HTML

Pontilyen pont ilyen

"Az ember bármilyen messze jut is ismereteivel, akármennyire is objektíven ítéli meg önmagát, végül egyebet nem nyer az egészből, csupán tulajdon életrajzát." (Friedrich Nietzsche)

Friss topikok

  • Zolimoni: Ez volt az a könyv az életemben, aminél az "Ahaaa!" élmény hetekkel később jött.... (2023.07.12. 20:22) A lét elviselhetetlen könnyűsége
  • Volna: @NetLektor: Őszintén szólva, egyáltalán nem értem a 8-as pontban a szerző értetlenségét. Egyértelm... (2021.03.21. 23:24) A tíz legkiakasztóbb helyesírási hiba a világhálón
  • Csöncsön: @MAXVAL bircaman közíró: Nem cenzúra van, csak mivel föl van rá telepítve a Disqus, kiszedtem a ... (2020.02.24. 20:50) "Jól kellett viselkedni"
  • Sz.E.: Én azt válaszoltam volna a gyereknek, bár egy ilyen korú gyerek azt sem értette volna meg: Ha magy... (2018.07.09. 20:28) Mi az értelme?
  • Csöncsön: KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY (aki esetleg olvassa)! Indítottam egy új blogot: mondataink.blog.hu/ Aki szí... (2017.08.29. 19:33) Az Ég Berlinről

