Egy sok szempontból nehéz és fárasztó éven vagyok túl. Igyekeztem mindent elkövetni, hogy a magánéleti megpróbáltatások (csalódások, kudarcok stb.) ne hagyjanak túl mély nyomot a blogon, de azt hiszem, nem teljesen sikerült. A legtöbb tekintetben gyérebb volt ez az év itt is, mint a megelőző, és attól tartok, még sokkal gyérebbek lesznek az eljövők. Ez azonban — merem remélni — nem annyira színvonalromlásban, mint inkább egyfajta szegényedésben* nyilvánult meg. És itt korántsem csupán a bejegyzések kiritkulására gondolok...
Ez a poszt azonban nem lélekboncolás vagy filozófiai eszmefuttatás akar lenni, hanem afféle játékos összegzés, ahogyan tavaly és tavalyelőtt is. Arról, hogy milyen volt ez az év a pontilyen blogon.
Jöjjenek először a sarokszámok. Az év 92 bejegyzéssel és (ha jól számolok) 2034 hozzászólással gazdagította a blogot. (Tavaly a két szám 125, illetve 2928 volt. A blog pedig összesen ezzel együtt tart a 361. bejegyzésénél. Belegondolva, azért ez borzongató szám. Igen vaskos könyv lenne e blogból, ha kinyomtatnák.)
Indexcímlapon 2010-ben "csak" (?) háromszor jártunk. Érdekes, hogy április 8-án utoljára. Úgy látszik, és ezt érzem is, hogy azóta elemelkedett a blog a nyilvánosság (főleg a politikum) problémáitól. Ami részben nyilván erény, másrészt meg nyilván nem az. [2008-ban 2, 2009-ben 7 volt ez a szám.]
A LEGTÖBB OLDALKATTINTÁST a blog történelmében még mindig a Budapest szebb, mint Prága bejegyzés hozta. Hogy idén melyik, arról csak sejtéseim lehetnek. Azt gyanítom, hogy a három indexcímlapot járt poszt közül a Csúnya-e a Nemzeti Színház? címűt látták legtöbben.
Hogy melyik nap hozta a LEGKEVESEBB kattintást? Őszintén szólva az utóbbi hónapokban már egyáltalán nem nézem meg a statisztikákat, így erre a kérdésre egyáltalán nem tudok válaszolni. Ez is a fönt emlegetett szegényedés része. Ki kell vetnünk lelkünkből a fölösleges limlomokat.
A LEGTÖBB HOZZÁSZÓLÁS abszolút rekordját is átvette a Csúnya-e a Nemzeti Színház? című bejegyzés, 366-tal. Második helyre 2010-ben A fanatizmusról szóló poszt kúszott be, 230, a harmadikra, 80 kommenttel az MDF és LMP című. [Furcsa, de ezeket távolról sem tartom a legjobb írásaimnak; ellentétben azok közül némelyikkel, amelyikre nem érkezett komment.]
Egészen augusztus 16-ig minden poszthoz érkezett hozzászólás. Azóta viszont öt olyan is volt, amelyikre egy sem. Mégpedig a következők: Budapest, A szmergyakovi szint, Terjedek, Szaladó éveken, Két kor között.
A LEGJOBB BEJEGYZÉSEM [szubjektivitás rulez] Kőér utca, Hunyadi utca, Török Flóris utca című volt.
A LEGROSSZABB BEJEGYZÉSEM [szubjektivitás rulez] Az Etikáról, a gyakorlatban című volt.
A LEGOKOSABB HOZZÁSZÓLÁS végletesen szubjektív díját ezúttal szomorutojasnak ítélem oda, ezért a kommentjéért, melynek mélyét igazából most, a jó kommentek után kutakodva értettem meg. Lehet, hogy ott a vitában bs395-nek van nagyobb igazsága [tényleg nem tudom], de szomorutojas érvelése briliáns és (életünkre vonatkoztatva) fölöttébb elgondolkodtató.
A LEGOSTOBÁBB HOZZÁSZÓLÁS díja ezúttal Komikazénak jutott, ezért a hozzászólásért.
A LEGNAGYOBB SZÜNET két bejegyzés között percre pontosan tíz nap volt, augusztus 23. és szeptember 2., a Milyenek vagyunk? és a Lelkünkre a kor bejegyzések között.
A LEGKISEBB SZÜNET 16 óra és 30 perc volt, december 27-én és 28-án ennyi idő választotta el a Két kor között és az Egy álom a nácizmus természetrajzáról című bejegyzéseket.
A LEGHOSSZABB bejegyzésem idén [saccra...] a Szimpátiapontok a világ legnagyobb sporteseménye előtt lett.
A LEGRÖVIDEBB bejegyzésem [nem saccra...] A nagy írókról című lett.
A LEGNAGYOBB BEÉGÉSEM helyett inkább a LEGKELLEMETLENEBB TÉVEDÉS kategóriára váltok, hiszen a megszégyenülés mindig diszkurzív fogalom, azaz nem igazán tudhatom, hogy kinél mikor ástam el magam végleg. Mivel vélemény nem lehet tévedés, és a vélemények létmódja, hogy folyton változnak, egy tényt emelik ki: nagyon bosszant, hogy tavaszi írásomban az El Clásicót 156.-ként harangoztam be, holott a sportsajtó szerint az a 160-adik volt. Nyilván az olvasó szerint ez lényegtelen apróság (ráadásul igazából értelmezési különbségből fakad), de egy pontosságra törekvő poszt élén akkor is kellemetlenül mutat egy nem odaillő szám.
