HTML

Pontilyen pont ilyen

"Az ember bármilyen messze jut is ismereteivel, akármennyire is objektíven ítéli meg önmagát, végül egyebet nem nyer az egészből, csupán tulajdon életrajzát." (Friedrich Nietzsche)

Friss topikok

  • Zolimoni: Ez volt az a könyv az életemben, aminél az "Ahaaa!" élmény hetekkel később jött.... (2023.07.12. 20:22) A lét elviselhetetlen könnyűsége
  • Volna: @NetLektor: Őszintén szólva, egyáltalán nem értem a 8-as pontban a szerző értetlenségét. Egyértelm... (2021.03.21. 23:24) A tíz legkiakasztóbb helyesírási hiba a világhálón
  • Csöncsön: @MAXVAL bircaman közíró: Nem cenzúra van, csak mivel föl van rá telepítve a Disqus, kiszedtem a ... (2020.02.24. 20:50) "Jól kellett viselkedni"
  • Sz.E.: Én azt válaszoltam volna a gyereknek, bár egy ilyen korú gyerek azt sem értette volna meg: Ha magy... (2018.07.09. 20:28) Mi az értelme?
  • Csöncsön: KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY (aki esetleg olvassa)! Indítottam egy új blogot: mondataink.blog.hu/ Aki szí... (2017.08.29. 19:33) Az Ég Berlinről

