HTML

Pontilyen pont ilyen

"Az ember bármilyen messze jut is ismereteivel, akármennyire is objektíven ítéli meg önmagát, végül egyebet nem nyer az egészből, csupán tulajdon életrajzát." (Friedrich Nietzsche)

Friss topikok

  • Zolimoni: Ez volt az a könyv az életemben, aminél az "Ahaaa!" élmény hetekkel később jött.... (2023.07.12. 20:22) A lét elviselhetetlen könnyűsége
  • Volna: @NetLektor: Őszintén szólva, egyáltalán nem értem a 8-as pontban a szerző értetlenségét. Egyértelm... (2021.03.21. 23:24) A tíz legkiakasztóbb helyesírási hiba a világhálón
  • Csöncsön: @MAXVAL bircaman közíró: Nem cenzúra van, csak mivel föl van rá telepítve a Disqus, kiszedtem a ... (2020.02.24. 20:50) "Jól kellett viselkedni"
  • Sz.E.: Én azt válaszoltam volna a gyereknek, bár egy ilyen korú gyerek azt sem értette volna meg: Ha magy... (2018.07.09. 20:28) Mi az értelme?
  • Csöncsön: KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY (aki esetleg olvassa)! Indítottam egy új blogot: mondataink.blog.hu/ Aki szí... (2017.08.29. 19:33) Az Ég Berlinről

