HTML

Pontilyen pont ilyen

"Az ember bármilyen messze jut is ismereteivel, akármennyire is objektíven ítéli meg önmagát, végül egyebet nem nyer az egészből, csupán tulajdon életrajzát." (Friedrich Nietzsche)

Friss topikok

  • Zolimoni: Ez volt az a könyv az életemben, aminél az "Ahaaa!" élmény hetekkel később jött.... (2023.07.12. 20:22) A lét elviselhetetlen könnyűsége
  • Volna: @NetLektor: Őszintén szólva, egyáltalán nem értem a 8-as pontban a szerző értetlenségét. Egyértelm... (2021.03.21. 23:24) A tíz legkiakasztóbb helyesírási hiba a világhálón
  • Csöncsön: @MAXVAL bircaman közíró: Nem cenzúra van, csak mivel föl van rá telepítve a Disqus, kiszedtem a ... (2020.02.24. 20:50) "Jól kellett viselkedni"
  • Sz.E.: Én azt válaszoltam volna a gyereknek, bár egy ilyen korú gyerek azt sem értette volna meg: Ha magy... (2018.07.09. 20:28) Mi az értelme?
  • Csöncsön: KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY (aki esetleg olvassa)! Indítottam egy új blogot: mondataink.blog.hu/ Aki szí... (2017.08.29. 19:33) Az Ég Berlinről