Ennyien vagyunk most

2009. január 31. óta


View My Stats

Címkék

ady (1) aforizma (6) agyalás (12) agymenés (3) aljasság (1) almería (1) álom (11) amerikai psycho (1) arany jános (8) argentína (2) árokásó blog (1) asterix (1) austin (1) a nagyidai cigányok (1) a szajha és a bálna (1) a tanú (1) a titkok kulcsa (1) a vihar (1) babarczy (1) babits (5) bahtyin (1) bajnai (1) balassi (2) balkán (1) baloldal (1) bank (1) barcelona (6) baudelaire (1) bayer (1) beavatás (1) bekezdés (1) berlin (2) berzsenyi (2) bessenyei (1) beszéd (2) beszédaktus elmélet (1) beszélgetés (4) betegség (2) bevándorlók (1) bkv (8) blikk (1) blog (28) blogsablonok (1) bl döntő (1) bogár lászló (1) bölcsesség (1) bölcsészet (2) bölcsészkar (1) bölcsőde (1) boldogság (2) bolondozás (4) bolondság (1) bonhoeffer (1) brecht (1) buber (1) budaházy györgy (1) budapest (17) búék (3) bűn (1) bunkóság (1) butaság (2) butler (1) buzi (1) camus (1) celebek (1) chico buarque (1) cigányok (3) csalódás (1) csíkszentmihályi (2) csipike (1) csoda (1) csokonai (1) dallas (3) dekonstrukció (1) délibáb (1) demokrácia (3) derrida (1) derű (2) der himmel über berlin (1) dionüszosz (1) diploma (2) dohányzás (2) dosztojevszkij (4) eb (5) echo tv (1) edith piaf (1) egyébként (1) egyetem (1) élet (17) ellenőrök (1) el clásico (2) emberek (14) emlékezés (13) én (25) építészet (6) erich fried (1) erotika (1) értelmesség (1) értelmiség (1) érzékenység (1) érzéketlenség (1) esterházy (1) esztétika (1) etika (5) étteremkritika (1) facebook (1) fájdalom (3) fák (1) faludi ferenc (1) fanatizmus (1) fazekas róbert (1) fecsegés (1) federer (2) feldmár (1) felelősség (2) férfiak (3) festészet (2) fikázás (1) film (17) filozófia (36) flow (1) foci (36) foucault (2) franciák (1) franciaország (1) freud (1) freudizmus (1) friedrich (1) ftc (3) gazdaság (1) gazsó (1) gdp (1) getafe (1) giccs (1) goethe (4) gondolatok (2) gondolkodás (45) grafológia (4) grondin (1) guantánamo (1) gyerekek (1) gyilkosság (5) gyomor (1) gyöngyösi (1) győzelem (1) gyűlölet (1) gyurcsány (4) gyurgyák jános (1) haas (1) háború (1) hajnóczy péter (1) halál (7) halálbüntetés (1) halottak napja (1) hawaii (1) hazaszeretet (1) helyesírás (3) hermeneutika (6) hétköznapok (23) hiddink (1) himnuszok (2) hímsovinizmus (1) hírek (3) hócipő (1) hofmannsthal (1) homofóbia (2) homoszexualitás (4) hősök (2) húgocskám (1) húsvét (2) identitás (1) idő (11) igénytelenség (1) iii. richárd (1) indexcímlap (12) iniesta (1) iparművészeti múzeum (1) írás (14) irigység (1) irodalom (20) iskola (1) isten (2) ízeltlábúak (2) japán (2) játék (19) jégkorong (1) jékely (1) jézus (6) jobbik (1) jog (1) john higgins (1) józsef attila (5) káin bélyeg (1) kant (1) kapitalizmus (1) karácsony (3) kávé (1) kegyetlenség (1) kemény istván (1) kép (2) kérdés (1) kereszténység (5) kézilabda (4) kína (1) kisebbségek (3) kisteleki (2) kittler (1) kockulás (1) kóczián (1) koeman (1) koffeinizmus (1) kolláth györgy (1) kolonics györgy (1) költészet (18) költségvetés (1) komment (1) konzervativizmus (3) korrektúra (1) kosztolányi (18) kötelességtudat (1) közélet (11) kő hull apadó kútba (1) kultúra (21) kundera (1) kurvák (1) lánczi (1) léderer ákos (1) lélek (23) lényeglátás (1) lévinas (2) liberalizmus (2) lmp (1) logika (1) lustaság (2) lyotard (1) magány (2) magyarok (2) magyarország (38) maradona (2) márai (1) marian cozma (1) márquez (2) maslow piramis (1) mccain (1) mdf (1) média (2) melegfelvonulás (2) mélypont (1) messi (1) metafora (3) meztelenek és holtak (1) morál (4) moravia (1) mörike (1) mosoly (1) mottó (1) mourinho (1) mszp (3) mu (1) műfordítás (3) munkanélküliség (1) murray (1) musil (2) művészet (5) művészetek (1) nacionalizmus (2) nácizmus (3) nadal (2) nádas (1) napfény (2) nemek (2) németek (3) német romantika (2) nemzeti blogcsúcs (1) nemzeti színház (1) nemzetkarakterológia (1) népszavazás (2) népszótár (1) nevetés (2) nick hornby (1) nietzsche (30) nobel díj (1) nők (1) norvégia (1) nyelv (26) nyelvészet (1) nyilas atilla (1) obama (1) ökopolitika (1) olaszország (2) olimpia (6) olvasmány (24) olvasók (5) önismeret (4) önreflexió (1) öröm (1) ortega y gasset (2) őrület (1) oslo (1) összeesküvés elméletek (1) őszinteség (1) őszöd (1) osztálytalálkozó (2) ötvenes évek (1) ozmium (1) pánikroham (1) pedagógia (6) pesterzsébet (2) petőfi (1) petri (1) pihenés (1) platón (1) pluralizmus (1) polgári védelem (2) politika (22) politikai korrektség (1) pontyi (1) pornó (1) prága (1) pszichológia (13) rabszolgamorál (1) radnóti (2) raymond aron (1) real madrid (1) recenzió (1) reckl amál (1) rejtély (1) relativizálás (2) rend (1) részegség (1) retorika (1) ricoeur (1) rilke (1) rio de janeiro (1) roddick (1) rogán (2) románia (1) roman jakobson (1) román patkány (1) rorty (1) rtl klub (1) samantha (1) schmidt mária (1) seggnyalás (1) shakespeare (4) sivatag (1) slágerek (1) sleeping dancer (1) slota (1) snooker (4) sólyom (2) sötétség (2) spanyolország (5) spanyol olasz (1) sport (14) stadionok (5) statcounter (1) stilisztika (2) szabadka (1) szabó lőrinc (1) szdsz (2) szegénység (1) szégyen (3) szemantika (1) szemétség (1) szent ágoston (1) szenvedély (6) szerb antal (2) szerelem (2) szerénység (1) szeretet (8) szexualitás (3) szlovákia (1) szmájlik (2) sznobizmus (1) szocializmus (1) szókincs (3) szorongások (16) sztrájk (1) születésnap (3) szúnyog (1) szurkolók (6) tanárverések (1) tanulás (1) tarka magyar (1) társadalom (19) tavasz (1) technokrácia (2) tenisz (2) tériszony (1) terrorizmus (1) teszt (1) tgm (1) tibet (1) titok (1) tolsztoj (4) török gábor (1) történelem (9) tortuga (1) transzcendencia (1) trianon (1) tudatmódosítók (2) tudomány (6) újév (1) ünnep (8) usa (3) usain bolt (1) uszoda (1) utcák (6) vallás (1) városok (4) vb (2) velázquez (1) vér (1) vers (23) versrovat (32) világháló (11) világpolitika (2) világválság (1) villamosok (3) vírus (1) vita (1) vitézy (1) vizsga (1) vörösiszap katasztrófa (1) was es ist (1) wc (1) weöres (2) wikipédia (1) wimbledon (2) wittgenstein (1) zsenialitás (4) Címkefelhő

