Oszkár említése (mielőtt...: fogalmam sincs, ki ő; nyilván pont ez a lényege) azért jogos, mert a kultúra akármelyik pontján példátlan, hogy egy ilyen emberre nézők tömege fölnézzen. Ez csak mainapság lehetséges.
Ha Britney Spearse-t emlegettem volna, nem volna annyira érthető, hogy mit akarok mondani. Vagy igen?
agnusdei 2009.01.15. 15:38:56
Én Lenont nagyon nem bírom, a zenéjét sem, úgyanakkor el kell ismerni, hogy ő több volt mint sztár, nevezném őt gondolkodónak, sőt talán már-már zseni.
A celeb a szórakoztató ipar terméke, ily módon a szórakoztatás, annak műfaji változása, tömegtermékesítése változott. De az, hogy ez a fajta szerep mindig megvolt az is egyértelmű.
AD
pontilyen 2009.01.15. 15:41:41
Hát én olyan "egyértelműnek" nem nevezném, annál is kevésbé, mert maga a "szórakoztatóipar" is korunk találmánya, korjelenség, kortünet.
popp · http://koncertblog.com/ 2009.01.15. 16:43:31
pontilyen 2009.01.15. 17:02:42
Tudom, most (is?) nagyon romantikus vagyok. Mégis, semmi sem zavar annyira, mint amikor olyasmiket hallok, hogy "ugyan, a világ mindig ilyen volt", "ez csak a szórakozás új formája" stb. stb., vagyis semmi sem zavar annyira, mint az olyan vélemények, melyek hangoztatói nem AKARJÁK megérteni történetiségünket.
Egyáltalán nem áll olyan stabil talapzaton ez a világ, mint sokan képzelik.
bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.01.15. 17:28:10
pontilyen 2009.01.15. 17:38:31
Én is éreztem, hogy talán ez így egy kicsit sok lesz. De ki kellett írnom. Különben is túl sok volt itt az utóbbi időben a komoly poszt. :-)
agnusdei 2009.01.15. 17:54:56
Ilyet senki se írt csak, te :-).
Szórakoztatás mindig megvolt, a római cirkusztól, a középkori városok piacán át, a fejedelmi udvarokig.
Ma ne lennének bölcsek, ne lennének zsenik csak celebek?
Ezt az evolócius folyamatot nem ismerném el, ha szabad :-).
Őrizd meg a romantikus lelked!
AD
pontilyen 2009.01.15. 18:00:15
Lehet, hogy élnek ma is bölcs emberek, de a legtöbbek számára -- magamat idézem -- nem ők jelentik "az élet legmagasabb kibontakozási lehetőségét". Ma a legtöbbünk nem bölcs akar lenni, nem a bölcsességet tartja a legméltóbb életcélnak.
Nagyítóval kell keresni az olyan embert, aki mégis.
bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.01.15. 18:55:11
láttam egy filmet, az volt a címe, hogy he man from earth (magyar címét nem tudom).
ott ezt nagyon jól levezették, miszerint nincs különbség koronként, ma is vannak bölcsek, és régen is voltak celebek.
plusz persze hogy nem értek egyet a bölcs és a zseni kategorizálásával :-).
popp · http://koncertblog.com/ 2009.01.16. 11:43:26
peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2009.01.16. 11:59:35
popp · http://koncertblog.com/ 2009.01.16. 12:14:55
pontilyen 2009.01.17. 00:01:21
Az én fönti kategóriáim szerint egy ateista is lehet zseni, hiszen a túlvilág nem feltétlenül (azaz nem mindenki szerint) teista. Az ateista is a túlvilágról mond ki valamit.
Ugyanez érvényes a bölcsekre is. Az ókori görög bölcsek között is voltak ateisták és istenhívők is. De mindegyik ókori bölcs szeme előtt tartotta a túlvilág jelentőségét (akár azért, mert van; akár azért, mert nincs).
@peetmaster: @popp:
Mivel a jelenünk nem tud "időtálló" lenni, ezért hajlamosak vagyunk leértékelni. Attól azonban, hogy nem értékeljük le, még nem lesz időtálló. Amennyiben ma is léteznek olyan bölcsek, akikre több száz év távlatában mint bölcsekre emlékszünk vissza, úgy ők ezt a tisztet az idő távlatában nyerik el. A "bölcs" szó jelen idejű használata fából vaskarika; épp ezért lényeges, hogy a bölcsesség igénye ideálként létezzen. Én a mai világunkban pont ezt nem látom.
bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.01.17. 07:02:36
ha valaki szerint nincs túlvilág, akkor nem a túlvilággal, mint létező objektummal foglalkozik, hanem azokkal az állításokkal, amik szerint létezik :-)
peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2009.01.17. 11:18:24
ha ezzel egyetértek, az csúnya elitizmus?