Ennyien vagyunk most

2009. január 31. óta


View My Stats

Címkék

ady (1) aforizma (6) agyalás (12) agymenés (3) aljasság (1) almería (1) álom (11) amerikai psycho (1) arany jános (8) argentína (2) árokásó blog (1) asterix (1) austin (1) a nagyidai cigányok (1) a szajha és a bálna (1) a tanú (1) a titkok kulcsa (1) a vihar (1) babarczy (1) babits (5) bahtyin (1) bajnai (1) balassi (2) balkán (1) baloldal (1) bank (1) barcelona (6) baudelaire (1) bayer (1) beavatás (1) bekezdés (1) berlin (2) berzsenyi (2) bessenyei (1) beszéd (2) beszédaktus elmélet (1) beszélgetés (4) betegség (2) bevándorlók (1) bkv (8) blikk (1) blog (28) blogsablonok (1) bl döntő (1) bogár lászló (1) bölcsesség (1) bölcsészet (2) bölcsészkar (1) bölcsőde (1) boldogság (2) bolondozás (4) bolondság (1) bonhoeffer (1) brecht (1) buber (1) budaházy györgy (1) budapest (17) búék (3) bűn (1) bunkóság (1) butaság (2) butler (1) buzi (1) camus (1) celebek (1) chico buarque (1) cigányok (3) csalódás (1) csíkszentmihályi (2) csipike (1) csoda (1) csokonai (1) dallas (3) dekonstrukció (1) délibáb (1) demokrácia (3) derrida (1) derű (2) der himmel über berlin (1) dionüszosz (1) diploma (2) dohányzás (2) dosztojevszkij (4) eb (5) echo tv (1) edith piaf (1) egyébként (1) egyetem (1) élet (17) ellenőrök (1) el clásico (2) emberek (14) emlékezés (13) én (25) építészet (6) erich fried (1) erotika (1) értelmesség (1) értelmiség (1) érzékenység (1) érzéketlenség (1) esterházy (1) esztétika (1) etika (5) étteremkritika (1) facebook (1) fájdalom (3) fák (1) faludi ferenc (1) fanatizmus (1) fazekas róbert (1) fecsegés (1) federer (2) feldmár (1) felelősség (2) férfiak (3) festészet (2) fikázás (1) film (17) filozófia (36) flow (1) foci (36) foucault (2) franciák (1) franciaország (1) freud (1) freudizmus (1) friedrich (1) ftc (3) gazdaság (1) gazsó (1) gdp (1) getafe (1) giccs (1) goethe (4) gondolatok (2) gondolkodás (45) grafológia (4) grondin (1) guantánamo (1) gyerekek (1) gyilkosság (5) gyomor (1) gyöngyösi (1) győzelem (1) gyűlölet (1) gyurcsány (4) gyurgyák jános (1) haas (1) háború (1) hajnóczy péter (1) halál (7) halálbüntetés (1) halottak napja (1) hawaii (1) hazaszeretet (1) helyesírás (3) hermeneutika (6) hétköznapok (23) hiddink (1) himnuszok (2) hímsovinizmus (1) hírek (3) hócipő (1) hofmannsthal (1) homofóbia (2) homoszexualitás (4) hősök (2) húgocskám (1) húsvét (2) identitás (1) idő (11) igénytelenség (1) iii. richárd (1) indexcímlap (12) iniesta (1) iparművészeti múzeum (1) írás (14) irigység (1) irodalom (20) iskola (1) isten (2) ízeltlábúak (2) japán (2) játék (19) jégkorong (1) jékely (1) jézus (6) jobbik (1) jog (1) john higgins (1) józsef attila (5) káin bélyeg (1) kant (1) kapitalizmus (1) karácsony (3) kávé (1) kegyetlenség (1) kemény istván (1) kép (2) kérdés (1) kereszténység (5) kézilabda (4) kína (1) kisebbségek (3) kisteleki (2) kittler (1) kockulás (1) kóczián (1) koeman (1) koffeinizmus (1) kolláth györgy (1) kolonics györgy (1) költészet (18) költségvetés (1) komment (1) konzervativizmus (3) korrektúra (1) kosztolányi (18) kötelességtudat (1) közélet (11) kő hull apadó kútba (1) kultúra (21) kundera (1) kurvák (1) lánczi (1) léderer ákos (1) lélek (23) lényeglátás (1) lévinas (2) liberalizmus (2) lmp (1) logika (1) lustaság (2) lyotard (1) magány (2) magyarok (2) magyarország (38) maradona (2) márai (1) marian cozma (1) márquez (2) maslow piramis (1) mccain (1) mdf (1) média (2) melegfelvonulás (2) mélypont (1) messi (1) metafora (3) meztelenek és holtak (1) morál (4) moravia (1) mörike (1) mosoly (1) mottó (1) mourinho (1) mszp (3) mu (1) műfordítás (3) munkanélküliség (1) murray (1) musil (2) művészet (5) művészetek (1) nacionalizmus (2) nácizmus (3) nadal (2) nádas (1) napfény (2) nemek (2) németek (3) német romantika (2) nemzeti blogcsúcs (1) nemzeti színház (1) nemzetkarakterológia (1) népszavazás (2) népszótár (1) nevetés (2) nick hornby (1) nietzsche (30) nobel díj (1) nők (1) norvégia (1) nyelv (26) nyelvészet (1) nyilas atilla (1) obama (1) ökopolitika (1) olaszország (2) olimpia (6) olvasmány (24) olvasók (5) önismeret (4) önreflexió (1) öröm (1) ortega y gasset (2) őrület (1) oslo (1) összeesküvés elméletek (1) őszinteség (1) őszöd (1) osztálytalálkozó (2) ötvenes évek (1) ozmium (1) pánikroham (1) pedagógia (6) pesterzsébet (2) petőfi (1) petri (1) pihenés (1) platón (1) pluralizmus (1) polgári védelem (2) politika (22) politikai korrektség (1) pontyi (1) pornó (1) prága (1) pszichológia (13) rabszolgamorál (1) radnóti (2) raymond aron (1) real madrid (1) recenzió (1) reckl amál (1) rejtély (1) relativizálás (2) rend (1) részegség (1) retorika (1) ricoeur (1) rilke (1) rio de janeiro (1) roddick (1) rogán (2) románia (1) roman jakobson (1) román patkány (1) rorty (1) rtl klub (1) samantha (1) schmidt mária (1) seggnyalás (1) shakespeare (4) sivatag (1) slágerek (1) sleeping dancer (1) slota (1) snooker (4) sólyom (2) sötétség (2) spanyolország (5) spanyol olasz (1) sport (14) stadionok (5) statcounter (1) stilisztika (2) szabadka (1) szabó lőrinc (1) szdsz (2) szegénység (1) szégyen (3) szemantika (1) szemétség (1) szent ágoston (1) szenvedély (6) szerb antal (2) szerelem (2) szerénység (1) szeretet (8) szexualitás (3) szlovákia (1) szmájlik (2) sznobizmus (1) szocializmus (1) szókincs (3) szorongások (16) sztrájk (1) születésnap (3) szúnyog (1) szurkolók (6) tanárverések (1) tanulás (1) tarka magyar (1) társadalom (19) tavasz (1) technokrácia (2) tenisz (2) tériszony (1) terrorizmus (1) teszt (1) tgm (1) tibet (1) titok (1) tolsztoj (4) török gábor (1) történelem (9) tortuga (1) transzcendencia (1) trianon (1) tudatmódosítók (2) tudomány (6) újév (1) ünnep (8) usa (3) usain bolt (1) uszoda (1) utcák (6) vallás (1) városok (4) vb (2) velázquez (1) vér (1) vers (23) versrovat (32) világháló (11) világpolitika (2) világválság (1) villamosok (3) vírus (1) vita (1) vitézy (1) vizsga (1) vörösiszap katasztrófa (1) was es ist (1) wc (1) weöres (2) wikipédia (1) wimbledon (2) wittgenstein (1) zsenialitás (4) Címkefelhő