Ennyien vagyunk most

2009. január 31. óta


View My Stats

Címkék

ady (1) aforizma (6) agyalás (12) agymenés (3) aljasság (1) almería (1) álom (11) amerikai psycho (1) arany jános (8) argentína (2) árokásó blog (1) asterix (1) austin (1) a nagyidai cigányok (1) a szajha és a bálna (1) a tanú (1) a titkok kulcsa (1) a vihar (1) babarczy (1) babits (5) bahtyin (1) bajnai (1) balassi (2) balkán (1) baloldal (1) bank (1) barcelona (6) baudelaire (1) bayer (1) beavatás (1) bekezdés (1) berlin (2) berzsenyi (2) bessenyei (1) beszéd (2) beszédaktus elmélet (1) beszélgetés (4) betegség (2) bevándorlók (1) bkv (8) blikk (1) blog (28) blogsablonok (1) bl döntő (1) bogár lászló (1) bölcsesség (1) bölcsészet (2) bölcsészkar (1) bölcsőde (1) boldogság (2) bolondozás (4) bolondság (1) bonhoeffer (1) brecht (1) buber (1) budaházy györgy (1) budapest (17) búék (3) bűn (1) bunkóság (1) butaság (2) butler (1) buzi (1) camus (1) celebek (1) chico buarque (1) cigányok (3) csalódás (1) csíkszentmihályi (2) csipike (1) csoda (1) csokonai (1) dallas (3) dekonstrukció (1) délibáb (1) demokrácia (3) derrida (1) derű (2) der himmel über berlin (1) dionüszosz (1) diploma (2) dohányzás (2) dosztojevszkij (4) eb (5) echo tv (1) edith piaf (1) egyébként (1) egyetem (1) élet (17) ellenőrök (1) el clásico (2) emberek (14) emlékezés (13) én (25) építészet (6) erich fried (1) erotika (1) értelmesség (1) értelmiség (1) érzékenység (1) érzéketlenség (1) esterházy (1) esztétika (1) etika (5) étteremkritika (1) facebook (1) fájdalom (3) fák (1) faludi ferenc (1) fanatizmus (1) fazekas róbert (1) fecsegés (1) federer (2) feldmár (1) felelősség (2) férfiak (3) festészet (2) fikázás (1) film (17) filozófia (36) flow (1) foci (36) foucault (2) franciák (1) franciaország (1) freud (1) freudizmus (1) friedrich (1) ftc (3) gazdaság (1) gazsó (1) gdp (1) getafe (1) giccs (1) goethe (4) gondolatok (2) gondolkodás (45) grafológia (4) grondin (1) guantánamo (1) gyerekek (1) gyilkosság (5) gyomor (1) gyöngyösi (1) győzelem (1) gyűlölet (1) gyurcsány (4) gyurgyák jános (1) haas (1) háború (1) hajnóczy péter (1) halál (7) halálbüntetés (1) halottak napja (1) hawaii (1) hazaszeretet (1) helyesírás (3) hermeneutika (6) hétköznapok (23) hiddink (1) himnuszok (2) hímsovinizmus (1) hírek (3) hócipő (1) hofmannsthal (1) homofóbia (2) homoszexualitás (4) hősök (2) húgocskám (1) húsvét (2) identitás (1) idő (11) igénytelenség (1) iii. richárd (1) indexcímlap (12) iniesta (1) iparművészeti múzeum (1) írás (14) irigység (1) irodalom (20) iskola (1) isten (2) ízeltlábúak (2) japán (2) játék (19) jégkorong (1) jékely (1) jézus (6) jobbik (1) jog (1) john higgins (1) józsef attila (5) káin bélyeg (1) kant (1) kapitalizmus (1) karácsony (3) kávé (1) kegyetlenség (1) kemény istván (1) kép (2) kérdés (1) kereszténység (5) kézilabda (4) kína (1) kisebbségek (3) kisteleki (2) kittler (1) kockulás (1) kóczián (1) koeman (1) koffeinizmus (1) kolláth györgy (1) kolonics györgy (1) költészet (18) költségvetés (1) komment (1) konzervativizmus (3) korrektúra (1) kosztolányi (18) kötelességtudat (1) közélet (11) kő hull apadó kútba (1) kultúra (21) kundera (1) kurvák (1) lánczi (1) léderer ákos (1) lélek (23) lényeglátás (1) lévinas (2) liberalizmus (2) lmp (1) logika (1) lustaság (2) lyotard (1) magány (2) magyarok (2) magyarország (38) maradona (2) márai (1) marian cozma (1) márquez (2) maslow piramis (1) mccain (1) mdf (1) média (2) melegfelvonulás (2) mélypont (1) messi (1) metafora (3) meztelenek és holtak (1) morál (4) moravia (1) mörike (1) mosoly (1) mottó (1) mourinho (1) mszp (3) mu (1) műfordítás (3) munkanélküliség (1) murray (1) musil (2) művészet (5) művészetek (1) nacionalizmus (2) nácizmus (3) nadal (2) nádas (1) napfény (2) nemek (2) németek (3) német romantika (2) nemzeti blogcsúcs (1) nemzeti színház (1) nemzetkarakterológia (1) népszavazás (2) népszótár (1) nevetés (2) nick hornby (1) nietzsche (30) nobel díj (1) nők (1) norvégia (1) nyelv (26) nyelvészet (1) nyilas atilla (1) obama (1) ökopolitika (1) olaszország (2) olimpia (6) olvasmány (24) olvasók (5) önismeret (4) önreflexió (1) öröm (1) ortega y gasset (2) őrület (1) oslo (1) összeesküvés elméletek (1) őszinteség (1) őszöd (1) osztálytalálkozó (2) ötvenes évek (1) ozmium (1) pánikroham (1) pedagógia (6) pesterzsébet (2) petőfi (1) petri (1) pihenés (1) platón (1) pluralizmus (1) polgári védelem (2) politika (22) politikai korrektség (1) pontyi (1) pornó (1) prága (1) pszichológia (13) rabszolgamorál (1) radnóti (2) raymond aron (1) real madrid (1) recenzió (1) reckl amál (1) rejtély (1) relativizálás (2) rend (1) részegség (1) retorika (1) ricoeur (1) rilke (1) rio de janeiro (1) roddick (1) rogán (2) románia (1) roman jakobson (1) román patkány (1) rorty (1) rtl klub (1) samantha (1) schmidt mária (1) seggnyalás (1) shakespeare (4) sivatag (1) slágerek (1) sleeping dancer (1) slota (1) snooker (4) sólyom (2) sötétség (2) spanyolország (5) spanyol olasz (1) sport (14) stadionok (5) statcounter (1) stilisztika (2) szabadka (1) szabó lőrinc (1) szdsz (2) szegénység (1) szégyen (3) szemantika (1) szemétség (1) szent ágoston (1) szenvedély (6) szerb antal (2) szerelem (2) szerénység (1) szeretet (8) szexualitás (3) szlovákia (1) szmájlik (2) sznobizmus (1) szocializmus (1) szókincs (3) szorongások (16) sztrájk (1) születésnap (3) szúnyog (1) szurkolók (6) tanárverések (1) tanulás (1) tarka magyar (1) társadalom (19) tavasz (1) technokrácia (2) tenisz (2) tériszony (1) terrorizmus (1) teszt (1) tgm (1) tibet (1) titok (1) tolsztoj (4) török gábor (1) történelem (9) tortuga (1) transzcendencia (1) trianon (1) tudatmódosítók (2) tudomány (6) újév (1) ünnep (8) usa (3) usain bolt (1) uszoda (1) utcák (6) vallás (1) városok (4) vb (2) velázquez (1) vér (1) vers (23) versrovat (32) világháló (11) világpolitika (2) világválság (1) villamosok (3) vírus (1) vita (1) vitézy (1) vizsga (1) vörösiszap katasztrófa (1) was es ist (1) wc (1) weöres (2) wikipédia (1) wimbledon (2) wittgenstein (1) zsenialitás (4) Címkefelhő

