HTML

Pontilyen pont ilyen

"Az ember bármilyen messze jut is ismereteivel, akármennyire is objektíven ítéli meg önmagát, végül egyebet nem nyer az egészből, csupán tulajdon életrajzát." (Friedrich Nietzsche)

Friss topikok

  • Zolimoni: Ez volt az a könyv az életemben, aminél az "Ahaaa!" élmény hetekkel később jött.... (2023.07.12. 20:22) A lét elviselhetetlen könnyűsége
  • Volna: @NetLektor: Őszintén szólva, egyáltalán nem értem a 8-as pontban a szerző értetlenségét. Egyértelm... (2021.03.21. 23:24) A tíz legkiakasztóbb helyesírási hiba a világhálón
  • Csöncsön: @MAXVAL bircaman közíró: Nem cenzúra van, csak mivel föl van rá telepítve a Disqus, kiszedtem a ... (2020.02.24. 20:50) "Jól kellett viselkedni"
  • Sz.E.: Én azt válaszoltam volna a gyereknek, bár egy ilyen korú gyerek azt sem értette volna meg: Ha magy... (2018.07.09. 20:28) Mi az értelme?
  • Csöncsön: KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY (aki esetleg olvassa)! Indítottam egy új blogot: mondataink.blog.hu/ Aki szí... (2017.08.29. 19:33) Az Ég Berlinről

