Mint azt már többször is írtam, drukkolok a Fradi skót tulajdonosának, hogy rakjon össze egy igazán ütőképes, múltbéli sikereihez méltó klubot Ferencvárosban. A magyar focinak, benne minden egyes klubnak jót tenne ez. (A Bajnokok Ligájában vitézkedő Loki sem kapna négy gólt egy Fiorentinától, ha hozzá lenne szokva, hogy a magyar bajnokságban is kegyetlenül megbüntetik a henye védekezést.) McCabe azon kevesek egyike, akik — persze önös okokból — közvetve nagyon jót készülnek tenni a magyar labdarúgással.

Önző, és jót tesz.

A Fradi B-közép (Boros Bánk Levente Baráti Kör) pedig látszólag önzetlen, és talán többet árt ennek a klubnak, mint Szívós, Torgyán és Szabadi együttvéve. A legújabb történet fényes bizonyítéka ennek.

Történt ugyanis, hogy Dragóner Attila, a Fradi egyik játékosa petárdákat csempészett (!) az FTC saját stadionjába a B-középnek. Természetesen ilyet tenni tilos. A klub (igen helyesen) azonnal kizárta őt az FTC keretéből.

Ki ez a Dragóner? Ő bizonyos értelemben fogalom. Tipikus példája annak a magyar focistának, aki igen jó képességű, tehetséges, de — a szó többféle értelmében — rendkívül sötét. Az ilyen játékosok képesek arra, hogy zsarolják edzőiket, mert tudva tudják, hogy játéktudásukra szükség van. És az ilyen játékosok azok, akik petárdákat csempésznek a TV-székházat is fölgyújtó csőcseléknek.

A hétvégén Kecskemétre utazott a Fradi. A B-közép természetesen elkísérte őket. A következő transzparenst feszítették ki:

Nincs Dragóner, nincs szurkolás.

 

Dragóner persze "volt": ott ült a VIP-páholyban, és sajátságosan buta tekintetével meredt a meccsre és a transzparensre.

A "szurkolók" pedig valóban nem szurkoltak; némán figyelték a mérkőzést.

Egy darabig.

A meccsen ugyanis megszerezte a vezetést a Kecskemét. Ekkor a magukat "szurkolóknak" nevező zöld-fehér mezes nézők egy emberként kezdték ócsárolni a Fradi edzőjét, aki ki merte tenni kedvencüket az FTC keretéből.

Hihetetlenül undorító jelenet volt. Az edző, aki egyébként egy angol úriember, és aki nélkül talán soha nem jutott volna vissza a Fradi az NB 1-be, valószínűleg igencsak meg lehetett döbbenve. Angliában a szurkoló (még ha csőcselék is) mindig minden körülmények között kiáll a csapat és a vezetőedző mellett. Magyarországon néhány huligán mindent tönkre tud tenni.

Soha nem értettem azokat, akik az FTC-t mint klubot ezzel a pár száz huligánnal azonosítják. Azokkal, akik egyszer már elzavarták a pénzt a háztól, miközben a valódi tolvajok ellen soha nem keltek ki időben kellő határozottsággal. Mert csak "fikázni" tudnak, segíteni (pláne, amikor baj van) nem. Egy normális Fradi-szimpatizáns undorodik tőlük, és inkább otthon marad, nem jár ki meccsekre.

Sajnáltam Bobby Davisont, a Fradi angol vezetőedzőjét, és szégyelltem magam magyarként.