2011.07.03. 11:11 pontilyen

Az Ég Berlinről

Az Ég Berlinről (Der Himmel über Berlin) — jó, tudom, hogy sokkal helyesebb és jobb fordítás a valódi: Berlin felett az ég — című filmről először egy berlini egyetemi szeminárium előtti szünetben hallottam. Az óra délután négykor kezdődött a Humboldt Egyetem német szakjának épületében, amelynek ablakai a Leipziger Straße hatalmas toronyházaira nyíltak, a házak között pedig látható volt a Berlin feletti ég, amely akkor (késő ősszel, kora télen) már a lemenő nap színeitől volt átfestve. Mi, egy kedves magyar barátnémmal, éppen szemben ültünk az ablakokkal, és mindig láttuk ezt a színpompás, valahogy mégis nyomasztó, furcsa, kora téli eget. És talán valamilyen megjegyzést is tettem rá, mert a mellettem ülő német csoporttársnőm ekkor beszélt nekem Wim Wenders filmjéről.

Azóta szerettem volna megnézni. És most pénteken Amáléknál meg is néztem.

Két értékelés között hezitálok ide-oda, amióta a filmet láttam. Nem tudom eldönteni, hogy ez egy zseniálisan nagy film-e, vagy szimplán csak egy egész jó. De mindegy is, mert nekem mindenképp sokat jelent; fölidézi, szinte pontról pontra, helyszínről helyszínre, térről térre, utcáról utcára, berlini napjaimat, és jelentéssel (azaz újabb jelentésekkel) tölti föl őket.

Két angyalról szól a film, akik közül az egyik akkora sóvárgást érez a testi lét után, hogy végül ki is próbálja.

És a film a két lét közötti kontrasztról szól: a szellemi és a testi lét közöttiről. Egy olyan hagyományos metafizikai problémát mozgósítva, amely a német filozófiában különösen nagy karriert futott be. És így a film "tipikusan német", olyan, mint egy német regény, mint a jó német regények: roppant fárasztó szellemi kihívás, mégsem lehet nem átgyűrni magunkat rajta, mégis muszáj végignézni, végigolvasni.

Melyik jobb: látni a színeket, vagy nem látni? Érezni a hőt, vagy nem érezni? Hallani a hangokat, vagy nem hallani? Ne feledjük: a dolog kétélű. Ha nem érezzük a hőt, nem érezzük a simogató meleget, de nem érezzük a forróság/fagy kínjait sem. Ha nem hallunk hangokat, nem hallhatjuk a zenét, de a ricsajt és a disszonanciát sem. Ha látunk színeket, látjuk az élet testiségét is, vele minden szépet és rútat egyaránt.

A filmbéli angyal túlságosan egyértelműen állást foglal: neki kell a test. E miatt az egyértelműség miatt van bennem valami hiányérzet. Talán máshogyan is be lehetett volna fejezni ezt a drámát. Talán jobban meg lehetett volna hagyni a billegést, az eldönthetetlenséget, a tragikumot. (Persze nem akarok abba a klasszikus kritikusi hibába esni, hogy tanácsokat osztogassak annak, aki nálam sokkal jobban ért a témához, és aki sokkal jobban tudja, hogy a film milyen struktúrákat működtet: a rendezőnek. Mindez csak személyes benyomás, magánvélemény, amely inkább arról szól, hogy én milyen filmet rendeznék, ha rendeznék; amely viszont aligha lenne bármikor is kasszasiker.)