Ennyien vagyunk most

2009. január 31. óta


View My Stats

Címkék

ady (1) aforizma (6) agyalás (12) agymenés (3) aljasság (1) almería (1) álom (11) amerikai psycho (1) arany jános (8) argentína (2) árokásó blog (1) asterix (1) austin (1) a nagyidai cigányok (1) a szajha és a bálna (1) a tanú (1) a titkok kulcsa (1) a vihar (1) babarczy (1) babits (5) bahtyin (1) bajnai (1) balassi (2) balkán (1) baloldal (1) bank (1) barcelona (6) baudelaire (1) bayer (1) beavatás (1) bekezdés (1) berlin (2) berzsenyi (2) bessenyei (1) beszéd (2) beszédaktus elmélet (1) beszélgetés (4) betegség (2) bevándorlók (1) bkv (8) blikk (1) blog (28) blogsablonok (1) bl döntő (1) bogár lászló (1) bölcsesség (1) bölcsészet (2) bölcsészkar (1) bölcsőde (1) boldogság (2) bolondozás (4) bolondság (1) bonhoeffer (1) brecht (1) buber (1) budaházy györgy (1) budapest (17) búék (3) bűn (1) bunkóság (1) butaság (2) butler (1) buzi (1) camus (1) celebek (1) chico buarque (1) cigányok (3) csalódás (1) csíkszentmihályi (2) csipike (1) csoda (1) csokonai (1) dallas (3) dekonstrukció (1) délibáb (1) demokrácia (3) derrida (1) derű (2) der himmel über berlin (1) dionüszosz (1) diploma (2) dohányzás (2) dosztojevszkij (4) eb (5) echo tv (1) edith piaf (1) egyébként (1) egyetem (1) élet (17) ellenőrök (1) el clásico (2) emberek (14) emlékezés (13) én (25) építészet (6) erich fried (1) erotika (1) értelmesség (1) értelmiség (1) érzékenység (1) érzéketlenség (1) esterházy (1) esztétika (1) etika (5) étteremkritika (1) facebook (1) fájdalom (3) fák (1) faludi ferenc (1) fanatizmus (1) fazekas róbert (1) fecsegés (1) federer (2) feldmár (1) felelősség (2) férfiak (3) festészet (2) fikázás (1) film (17) filozófia (36) flow (1) foci (36) foucault (2) franciák (1) franciaország (1) freud (1) freudizmus (1) friedrich (1) ftc (3) gazdaság (1) gazsó (1) gdp (1) getafe (1) giccs (1) goethe (4) gondolatok (2) gondolkodás (45) grafológia (4) grondin (1) guantánamo (1) gyerekek (1) gyilkosság (5) gyomor (1) gyöngyösi (1) győzelem (1) gyűlölet (1) gyurcsány (4) gyurgyák jános (1) haas (1) háború (1) hajnóczy péter (1) halál (7) halálbüntetés (1) halottak napja (1) hawaii (1) hazaszeretet (1) helyesírás (3) hermeneutika (6) hétköznapok (23) hiddink (1) himnuszok (2) hímsovinizmus (1) hírek (3) hócipő (1) hofmannsthal (1) homofóbia (2) homoszexualitás (4) hősök (2) húgocskám (1) húsvét (2) identitás (1) idő (11) igénytelenség (1) iii. richárd (1) indexcímlap (12) iniesta (1) iparművészeti múzeum (1) írás (14) irigység (1) irodalom (20) iskola (1) isten (2) ízeltlábúak (2) japán (2) játék (19) jégkorong (1) jékely (1) jézus (6) jobbik (1) jog (1) john higgins (1) józsef attila (5) káin bélyeg (1) kant (1) kapitalizmus (1) karácsony (3) kávé (1) kegyetlenség (1) kemény istván (1) kép (2) kérdés (1) kereszténység (5) kézilabda (4) kína (1) kisebbségek (3) kisteleki (2) kittler (1) kockulás (1) kóczián (1) koeman (1) koffeinizmus (1) kolláth györgy (1) kolonics györgy (1) költészet (18) költségvetés (1) komment (1) konzervativizmus (3) korrektúra (1) kosztolányi (18) kötelességtudat (1) közélet (11) kő hull apadó kútba (1) kultúra (21) kundera (1) kurvák (1) lánczi (1) léderer ákos (1) lélek (23) lényeglátás (1) lévinas (2) liberalizmus (2) lmp (1) logika (1) lustaság (2) lyotard (1) magány (2) magyarok (2) magyarország (38) maradona (2) márai (1) marian cozma (1) márquez (2) maslow piramis (1) mccain (1) mdf (1) média (2) melegfelvonulás (2) mélypont (1) messi (1) metafora (3) meztelenek és holtak (1) morál (4) moravia (1) mörike (1) mosoly (1) mottó (1) mourinho (1) mszp (3) mu (1) műfordítás (3) munkanélküliség (1) murray (1) musil (2) művészet (5) művészetek (1) nacionalizmus (2) nácizmus (3) nadal (2) nádas (1) napfény (2) nemek (2) németek (3) német romantika (2) nemzeti blogcsúcs (1) nemzeti színház (1) nemzetkarakterológia (1) népszavazás (2) népszótár (1) nevetés (2) nick hornby (1) nietzsche (30) nobel díj (1) nők (1) norvégia (1) nyelv (26) nyelvészet (1) nyilas atilla (1) obama (1) ökopolitika (1) olaszország (2) olimpia (6) olvasmány (24) olvasók (5) önismeret (4) önreflexió (1) öröm (1) ortega y gasset (2) őrület (1) oslo (1) összeesküvés elméletek (1) őszinteség (1) őszöd (1) osztálytalálkozó (2) ötvenes évek (1) ozmium (1) pánikroham (1) pedagógia (6) pesterzsébet (2) petőfi (1) petri (1) pihenés (1) platón (1) pluralizmus (1) polgári védelem (2) politika (22) politikai korrektség (1) pontyi (1) pornó (1) prága (1) pszichológia (13) rabszolgamorál (1) radnóti (2) raymond aron (1) real madrid (1) recenzió (1) reckl amál (1) rejtély (1) relativizálás (2) rend (1) részegség (1) retorika (1) ricoeur (1) rilke (1) rio de janeiro (1) roddick (1) rogán (2) románia (1) roman jakobson (1) román patkány (1) rorty (1) rtl klub (1) samantha (1) schmidt mária (1) seggnyalás (1) shakespeare (4) sivatag (1) slágerek (1) sleeping dancer (1) slota (1) snooker (4) sólyom (2) sötétség (2) spanyolország (5) spanyol olasz (1) sport (14) stadionok (5) statcounter (1) stilisztika (2) szabadka (1) szabó lőrinc (1) szdsz (2) szegénység (1) szégyen (3) szemantika (1) szemétség (1) szent ágoston (1) szenvedély (6) szerb antal (2) szerelem (2) szerénység (1) szeretet (8) szexualitás (3) szlovákia (1) szmájlik (2) sznobizmus (1) szocializmus (1) szókincs (3) szorongások (16) sztrájk (1) születésnap (3) szúnyog (1) szurkolók (6) tanárverések (1) tanulás (1) tarka magyar (1) társadalom (19) tavasz (1) technokrácia (2) tenisz (2) tériszony (1) terrorizmus (1) teszt (1) tgm (1) tibet (1) titok (1) tolsztoj (4) török gábor (1) történelem (9) tortuga (1) transzcendencia (1) trianon (1) tudatmódosítók (2) tudomány (6) újév (1) ünnep (8) usa (3) usain bolt (1) uszoda (1) utcák (6) vallás (1) városok (4) vb (2) velázquez (1) vér (1) vers (23) versrovat (32) világháló (11) világpolitika (2) világválság (1) villamosok (3) vírus (1) vita (1) vitézy (1) vizsga (1) vörösiszap katasztrófa (1) was es ist (1) wc (1) weöres (2) wikipédia (1) wimbledon (2) wittgenstein (1) zsenialitás (4) Címkefelhő

2009.05.24. 09:44 pontilyen

Újabb nyilvánvaló bizonyíték arra, hogy az álmaink előbb-utóbb mindenképpen megvalósulnak

Egy konferencián voltam a héten. Néhány zavaró, sőt nyomasztó körülménytől (mely az emberi lét elkerülhetetlen velejárójának tetszik) eltekintve kifejezetten jól éreztem magam.

