Ahogyan arra korábban ígéretet tettem — miután ismertté váltak a Segunda Divisiónból följutó csapatok —, folytatom (és egyelőre be is fejezem) a megkezdett spanyol stadionkörképet.

Három stadiontól legalább egy évre elbúcsúzunk, és kapunk három másikat helyettük.

A Betis hatalmas betonkatlanja és két kisebb pálya (a Numanciáé és az Huelváé) az ősztől csak másodosztályú bajnokiknak lesz helyszíne. "Cserébe" (vissza)kapunk ismét egy nagy stadiont, a zaragozai Romaredát, valamint két viszonylag kisebbet, a Xerez és a Tenerife pályáját.

A Zaragoza visszakerülésének azért is örülök, mert stadionjuk, a La Romareda, az egyik legjobb hangulatú pálya egész Spanyolországban.

Van nála nagyobb Hispániában, nem egy, de ebben a közel 40.000-es arénában majdnem mindig teltház van. Zaragoza az ötödik legnagyobb spanyol város, nagyjából félúton Madrid és Barcelona között, az Ebro partján; Aragónia székhelye. Csapatuk, a Real Zaragoza 6-szor nyerte meg a Király Kupát, egyszer (1995-ben) a KEK-et. Nekem személyesen is az egyik kedvenc spanyol csapatom. Remélem, igazolják jövőre, hogy tavalyi kiesésük az élvonalból csak véletlen baleset volt.

Amiért külön szeretem a stadionjukat, az a kapu. Tessék csak nézni a kép jobb oldalán.

Tudom, nem látszik nagyon tisztán, de azért kivehető: ez egy mélyített kapu. Ha gólt lő valamelyik csapat, megül benne a labda. Nem tudom, miért, de nekem ez nagyon tetszik. Remélem, nem cserélték ki ezeket a speciális, igazi zaragozai kapukat.

Valami babonából azt hiszem, ezek miatt a kapuk miatt van, hogy erről a pályáról, a Romaredából rossz meccset én még talán nem is láttam. (Mármint tévén át, mert személyesen természetesen ebben a stadionban sem voltam még sohasem.)

A másik feljutó csapat a Deportivo Xerez lett. Xerez Andalúziában van, Spanyolország legdélebbi csücskéhez, Gibraltárhoz egészen közel. Pályájuk az El Chapín, mintegy 22.000 néző befogadására alkalmas.

Nem tűnik egy nagyon hangulatos stadionnak (a szemlátomást gyönyörűen kiépített atlétikai pálya sem igen segíti a "fílinget"), de majd meglátjuk. Ha andalúz csapat (Sevilla, Almería, Málaga) vagy a Real Madrid jön ide, valószínűleg meg fog telni, és akkor majd kiderül.

Viszonylag modern stadionról van szó egyébként, a Chapínt 1988-ban húzták föl, körbe fedett lelátókkal.

Annál régebbi a harmadik feljutó csapat, a Tenerife stadionja, az Heliodoro Rodriguez López. 1925-ben építették, de ez természetesen nem látszik rajta, hiszen azóta számos átépítést megélt.

A Kanári-szigetekre valószínűleg egyik spanyol csapat sem szívesen utazik majd.

Bizony, vesztett már el ebben a katlanban utolsó fordulóban bajnokságot a Real Madrid, nem is egyszer. Most valami hasonló várható az újonctól: saját pályájukon (sokszor telt ház előtt) valószínűleg kevés ellenfélnek fognak kegyelmezni.

Ám mindez a jövő zenéje. A 2009/2010-es szezoné. Addig még nem kevés víz folyik le az Ebrón és a Guadalquiviren.

Remélem mindenesetre, van egy-két olvasóm, akit ez a néhány kép hasonlóképpen fölcsigázott, mint engem, hogy úgy augusztus vége felé elkezdjük várni már a világ jelenlegi legszebb fociját, a spanyolt.