De ha csak annyit mond a film, hogy kell a test, akkor már eleget mond; mert a művészet egyik legnagyszerűbb, legmagasztosabb csodája éppen az, hogy ezt kimondja és tudatosítja.

Azaz: semmilyen tudás nem pótolhatja, de még csak ki sem fejezheti azt az élményt, hogy beleszippantunk a késő őszi levegőbe, hogy látjuk a színeket, érezzük a forró kávé ízét, a talaj súlyát, a hideget, a hangokat, a levegőt: a mindenféle megítélhetőséget mellőző módon is ránk zúduló életet. Ha pedig van film, amelyik ezzel a kifejezhetetlenséggel szembesíteni képes minket, akkor ez egy ilyen. Ettől mindenképpen zseniális.

Beszélhetnék még Berlinről is, a film egyik főszereplőjéről, arról, hogy miért szükségképpen berlini film ez, és miért nem játszódhatna máshol. Erről azonban legyen elég most annyi, amennyit a film címe is mond: az égieknek van véleményük Berlinről. Az angyalok, azok, akik szeretnék átélni az élet testiségét, ott akarnak testet ölteni, ahol a legnyomasztóbb sóvárgás ébred bennük a színek, a múlt, az élet, az öröm, a kultúra iránt. Nyilván, mert éppen ott tudatosul bennük ezen dolgok egészen furcsa hiánya, esetlegessége. A világ legellentmondásosabb városában.

10 komment

Címkék: film berlin der himmel über berlin


A bejegyzés trackback címe:

https://pontilyen.blog.hu/api/trackback/id/tr443034205

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sleeping dancer · http://sleepingdancer.freeblog.hu 2011.07.03. 17:13:30

Ha nagyon értékelni kellene, én nem a zseniális és az egész jó, hanem a nagyon jó és a nagyon szép :-) között ingadoznék. De ez csak játék a szavakkal, a lényeg, hogy én is szeretem ezt a filmet. Először valamikor a 90-es évek elején láttam moziban, amikor bemutatták, nem nagyon értettem, viszont nagyon tetszett. Amikor elkezdtem filmeket gyűjteni, az elsők között szereztem meg. Megérdemelne egy hazai DVD-kiadást.

padmasambhava 2011.07.03. 20:36:40

Csodálkozom, hogy csak most láttad - én úgy gondoltam, hogy olyan nagyon Neked való (elgondolkoztató - filozofálgató). És Bruno Ganz-ot nagyon szeretem ebben a filmben.

Kállai Ákos · https://plus.google.com/110461678966803800584 2011.07.03. 22:02:36

az első gondolatom nekem is az volt, h miért csak most (láttad). meg, h én nem tudnék írni róla laurie anderson zenéje nélkül

walter77 2011.07.05. 12:25:31

Ezt a filmet nem kelle értékelni szerintem. Fölösleges. Az ilyen filmek miatt volt érdemes egyáltalán feltalálni a filmezést.
Gyönyörű, zseniális, nagyon jó...

Als das Kind, noch Kind war...

A zenéje meg, na hát az is...

pontilyen 2011.07.06. 18:00:50

Elnézést, hogy csak most válaszolok.

@sleeping dancer:

Igen, főleg az elején (és ha az ember nem is nézett előtte utána, hogy miről fog szólni) nehéz "fölvenni a fonalat". De talán éppen ez is a lényeghez tartozik. Először el kell veszni, hogy fölépüljön a romokon valami más.

@padmasambhava: @Kállai Ákos:

Meglepődnétek, ha tudnátok, mennyi mindent nem láttam/olvastam még. De ez jó is, mert így állandóan van bennem életvágy az adósságok törlesztésének igénye miatt...

@walter77:

Az a vers egyébként önmagában is zseniális...

Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2011.07.21. 09:51:12

Hű, de ciki, hogy ezt most csak most látom. Pedig én is akartam róla posztot írni. Egészen pontosan a te egyik kijelentésedre.

Azt mondtad, hogy a befejezés "snassz". Arról akartam írni, hogy mondhatja valaki a szimpla, vegytiszta boldogságra, hogy snassz. Ha nem a legjobb barátom lenne az illető, kívánnék neki nemszép dolgokat.

Bár nagyon élveztem a filmet, elrontotta nekem az egész Copa Américát. Mert utána az a lomha nyitómeccs még nagyobb csalódás volt. Valahogy még napokig gondolkodtam a filmen, meghatározta a hangulatomat. Pláne, hogy mennyire szerettük benne Peter Falkot, aki akkor egy hete halt meg.

@walter77:
"Az ilyen filmek miatt volt érdemes egyáltalán feltalálni a filmezést."

Ez így van.

pontilyen 2011.07.21. 15:59:11

@Reckl_Amál:

Na szép, hogy három hétig ide se nézel. :-)

Én nem éreztem a végén felhőtlen (hm...), vegytiszta boldogságot. Ellenkezőleg. Egy angyal elhagyta saját közegét, és idegen lényként él tovább. Én biztosan nem tudnék felhőtlenül boldog lenni állatként, ha tudom közben, hogy ember voltam. Az, hogy a film ezt a dilemmát egy huszárvágással átvágja, szerintem nem erény, inkább művészi hiba.

Ahogyan egy kedves tanárom fogalmazott: a rossz regények elején ezer kérdésünk van, és a végére nem marad egy sem. A jó regények elején is ezer kérdésünk van, és lesz a végére százezer.

Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a Berlin felett az ég rossz mű lenne...

B.Arthur 2016.08.16. 00:54:43

Eszméletlen jó ez a blog!! Írod még?

Csöncsön · http://mondataink.blog.hu 2016.09.05. 19:40:20

@B.Arthur:

Szia! Ne haragudj, hogy csak most válaszolok, és nem is "pontilyen" néven. Ez a késlekedés persze már önmagában is válasz a kérdésedre.

Köszi a dicséretet, igazán jólesik.

Azért nem "pontilyen" néven válaszolok, mert egyszerűen nem tudok vele belépni, elfelejtettem a jelszavam, és persze lehetne újat kérni, de minek, ha úgyse írok posztot.

Ez a belépési hercehurca viszont csak még inkább megérleli bennem a döntést, hogy ha folytatom, akkor más néven, más címmel, kicsit talán máshogy is folytatom. Nem mintha tudnék ennél "jobbat"; én itt a saját határaimon táncoltam, amit itt írtam, azt mindig teljes "mellbedobással" írtam, egyetlen poszt se volt, amelyiken ne gondolkodtam volna előtte rengeteget, a formáján, a hangvételén, a szavain. Azért írnám tovább (ha tovább írnám) egy kicsit máshol és máshogy, mert ha ez megtörténne, az azt jelentené, hogy ismét megérlelődne bennem az elszánás, hogy rendszeres blogot vezessek, és tudom, hogy akkor ez az elszánás valamiféle "tiszta lapot" igényelne a tudatomban. Kiírni végre mindazt, ami hosszú évek során felgyűlt. Szóval ennek hatalmas elszánásnak kellene lennie. (És érzem magamban ennek csíráit, már érzek lappangani magamban ilyesmit, érzem, hogy ismét nagyon sok minden fölgyűlt bennem, amióta nem blogoltam.)

Ha ez így lesz, ide (ha csak be tudok lépni) feltétlenül írok majd erről kommentet. Nem mintha valószínűnek tartanám, hogy sokan elolvasnák, dehát már akkor megéri, ha csak egy valaki.

Addig viszont szerencsére marad itt még olvasgatnivaló. (Olykor még a magam számára is.) :-)

Csöncsön · http://mondataink.blog.hu 2017.08.29. 19:33:36

KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY (aki esetleg olvassa)!

Indítottam egy új blogot: mondataink.blog.hu/

Aki szívesen olvasta a "pontilyen"-t, bizonyára ezt is szívesen olvassa majd.
süti beállítások módosítása