Ám a visszaúton történt valami, ami egy pillanat alatt az egészet átírta.

Kilazultan, könnyeden, másnaposan arra terelődött a társalgás (melyben jellemző módon nemigen vettem részt), hogy egyetemi tanszékünkön ki kivel milyen viszonyban van. Csupa nyílt titokról, vagyis nem is titkokról, csak számomra újdonságokról, hiszen én félig-meddig tudatosan mindig kivontam magam az alól, hogy másokkal foglalkozzam. Nem azért, mert nem érdekelnek, hanem azért, mert feltételezem: okuk van rá, hogy ne minden információt osszanak meg velem önmagukról.

De ha már szóba kerültek az emberi viszonyok, csak elültetődött a bogár a fülembe, a gyanú bogara, és csak föltettem a kérdést.

"És rólam mit gondol a Kriszta?" (Nevezzük így a titkárnőnket.)

Olyan válasz érkezett, amelyik szíven szúrt. Ráadásul teljesen váratlanul.

"Téged mindenki rühell."

Nagyon megdöbbentem, és önkéntelenül kibukott belőlem a kérdés:

"De miért?"

"Személyiségedből adódik."

Nagyjából öt percen keresztül meg sem bírtam szólalni. Hát így állunk. Ezt nem gondoltam volna. Azt mindig tudtam, hogy furcsa a viszonyom az emberekkel, egyáltalán nem vagyok egy barátkozós alkat. De azt, hogy "utálnak", soha nem éreztem.

Iszonyatos bizonytalanság-állapot, egyfajta légüres térben való mérhetetlenül nyomasztó lebegéshez hasonlítható, amikor az emberben az tudatosul, hogy cserben hagyják az érzései. Hogy képtelen vagyok értelmezni más emberek jelzéseit. Arra tényleg nem gondoltam, hogy utálnak. Pedig így utólag, ennek tükrében minden átértelmeződik, és teljesen világos magyarázatot nyer.

Tehát amikor segítettek nekem, akkor csak lerázni akartak. Amikor válaszoltak nekem, akkor kigúnyoltak. Amikor mosolyogtak rám, akkor kinevettek.

De miért? Tettem valami rosszat? Ártottam én valakinek? Semmi nem jutott eszembe, csak egy valami: az, hogy idegen vagyok. Hogy nem tartozom közéjük, mert ismeretlen vagyok. Mintha egy másik világban élnék, és egy másik nyelvet beszélnék. És így folyton azt érzik, hogy még a levegőt is előlük szívom el... (Közben végigpörgettem magamban életemnek azokat a tapasztalatait, amikor utálat tárgya voltam, és elgondolkodtam az okokon.)

Nagyjából öt perc után végre meg bírtam szólalni.

"És miket mond rólam a Kriszta?"

A válasz ismét csak teljesen váratlanul ért.

"Nehogy azt mondd, hogy komolyan vetted, amit az előbb mondtam!"

Megint olyan helyzet, hogy alig bírok megszólalni.

"De. Teljesen komolyan."

"Úristen! Szerinted mond ilyet az ember komolyan?"

Aztán:

"Annyira egyértelmű volt, hogy nyilvánvalóan nem komolyan mondom..."

Megdöbbentem. Nekem nem volt egyértelmű. Nekem, úgy látszik, semmi sem egyértelmű. Azonnal belém villant, hogy mit álmodtam néhány nappal ezelőtt, és pontosan ugyanúgy éreztem magam ekkor, mint annak az álomnak a kellős közepén.