2009.11.25. 16:08 pontilyen

Több fényt!

Még az előző télen tettem meg ezt a furcsa kísérletet.

Gyönyörű, verőfényes idő volt, amikor buszra szálltam. Véletlenül azonban egy olyan ülőhelyre kerültem, ahol szemembe sütött a nap, és mivel a buszjárat nem éppen kanyargásairól volt híres, csaknem az egész utat a szemembe sütő nappal küszködve kellett eltöltenem.

Önmagában ez még nem is lett volna olyan rossz. Legfeljebb hunyorgok, félrenézek, próbálom "agyilag" függetleníteni magam a fénytől. Csakhogy az ilyen "napfényes" utazásokkal együttjár egy másikfajta a gyötrelem is. A napsütés ugyanis nem egyenletesen érkezik a szembe. Amikor a busz magas épületek mellett haladt el, jótékonyan pihenhetett szemem az árnyékban. Igen ám, de kikerülve az árnyékból, kitágult pupillámat még erősebb fájdalommal csapkodták a fotonok. Az utazás így csaknem elviselhetetlenné vált.

Helyesebben: az utazás így csaknem elviselhetetlenné vált volna.

Az elviselhetetlenséget leküzdendő azonban lecsuktam a szemhéjamat, és úgy néztem bele a napba. Először csak a meleget érzékeltem. Aztán rájöttem valamire: belenézni a napba csukott szemmel, átadva magunkat a fény erejének, kisilabizálni a szemhéj belső falán az erek és idegek mozgását, csodálatos élmény! Képek futottak el előttem, és gyönyörködtem bennük, átjártak a színek, melegített a fény.

De az igazi gyönyör csak akkor jött, amikor ismét kinyitottam a szemem. Mint amikor új szemüveget vesz az ember: mindent sokkal élesebben, tisztábban, kontúrosabban, világosabban láttam. Mintha kisikálták volna a világot, csak úgy fénylett és csillogott.

Elkezdtem élvezni a játékot, és az egész utat csukott szemmel tettem meg, csak néha-néha kipislantva, hogy ugyanolyan fényes-e még a világ, mint előzőleg volt. Nem csalódtam. Ahogy leszálltam a buszról, szinte más ember voltam. Föltöltődtem, frissebb voltam, és mindent jobban, élesebben láttam szemem napfürdője után.

Már akkor gondolkodtam rajta, hogy megírjam ide ezt a varázslatos élményt. Végül elvetettem az ötletet. Ugyan mi értelme megírnom? Mi tanulsága van? Mit lehet vele kezdeni?

De most, hogy néhány borongós, lucskos, undorító nap után ismét ránk köszöntött a verőfény, ismét átéltem, amit tavaly. Ugyanúgy olyan helyre kerültem a buszon, ahová végig odasütött a nap, ugyanúgy nem tudtam volna meglenni az erős fénytől, így hát ugyanúgy behunytam a szemem, és ugyanúgy beindult a varázslat. Kinyitva szemem ismét minden hihetetlenül élesen látszódott, a világ ismét olyannak tűnt, mint amelyet kicseréltek. Ismét a napsütés tette ezt a csodát.

Most már tudom, hogy miért írjak posztot. Köszönetet szeretnék mondani a napfénynek, hogy láthatom. Kevésszer írjuk le és mondjuk ki ezt a köszönetet. Kevesebbszer, mint okunk volna rá. Én most tehát leírom. Köszönöm, hogy létezik a napvilág.