Ennyien vagyunk most

2009. január 31. óta


View My Stats

Címkék

ady (1) aforizma (6) agyalás (12) agymenés (3) aljasság (1) almería (1) álom (11) amerikai psycho (1) arany jános (8) argentína (2) árokásó blog (1) asterix (1) austin (1) a nagyidai cigányok (1) a szajha és a bálna (1) a tanú (1) a titkok kulcsa (1) a vihar (1) babarczy (1) babits (5) bahtyin (1) bajnai (1) balassi (2) balkán (1) baloldal (1) bank (1) barcelona (6) baudelaire (1) bayer (1) beavatás (1) bekezdés (1) berlin (2) berzsenyi (2) bessenyei (1) beszéd (2) beszédaktus elmélet (1) beszélgetés (4) betegség (2) bevándorlók (1) bkv (8) blikk (1) blog (28) blogsablonok (1) bl döntő (1) bogár lászló (1) bölcsesség (1) bölcsészet (2) bölcsészkar (1) bölcsőde (1) boldogság (2) bolondozás (4) bolondság (1) bonhoeffer (1) brecht (1) buber (1) budaházy györgy (1) budapest (17) búék (3) bűn (1) bunkóság (1) butaság (2) butler (1) buzi (1) camus (1) celebek (1) chico buarque (1) cigányok (3) csalódás (1) csíkszentmihályi (2) csipike (1) csoda (1) csokonai (1) dallas (3) dekonstrukció (1) délibáb (1) demokrácia (3) derrida (1) derű (2) der himmel über berlin (1) dionüszosz (1) diploma (2) dohányzás (2) dosztojevszkij (4) eb (5) echo tv (1) edith piaf (1) egyébként (1) egyetem (1) élet (17) ellenőrök (1) el clásico (2) emberek (14) emlékezés (13) én (25) építészet (6) erich fried (1) erotika (1) értelmesség (1) értelmiség (1) érzékenység (1) érzéketlenség (1) esterházy (1) esztétika (1) etika (5) étteremkritika (1) facebook (1) fájdalom (3) fák (1) faludi ferenc (1) fanatizmus (1) fazekas róbert (1) fecsegés (1) federer (2) feldmár (1) felelősség (2) férfiak (3) festészet (2) fikázás (1) film (17) filozófia (36) flow (1) foci (36) foucault (2) franciák (1) franciaország (1) freud (1) freudizmus (1) friedrich (1) ftc (3) gazdaság (1) gazsó (1) gdp (1) getafe (1) giccs (1) goethe (4) gondolatok (2) gondolkodás (45) grafológia (4) grondin (1) guantánamo (1) gyerekek (1) gyilkosság (5) gyomor (1) gyöngyösi (1) győzelem (1) gyűlölet (1) gyurcsány (4) gyurgyák jános (1) haas (1) háború (1) hajnóczy péter (1) halál (7) halálbüntetés (1) halottak napja (1) hawaii (1) hazaszeretet (1) helyesírás (3) hermeneutika (6) hétköznapok (23) hiddink (1) himnuszok (2) hímsovinizmus (1) hírek (3) hócipő (1) hofmannsthal (1) homofóbia (2) homoszexualitás (4) hősök (2) húgocskám (1) húsvét (2) identitás (1) idő (11) igénytelenség (1) iii. richárd (1) indexcímlap (12) iniesta (1) iparművészeti múzeum (1) írás (14) irigység (1) irodalom (20) iskola (1) isten (2) ízeltlábúak (2) japán (2) játék (19) jégkorong (1) jékely (1) jézus (6) jobbik (1) jog (1) john higgins (1) józsef attila (5) káin bélyeg (1) kant (1) kapitalizmus (1) karácsony (3) kávé (1) kegyetlenség (1) kemény istván (1) kép (2) kérdés (1) kereszténység (5) kézilabda (4) kína (1) kisebbségek (3) kisteleki (2) kittler (1) kockulás (1) kóczián (1) koeman (1) koffeinizmus (1) kolláth györgy (1) kolonics györgy (1) költészet (18) költségvetés (1) komment (1) konzervativizmus (3) korrektúra (1) kosztolányi (18) kötelességtudat (1) közélet (11) kő hull apadó kútba (1) kultúra (21) kundera (1) kurvák (1) lánczi (1) léderer ákos (1) lélek (23) lényeglátás (1) lévinas (2) liberalizmus (2) lmp (1) logika (1) lustaság (2) lyotard (1) magány (2) magyarok (2) magyarország (38) maradona (2) márai (1) marian cozma (1) márquez (2) maslow piramis (1) mccain (1) mdf (1) média (2) melegfelvonulás (2) mélypont (1) messi (1) metafora (3) meztelenek és holtak (1) morál (4) moravia (1) mörike (1) mosoly (1) mottó (1) mourinho (1) mszp (3) mu (1) műfordítás (3) munkanélküliség (1) murray (1) musil (2) művészet (5) művészetek (1) nacionalizmus (2) nácizmus (3) nadal (2) nádas (1) napfény (2) nemek (2) németek (3) német romantika (2) nemzeti blogcsúcs (1) nemzeti színház (1) nemzetkarakterológia (1) népszavazás (2) népszótár (1) nevetés (2) nick hornby (1) nietzsche (30) nobel díj (1) nők (1) norvégia (1) nyelv (26) nyelvészet (1) nyilas atilla (1) obama (1) ökopolitika (1) olaszország (2) olimpia (6) olvasmány (24) olvasók (5) önismeret (4) önreflexió (1) öröm (1) ortega y gasset (2) őrület (1) oslo (1) összeesküvés elméletek (1) őszinteség (1) őszöd (1) osztálytalálkozó (2) ötvenes évek (1) ozmium (1) pánikroham (1) pedagógia (6) pesterzsébet (2) petőfi (1) petri (1) pihenés (1) platón (1) pluralizmus (1) polgári védelem (2) politika (22) politikai korrektség (1) pontyi (1) pornó (1) prága (1) pszichológia (13) rabszolgamorál (1) radnóti (2) raymond aron (1) real madrid (1) recenzió (1) reckl amál (1) rejtély (1) relativizálás (2) rend (1) részegség (1) retorika (1) ricoeur (1) rilke (1) rio de janeiro (1) roddick (1) rogán (2) románia (1) roman jakobson (1) román patkány (1) rorty (1) rtl klub (1) samantha (1) schmidt mária (1) seggnyalás (1) shakespeare (4) sivatag (1) slágerek (1) sleeping dancer (1) slota (1) snooker (4) sólyom (2) sötétség (2) spanyolország (5) spanyol olasz (1) sport (14) stadionok (5) statcounter (1) stilisztika (2) szabadka (1) szabó lőrinc (1) szdsz (2) szegénység (1) szégyen (3) szemantika (1) szemétség (1) szent ágoston (1) szenvedély (6) szerb antal (2) szerelem (2) szerénység (1) szeretet (8) szexualitás (3) szlovákia (1) szmájlik (2) sznobizmus (1) szocializmus (1) szókincs (3) szorongások (16) sztrájk (1) születésnap (3) szúnyog (1) szurkolók (6) tanárverések (1) tanulás (1) tarka magyar (1) társadalom (19) tavasz (1) technokrácia (2) tenisz (2) tériszony (1) terrorizmus (1) teszt (1) tgm (1) tibet (1) titok (1) tolsztoj (4) török gábor (1) történelem (9) tortuga (1) transzcendencia (1) trianon (1) tudatmódosítók (2) tudomány (6) újév (1) ünnep (8) usa (3) usain bolt (1) uszoda (1) utcák (6) vallás (1) városok (4) vb (2) velázquez (1) vér (1) vers (23) versrovat (32) világháló (11) világpolitika (2) világválság (1) villamosok (3) vírus (1) vita (1) vitézy (1) vizsga (1) vörösiszap katasztrófa (1) was es ist (1) wc (1) weöres (2) wikipédia (1) wimbledon (2) wittgenstein (1) zsenialitás (4) Címkefelhő