12 komment

Címkék: én álom nyelv szorongások


A bejegyzés trackback címe:

https://pontilyen.blog.hu/api/trackback/id/tr691140280

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.05.24. 14:20:31

de most tényleg, ehhez milyen szmájli illik?

nemeh 2009.05.24. 19:23:26

A gyanú ama bizonyos bogara már sokunk fülében járt. De mégis kérdésként fogalmazódott meg bennem, hogy félelmeink (látszólagos) beteljesülése elég ahhoz, hogy felülírjuk eddigi tapasztalatainkat ? Ítéleteink, helyzefelismerésünk, döntéseink mind egy csapásra, egy mondatra hibásak, állítjuk magunkban? Másrészt tapasztalat, na ez az az információ, amit szinte soha nem tud meg az ember. Amit megtud, az lényegtelen és jelentéktelen.

pontilyen 2009.05.25. 12:18:04

@nemeh:

Igen, azt hiszem, éppen abban áll a nyelv hatalma, hogy képes fölülírni más csatornákon szerzett tapasztalatainkat. Egy kimondott szó képes mindent megváltoztatni. Tulajdonképpen az érzékelés egy speciális médiumaként szolgál.

Persze pontosan ezért is fontos, hogy többféle csatornán keresztül érzékeljük a világot, ne tolódjon el az egyensúly a verbalitás felé.

nemeh 2009.05.25. 18:18:21

@pontilyen:
Épp úgy, ahogy a nyelvi közlés tartalmát is felülírja a más csatornákon szerzett információ, gondolok itt pl. azokra a helyzetekre, amikor érezzük, hogy a másik nem mond igazat, titkolózik, vagy baja van, esetleg ezer variáció még, de ez az érzés ellentmond a szavai tartalmával. Tehát mikor mi erősebb? Minek van hitele bennünk?
Talán nem mindegy, hogy egy teljesen új gondolat közléséről van szó, vagy éppen egy már bennünk megfogalmazódott (akár félelelemben) megerősítéséről.
S a médiumként való felfogásban is nagy szerepe van annak, hogyan értelmezzük a közlést (zaj vagy hang, kép vagy vizuális inger csupán, stb).

popp · http://koncertblog.com/ 2009.05.26. 00:54:56

Másnaposan kilazult állapotban előfordulnak az ilyen ugratások, lehet ezeket dekódolni. Vagy csak azt hiszem, hogy tudom dekódolni ;-).

Mondjuk én is kaptam olyat a fejemhez a minap, amire sohasem gondoltam. Lefasisztáztak, először röhögtem, de később nagyon fölpöcköltem magam rajta.

pontilyen 2009.05.26. 11:49:41

@nemeh: "Talán nem mindegy, hogy egy teljesen új gondolat közléséről van szó, vagy éppen egy már bennünk megfogalmazódott (akár félelelemben) megerősítéséről."

Szerintem nem létezik "teljesen új gondolat". Az ember identitása éppen azáltal jön létre, hogy "elkülöníti magát" bizonyos érzésektől, eszméktől, gondolatoktól, melyeket azonban nagyon is végiggondolt már. Például nyilván nekem is eszembe jutott már, hogy "mi van, ha utálnak?". Máskülönben meg sem érteném ezt a szót.

Csatlakoznék ahhoz, amit @popp: írt. Nyilván őt is azért bántotta a lefasisztázás, mert úgy alakította ki az identitását, hogy abba a fasizmus eszméi ne férjenek bele.

Engem is azért érintett mélyen az "utálnak" gondolata, mert úgy igyekszem alakítani az identitásomat, hogy senkit se utáljak, és engem se utáljon senki. Számomra ez nagyon fontos.

popp · http://koncertblog.com/ 2009.05.26. 13:05:45

@pontilyen: az nst-n már megalakult a gyere vissza csöncsön párt ;-).

ehje aser 2009.05.26. 14:57:42

.!

Annyira nyilvánvaló és egyértelmű éhed a szeretetre, hogy a "mindennek . a fordítottja igaz" elvet követve a kollegák csupán ugrattak te .

pontilyen 2009.05.27. 10:59:49

@popp:

Köszönöm, igazán kedvesek vagytok. :-) Lehet, hogy tényleg elhamarkodott volt a kivonulás.

@ehje aser:

Igen, azt hiszem, ez tényleg így volt.

Anselmo 2009.05.28. 12:04:25

Ha az ember eleve kételkedik önmagában, akkor a legkisebb jel is elég hogy felidézze ezeket a kétségeket.
Fordítva is igaz, a jó pozitív visszajelzések sorozata sem hiteti el az emberrel, hogy nincs oka kételkedni.
Jó annak, akinek megrendíthetetlen önbizalma van, ez ugyanolyan erős alap lehet mint a kétely, nehezen kikezdhető.

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2009.06.06. 18:42:43

ez rossz érzés, nekem is volt ilyen. Nagyon sokáig tart, amíg elmúlik a negatív hatás.

Bukowszky · http://bukowszky.blog.hu 2009.06.20. 16:41:59

há basszus, ezt akár szóról szóra én is írhattam volna.

lehet bennünk valami közös, még a blogunk is ugyanúgy néz ki :)
süti beállítások módosítása