2011.07.22. 21:35 pontilyen

Jelkép

Ugye ismerős az eset? Egy bogár vagy rovar (például egy darázs) berepül egy ember által készített helyre (például egy lakásba vagy villamosba), és megpróbál onnan visszajutni a szabadba. De nem talál ki. Folyton nekirepül az ablaküvegnek, és nem érti, hogy ott, ahol ő fákat és eget lát, hogyhogy nincsen neki út a fákhoz és az egekbe.

Most a héten megint láttam egy ilyen darazsat. A villamosba repült be, és a villamosból próbált kirepülni. Százszor is nekiveselkedett a repülésnek, de feje százszor is az ablaküveg falába koppant. Végül teljesen kimerült szegény. Vagy fél órán át utaztam a villamosban. Amikor fölszálltam, ő már ott volt; amikor leszálltam, ő még ott volt. Azt hiszem, sose jutott ki a szabadba, ott pusztul el szegény az ablakpárkányon, miközben szemeivel végig láthatta a zöld fát és a kék eget, a szabadságot.

Nekem az ilyen eset mindig jelképes jelentéssel bírt. Elképzelem, hogy a világ született lúzerei közül az ellenszenvesek micsoda ostoba értelmet olvasnak bele a történetbe, és milyen émelyítő módon kezdenek el papolni egzisztenciális bezártságról, magányról és hasonlókról. Megtehetik persze, hiszen a kép valóban erős, és bizonyára már nem egy vers íródott róla. Az eset jelképes jelentése számomra viszont mindig is döbbenetesen optimista volt, és valahányszor egy így fogságba esett bogarat láttam, az ember csodálatos lehetőségeiről gondolkodtam el, és az jutott eszembe, hogy az élet akkor is kimeríthetetlenül gazdag, amikor a legreménytelenebbül üresnek tűnik.

Mert miről szól a foglyul esett darázs története? Arról, hogy megoldás mindig van, legfeljebb nem mindig látjuk. Szegény darázs idegrendszere nem kellően kifinomult ahhoz, hogy képes legyen érzékelni helyzetét, vagyis azt, hogy az üvegen áthatolni ugyan nem tud, megkerülni viszont meg tudná azt. Egy fejlettebb, kifinomultabb intelligencia már eljutna ide. És ha ez így van, akkor minden lehetséges.