2009.12.20. 16:13 pontilyen

(talán)

Nekem József Attila Óda című verséből mindig a (Mellékdal) tetszett legjobban. Az eksztatikus feszültségű vers után ez a lezárás (ráadásul zárójelek közé írva) valami furcsán abszurd benyomást kelt. Miért? Azért, mert valóban abszurd, ami ott leíródik.

(Visz a vonat, megyek utánad,
talán ma még meg is talállak,
talán kihűl e lángoló arc,
talán csendesen meg is szólalsz:

Csobog a langyos víz, fürödj meg!
Ime a kendő, törülközz meg!
Sül a hús, enyhítse étvágyad!
Ahol én fekszem, az az ágyad.)

Az egésznek a talán (nem mellesleg az egyik kedvenc szavam) az oka, amint erre az utóbbi hetekben rájönnöm sikerült.

Képzeljük el, hogy találomra vonatra ülök, hogy megkeressem szerelmemet. Épp most írtam egy gyönyörű verset róla. Valóban legfőbb ideje megtalálnom.

Vajon ha most fölülök a Budapest-Törökszentmiklós vonatra, meg fogom találni, akit keresek?

Talán.

Az esély persze nem több erre, mint 0,00000001%. Statisztikusok talán pontos mérőszámot is meg tudnának adni, hogy mennyi is. A valóságos életben a fönti kérdésre mindazonáltal egyetlen szokványos válasz létezik: nem. Nem fogom megtalálni. És pláne nem ma még.

Ugye értjük már, miért abszurdabb, képtelenebb, őrültebb ez a talán (pedig igaz!), mint ha azt írná a költő: egészen biztosan megtalállak?

A talán mindig nagyobb őrültség, mint a bizonyosság.

Elhiheti-e valaki például, hogy talán kihűl e lángoló arc? Előbb hinném el, hogy biztosan kihűl. Pedig a talán igazságot közöl, a biztosan pedig abszurditást. A két szó viszonya mégis megfordul. A talán lesz az abszurd, a biztosan pedig az igaz.

Miért? Mert a talán azt a látszatot kelti, hogy egy abszurditás adott esetben, a csillagok egyszeri, tökéletesen véletlenszerű állásának következtében akár még igaz is lehet. Ami persze tudományos értelemben jogosultabb, igazabb feltételezés, mint az, hogy valami bizonyosan nem fog megtörténni.

A talán abszurditása abban áll, hogy igaz. Az igazság maga egy abszurditás.

(Talán.)