9 komment

Címkék: élet napfény hétköznapok


A bejegyzés trackback címe:

https://pontilyen.blog.hu/api/trackback/id/tr681551877

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Artsuhtaraz · http://latomasok-arnyjateka.blog.hu/ 2009.11.25. 16:44:43

Furcsa, hogy az ember a sötéttől egyedül és üresnek érzi magát, napfénytől pedig teljesnek és telítettnek. A sötétség elvesz belőlünk, a napfény pedig belénk költözik és hozzánk ad.
Az ember is egy napelem :)

pontilyen 2009.11.25. 18:18:18

@Artsuhtaraz:

Nemrég egy előadáson, mely a bioptron-lámpák hatékonyságáról szólt, hallottam, hogy micsoda szerepe van a napfénynek a sejtek regenerálódásában. Vagyis biológiai (fiziológiai, természettudományos) alapja is van annak az érzésnek, hogy napfényben az ember jobban érzi magát, és az alkotókedve is nagyobb. Míg éjszaka sokkal gyakoribb, hogy sötét gondolataink támadnak, és szorongani kezdünk.

walter77 2009.11.27. 09:58:31

@pontilyen:

A Lítium miatt van...

Sting a VH1 Storytellersben mesélte, hogy egy tudós haverja mondott valamilyen összefüggést a napfény és a lítium között, így az a kiábrándító valóság, hogy szimpla kémiával magyarázható az, hogy jobban vagyunk a naptól...

Írt is erről egy dalt.

Sting - Lithium Sunset

Fill my eyes
O Lithium sunset
And take this lonesome burden
Of worry from my mind
Take this heartache
Of obsidian darkness
And fold my darkness
Into your yellow light

I've been scattered I've been shattered
I've been knocked out of the race
But I'll get better
I feel your light upon my face

Heal my soul
O Lithium sunset
And I'll ride the turning world
Into another night
Into another night
Into another night
See mercury falling...

pontilyen 2009.11.27. 14:17:44

@walter77:

Köszönöm a dalt, de... miért lenne kiábrándító, hogy van a jelenségre kémiai magyarázat? Éppen inkább örvendetes (hiszen arra utal, hogy nem vagyok bolond teljesen). :-)

walter77 2009.11.27. 15:58:48

@pontilyen:

...csak azért kiábrándító - számomra - mert néha jobb ha nem tudjuk milyen mély a tenger...

Ha erre van magyarázat, akkor előbb-utóbb mindenre lesz és 3 függvénnyel meg két képlettel leírható bármi. És nem szívesen élnék egy előrelátható világban.

...és ha már a daloknál vagyunk, akkor:

Nine Inch Nails: Every Day Is Exactly The Same

I believe I can see the future
Cause I repeat the same routine
I think I used to have a purpose
But then again
That might have been a dream
I think I used to have a voice
Now I never make a sound
I just do what I've been told
I really don't want them to come around

(...)

Vérszegény éjszakai dúvad · http://hangorienidiocc.blog.hu 2009.12.04. 11:24:56

Érdekes. Az én alkotókedvem sötétben a nagyobb és jobb. Jobban tudok koncentrálni. Meg szeretem is az estéket-éjszakákat, mert akkor már sokan alszanak, vagy tévéznek, és sokkal kisebb alapzaj, és egyáltalán nem lesznek sötét és borongós gondolataim.

pontilyen 2009.12.04. 11:28:15

@Vérszegény éjszakai dúvad:

Én is akkor tudok dolgozni, amikor nincs zsibongás körülöttem, de azt nem mondanám, hogy akkor is van a legtöbb kedvem hozzá...

pontilyen 2009.12.04. 11:29:09

@Vérszegény éjszakai dúvad:

Ja, és neked könnyű, mert te egy éjszakai dúvad vagy. :-)

Vérszegény éjszakai dúvad · http://hangorienidiocc.blog.hu 2009.12.04. 17:54:34

@pontilyen:

:)
ja.
mondjuk éjszaka-esténként tényleg sokkal könnyebben és gyorsabban csinálok bármit is
emiatt viszont gyakran vagyok kialvatlan :(
süti beállítások módosítása