A LEGNAGYOBB MEGTISZTELTETÉS azáltal ért, hogy a Mandiner (korábbi Reakció) blog rendszeresen kitett a címlapjára. Az indexcímlappal ellentétben az egy minőségileg szűrt mezőny, ahová én legalábbis nagyon is megtisztelőnek érzem a bekerülést. (Persze az indexcímlap is megtiszteltetés egy ilyen magányosan íródó blognak, ám ott azt nem feltétlenül érti is az ember annak.)
Végezetül hadd köszönjem meg minden olvasómnak az egész éves (vagy csupán egy-egy posztra kiterjedő) figyelmet, törődést, olvasást. Többször írtam már, hogy olvasók nélkül a blog sem létezne, mert ez egy diszkurzív műfaj. Külön köszönet jár a törzskommentelőknek, akiknek névsora tavalyhoz képest ismét új nickekkel gazdagodott. Fájdalom ugyanakkor (miközben teljesen érthető és normális), hogy sokan kikoptak az egykori törzskommentelők közül. Nem tudom, hogy ők látogatják-e még a blogot, és csupán a kommenteléssel hagytak föl, vagy már egyáltalán nincsenek is itt. Azt sem tudom, hogy az elnémulásnak csupán külső okai vannak-e, vagy valamit én csináltam szemükben ha nem is feltétlenül rosszabbul, de máshogy, mint amit ők megkedveltek. Erre esetleg kommentben válaszolhat, aki még olvas, csak már nem ír.
És akkor az új, tehát 2010-ben érkezett törzskommentelők (nagyon remélem, hogy senkit sem felejtek ki): padmasambhava, szomorutojás, ljosecska, italoscalvino, stivanleroy, aSimon. Nekik külön is köszönöm, hogy észrevételeikkel emelték a blog fényét. Isten tartsa meg jó szokásukat!
Minden kedves olvasómnak és kommentelőmnek boldog 2011-es esztendőt kívánok, gyertek idén is olvasni, vitatkozni, elmélyülni, filozofálgatni, eszmét cserélni. Én biztosan itt leszek.
*Abban az értelemben, ahogy Kosztolányi ír az öregedésről:
Ötven felé kivetjük önmagunkból
mindazt, ami cifra s szedett-vedett lom,
s olyan komor, fönséges lesz a lelkünk,
olyan hideg és kongó, mint a templom.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
padmasambhava 2011.01.03. 17:00:45
Mindet jót Neked 2011-ben.
pontilyen 2011.01.03. 17:43:17
Köszönöm, én meg azért vagyok hálás, mert jól fogtad meg a versrészlet tartalmát. Bölcsebbé válásról van benne szó, nem elörömtelenedésről.
Minden jót Neked is!
szomorutojas · http://tojas.blog.hu 2011.01.03. 20:23:30
Öröm itt beszélgetni, rendkívül jó hangulatú homokozót hoztál létre nekünk és magadnak, Isten tartsa meg a jó szokásod!
Boldog 2011-es évet kívánok neked, és minden kommentelôtársamnak.
ehje aser 2011.01.04. 09:59:53
Bízd Újra Életed Krisztusra!
°ehje aser°
promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2011.01.04. 18:31:45
Ez mindig eszembe jut, amikor posztot írok: pontilyen.blog.hu/2010/02/09/rovid_bekezdes_hosszu_bekezdes
Ez is eszembe jutott a minap, amikor Satosaari, a hidegvérű finn kapus nekiesett egy kanadai csatárnak: pontilyen.blog.hu/2010/02/11/egy_sportag_ahol_legitim_veresre_verni_a_masikat
De tetszett pl. ez a poszt is ( pontilyen.blog.hu/2010/08/03/miert_a_legbunkobb ), mert jó példája volt annak, milyen sokféleképp fel lehet fogni ugyanazt az egy kérdéstl (illetve választ).
Volt még több is, de most ezek jutottak eszembe.
Boldog Új Évet!
stivanleroy · http://napilajk.blog.hu/ 2011.01.04. 18:37:05
pontilyen 2011.01.04. 21:09:11
Legrosszabb posztot nem azért nehezebb választani, mert beképzelt vagyok, és azt hiszem, hogy kezeim közül csak arany kerülhet ki, hanem mert érzelmileg nyilván mindegyik szövegemhez köt valami.
Egyébként pont ez utóbbi is magyarázza a "Kőér utca..." című poszt első helyét. Nagyon előttem van annak a nyári napnak a hangulata, amikor azt írtam. Emlékszem, egy vihar is végigsöpört a tájon, és minden furcsán, szinte gyerekkort idézően csillogott az eső utáni napfényben. Jó volt élni akkor.
peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2011.01.07. 17:51:35
Sokszor elmondjátok, amit mondanék, azon belül is sokszor jobban, mint ahogy én tudnám.
Ezen a blogon minden betű gyöngy, ami nincs a disznók el vetve.
szomorutojas · http://tojas.blog.hu 2011.01.07. 19:38:01
peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2011.01.08. 13:33:00
szomorutojas · http://tojas.blog.hu 2011.01.08. 13:36:24