:)
pontilyen 2009.01.17. 12:01:11
Persze, állításokról van szó mindkét oldalon. Sztárok és celebek azonban ilyen típusú állításokkal (legalábbis komolyan) nem foglalkoznak, legfeljebb a geg szintjén.
@peetmaster:
Kérdezd meg azokat, akik szerint az elitizmus (értsd: gondolkodás) szitokszó!
;-)
Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2009.01.17. 17:29:06
Én két tendenciát látok ebben a fejlődés-felfogásban. Egyrészt - és ne nevessetek ki - de azt, hogy minél kevesebb a tartalom (Ponti szerint), annál vonzóbb a külső. De persze ez csak megfigyelés, kevés undorítóbb embert tudok elképzelni, mint a Kinter-félék.
Másrészt egyre kisebb a hatás. Platónékat ma is állandóan mint mértéket, mint etalont idézik. Blake az évszázadok elmúltával is többé-kevésbé tananyag. Lennon a jelenének egyik legfontosabb alakja volt, de szerintem egy mai iskolás (aki a föntiekről hall tanulmányai során) nem biztos, hogy be tudja azonosítani. Egy celeb viszont még annyit sem tesz hozzá a világhoz, hogy két percnél tovább tartson a hatása.
És ennek felhántorgatása természetesen elitizmus, dehát éppen a szellemi elit felelőssége, hogy a kinteroszkárok ne tereljék el az emberek figyelmét a lényeges dolgokról. Hozzátéve: a lényeges relatív fogalom. Sokan vannak, akiknél pont fordított lenne ez a sorrend. Nem szeretnék tiszteletlen lenni, de az én listámon Lennon megelőzi Blake-et. Egyszerűen nagyobb a jelentősége a gondolkodásomban, mint a jó öreg látnokénak. (Még akkor is, ha Blake-nek egy szép sikert köszönhetek.)
bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.01.17. 22:41:56
kérdés még, hogy mi az oka annak, hogy platónra emlékezünk?
a jóindulatú felvetés az, hogy érdemei miatt, a rosszindulatú (realista) pedig az, hogy célzatosan választották.
pontilyen 2009.01.18. 11:23:25
Nagyon érdekes ez a "minél kevesebb a tartalom, annál vonzóbb a külső" megfigyelés! Nekem nem jutott eszembe, amikor beraktam a képeket, de így utólag megnézve, tényleg!
:-)
A hatás ideje rövidül, de ez kétségtelenül (részben) azért is van, mert maga az idő is rövidül, ahogy közelítünk a jelen felé. Ámde, ámde... pont erre írtam 17-én 0 óra 1 perckor poppnak és peetmasternek, amit.
@bs395:
Ez nekem új. Ki választotta őt célzatosan? (Rajtam kívül.) :-)
bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.01.18. 23:29:06
amikor róma hivatalosan megszűnt, akkor a tumultusban született egy szűk keresztmetszet, akik nagyon is haszonelvűen megrostálták a tudatlanok számára, hogy mik a jó művek a pogány időkből :-).
Kállai Ákos · https://plus.google.com/110461678966803800584 2009.01.19. 15:12:14
tényleg
első példád platón. közismert, h platón korában nem annyira a szegény, ágrólszakadt szókratész volt a köznép példaképe (olyannyira népszerűtlen volt, h ki is végezték a tömeg lelkes ujjongása közepette, persze nem azért, aki volt, azt észre se vette a tömeg, hanem mert tanítványain keresztül politikai befolyása alakult ki, v legalábbis így képzelték), hanem sokkal inkább bizonyos olimpiai győztesek (sztárok), v éppen a születési arisztokrácia és a megtollasodott ügyeskedők soraiból kikerülő celebek, akik mögött ugyanúgy nem állt semmilyen teljesítmény, mint mai napság paris hilton mögött
a világ mindig is ilyen volt, mondhatnám én is, ha közhelyre közhellyel szeretnék válaszolni
annyi különbség persze van, h mivel a történelemre mindig az aktuális elit tekint vissza, nem pedig a köznép, akik mindig a jelenben élnek, a történelem valóban azt az elitista illúziót kelti, h régen jobb volt. hiszem lám, az "igazi értékek" maradtak fenn, tehát azok ott jobbak voltak, mint mi
voltak a fenét
pontilyen 2009.01.19. 16:28:52
Üdv, elszoktam már az olyan olvasóktól, akik mindent szó szerint vesznek, de örömmel látlak ismét. :-)
Az, hogy Szókratészt "az ifjúság megrontásának" vádjával kivégezték, egyértelműen arra utal, hogy jelentős hatása volt kora ifjúságára.