9 komment

Címkék: vers józsef attila versrovat


A bejegyzés trackback címe:

https://pontilyen.blog.hu/api/trackback/id/tr711611140

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Esti Kornél, a Denevér szálló lakosa · http://sslazio.blog.nepsport.hu/ 2009.12.20. 20:00:44

Nekem soha nem keltette ez az abszurditás érzését, mindig úgy gondoltam, hogy ez az, amire vágyik. Az otthon melege, egy szerető és kitartó asszonnyal, aki mellett a világ egy elviselhetőbb és szebb hely. Egyébként mindig nagyon szomorú leszek ezt olvasva, mert maga a költemény az egyik legszebb szerelmes vers, a Mellékdal pedig az a József által soha el nem ért, de mindig hőn vágyott egyszerű, és gyönyörű állapot. Nagy tragédia hogy soha nem lehetett része benne.

pontilyen 2009.12.20. 20:04:46

@Esti Kornél, a Denevér szálló lakosa:

Én nem leszek szomorú, mert szerintem van benne valami vidám bohóság, hogy ne mondjam: viccelődés.

Valóban azt írja le, amire vágyik. De ezzel a "talán"-nal azt sugallja, mintha elérhetné.

Esti Kornél, a Denevér szálló lakosa · http://sslazio.blog.nepsport.hu/ 2009.12.20. 20:31:16

@pontilyen: Örömteli lenne, ha valóban ezt gondolta volna, mikor leírta. Kár, hogy ezt már soha nem tudjuk meg.

pontilyen 2009.12.20. 20:32:46

@Esti Kornél, a Denevér szálló lakosa:

Szerintem jó, hogy soha nem tudjuk meg. :-) Így sokkal szabadabban csaponghat a képzeletünk, amikor eszünkbe jutnak e verssorok.

popp · http://koncertblog.com/ 2009.12.21. 14:26:01

Talán JA is szerette a talánt (Talán eltűnök hirtelen) és talán bizony én is.

Esti Kornél, a Denevér szálló lakosa · http://sslazio.blog.nepsport.hu/ 2009.12.21. 18:43:30

@pontilyen: Apropó, miért a talán az egyik kedvenc szavad? Csak mert nekem éppen hogy nem a kedvenceim közé tartozik. :)

pontilyen 2009.12.21. 18:46:49

@Esti Kornél, a Denevér szálló lakosa:

Én azért szeretem, mert érzékelteti, milyen sokféle lehetőség van a világban. Talán ez történik, talán az. Talán meghalunk, talán túlélünk. Tompítja a kategorikus kijelentések sokszor bántó élét, és így közelebb visz a valósághoz, amelyben nincsenek kategóriák.

De hogy poppnak miért tetszik, azt mondja meg ő. :-)

Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2009.12.23. 17:00:51

@Esti Kornél, a Denevér szálló lakosa:

Nagyon hasonlóan látom én is. Nekem is az egyik nagy kedvencem ez a vers, ahogy múltkor Füreden Pontinak mondtam, minden élethelyzetre érvényes egyik vagy másik sora. Jópárszor észrevettem, hogy semmi más nem fejezné ki jobban, amit érzek/ gondolok, mint amit JA ebben a versben leírt. Amikor érettségiztünk, az Óda volt az egyik választható téma, természetesen azt választottam. (Mindenképpen a verselemzést választottam volna.) Akkor úgy értékeltem, hogy ez a vers az anyakomplexusáról (is) szól. Hiszen a (Mellékdal) akár az anyai gondoskodásról is szólhatna. Úgy gondoltam mindig, hogy akinek olyan "bonyolult" a lelke, mint JA-nak az titkon az egyszerűség után áhítozik egész életében. Ezt sajnos életem utolsó esszéjébe nem írtam bele...

Személyes történet a talánról. Amikor a németeknél laktam, egyszer kérdeztek valami, amire én azt mondtam, talán. Erre ők: megfigyelték, ha igent akarok mondani, akkor mindig talánt mondok. Mert olyan jól nevelt vagyok... Érdekes módon a német "családomnál" bezzeggyerek voltam. Ki érti?

A blog közösségének és természetesen a gazdájának boldog karácsonyt kívánok!
süti beállítások módosítása