Avagy el tudod képzelni, hogy ma kivégezzenek egy filozófust a nézetei miatt?
peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2009.01.19. 17:18:03
persze. :( Engem rögtön kivégeznének bármely iszlám országban.
pontilyen 2009.01.19. 19:05:05
Ez azt jelzi, hogy ott az ilyen kérdések mélyebben bele vannak ágyazva az adott társadalomba. Bizonyos értelemben ez az ő kultúrájukat előrébb helyezi a mienkénél.
Kállai Ákos · https://plus.google.com/110461678966803800584 2009.01.19. 20:15:09
először is, nálunk senkit sem végeznek ki, a rablógyilkosokat sem. más a viszonyunk a kivégzéshez
másrészt szó szerint venni egy koncepciós per vádját... ezt te se gondolod komolyan
peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2009.01.19. 21:26:35
pontilyen 2009.01.19. 21:37:28
Nekem nem unalmas, ha nem veszik "komolyan". (Elborzasztana a gondolat, hogy valaki minden szavamat "komolyan" veszi.) De a termékeny kötözködést nagyon is helyénvalónak tartom. (Hogy mi termékeny, azt persze én döntöm el, hehe.)
Más a viszonyunk a kivégzéshez, igen. Ám ebben a változásban nem nehéz meglátni valami negatívat, valami veszteséget. (Mondom ezt én, aki teljes szívemmel a halálbüntetés ellen vagyok, és ezzel is korom hű értőjének vallom magam.) A halál körmönfontabb módon ér el minket, és ezzel degradál. Az, hogy ma nem végeznek ki egy filozófust, egyfelől örvendetes; másfelől azonban azt is mutatja: nem vesszük komolyan, se őt, se a hatását. Lényegtelen, hogy előtte koncepciós indok kellett a komolyanvevéshez.
@peetmaster:
Igen, erősen leszűkített értelemben. De az igazságnak vannak ilyen apró szeletkéi is.
popp · http://koncertblog.com/ 2009.01.19. 22:33:51
pontilyen 2009.01.19. 22:58:58
Nem "megnyugtat", sőt nyugtalanít, de nem látok benne semmi meglepőt.
popp · http://koncertblog.com/ 2009.01.20. 00:14:02
Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2009.01.20. 09:05:01
Kállai Ákos · https://plus.google.com/110461678966803800584 2009.01.20. 09:53:19
de hosszan lehetne sorolni még: John F. Kennedy, Martin Luther King, Harvey Milk
az egyetlen különbség, h ezek a gyilkosságok a mi kultúránkban törvényen kívüliek. ami egyáltalán nem azt jelenti, amint ponti gondolja, h megszűntek volna
ja, és egy "törvényes": Nagy Imre kivégzése
popp · http://koncertblog.com/ 2009.01.20. 14:40:52
És igen ponti/csöncsön választhatta volna a huszadik századból Lennon helyett King tiszteletest, vagy Mahatma Gandhit is, Oszink helyett meg Rusdie-t. Csak akkor mondani valója, az óriási frázis, miszerint hogy vesznek kifele az értékek nem érvényesülne ;-), helyette egy másik frázis bukkanna elő a citált szuemélyek mögül, nincs új a nap alatt ;-).
És igen szovjet típusú koncepciós perek áldozozatait is citálhatnánk órákig.
ehje aser 2009.01.22. 08:00:49
www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=158561
ehje aser 2009.01.22. 08:36:49
Ház. Kutya. Gépkocsi.
Pázsit és fogadások.
De csakugyan szebb attól a mennyország,
hogy a poklokra lecementelt, gyermeküket, nemüket, fajukat
és mindenüket megtagadó lények póklábakon egyensúlyozva
nyáladzanak senkiért, semmiért?
Pilinszky - Inferno
popp · http://koncertblog.com/ 2009.01.22. 09:15:29
walter77 2009.01.23. 11:59:06
A celebekkel az a baj, hogy olyan szerepekkel ruházza őket föl az áldott média, ami nem a sajátjuk. Egy celeb pl. Vad Katalin alias Michelle Wild ne tartson érték és mértékadó kiselőadást a világ dolgairól, mert nem ez a dolga. Neki más a dolga.
Platon állama attól működött jól (elvileg) hogy a hogy az emberek a bennük levő lélekrésznek megfelelő helyen állnak a társadalomban. Akkor van baj, ha összekeverednek a dolgok és valaki nem a saját lekli alkatának megfelelő helyen áll. Na a celebekkel pont ez a baj.
ui.: Sebeők úgy gáz, ahogy van. Gogol bordello úgy jó ahogy van.