Mert elképzelhető, hogy mi emberek soha nem fogunk eljutni a megoldásig (például, hogy van-e értelme a létnek), ám egy magasabb rendű intelligencia attól még eljuthat. És amikor rabnak érezzük magunkat (egzisztenciális foglyoknak egy idegennek ható világban), talán csak egy magasabb rendű intelligencia felségterületére tévedtünk, amely részvéttel figyeli vergődésünket, amint százból százszor az üvegfalának koppanunk. És az ő számára is talán csupán egy félórás villamosút a mi egész létezésünk. Mármint a mi egész létezésünk, az emberiségé.

6 komment

Címkék: filozófia hétköznapok


A bejegyzés trackback címe:

https://pontilyen.blog.hu/api/trackback/id/tr793090088

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szomorutojas · http://tojas.blog.hu 2011.07.24. 03:29:59

Lehet, hogy ellenszenves megközelítés, de első pillanatban a tévé jutott eszembe, az ablaküveg, amin keresztül nem tudunk menni, de olyat mutat, amit vágyunk. (udvariasan lépjük át, hogy az üveg teszi -e vágyottá a kinti világot).

Ha erre fordítom a kérdést, valóban látod, miként lehetne az üveg mögé kerülni? Vagy magunk is, a hatalmas intelligenciánkkal nekifutunk fejjel újra meg újra az üvegnek?

pontilyen 2011.07.24. 13:37:25

@szomorutojas:

Persze, persze, pont arra gondolok, hogy mi is pont olyanok vagyunk, mint ez a darázs. A hatalmas intelligenciánk viszonylagos; sokszor mi is falakba ütközünk. De a fogságba esett darázs kínlódása nekem mindig azt sugallja: a mi esetleges fogságunk sem (elvileg) végzetes. Ha mi, a személyes életünkben nem is találjuk meg az utat a szabadba, ennek (a szabadságnak) _elvi_ lehetősége mindig fönnáll.

szomorutojas · http://tojas.blog.hu 2011.07.24. 19:20:51

@pontilyen: megcáfolhatatlnsága folytán igaznak fogadhatjuk el, hogy egy adott problémának teljesen szabadon változtatható feltételrendszerben végtelen számú kimenetele van, amelyből legalább egy kívánt kimenetelű.
Ez azonban a problémával küzdő szempontjából irreleváns tudás.

Ha kiugrom a tizedik emeletről, számos elvi lehetőségem van arra, hogy élve megússzam, azonban ezek bármelyikének bekövetkezte a véletlen kategóriába esően alacsony valószínűségű. Mint egy résnyire nyitott ablak a darázs számára. Tudatosan az adott problémával nem tudok megoldásig jutni.

Hasonlóan alacsony esélyem van arra, hogy a tévében látott, vágyott világ részévé váljak. Éppen annyi az esélyem, mint eltalálni 5 számot 90-ből ;)

Érdemes tehát az ilyen alacsony valószínűségű eseményt elvi esélynek nevezni?

Anselmo 2011.07.25. 16:55:03

Rengeteg dolog lehet, amire még életünkben megtaláljuk a megoldást. Sok éves keresés után.

A darázsról jut eszembe: tegnap éjjel kioltottam egy életet. Bejutott ugyanis a szobámba egy tücsök, és rettenetes hangosan tud egy ilyen ciripelni. És mikor éjjel kettőkor még mindig nem aludtam, elhatároztam, hogy felkelek és megölöm.

pontilyen 2011.07.26. 17:08:28

@szomorutojas:

Én az elvi esélyt nem úgy értem, hogy "a mi életünkben". Nem számít, hogy a mi életünkben-e, itt az a kérdés játszik, hogy lehetséges-e a világnak egy jó berendezkedése (amely miatt az egyéni pusztulás katasztrófája is devalválódik). Mert mi tudjuk, hogy a darázs pusztulása csak egyéni áldozat, a darazsak nem halnak ki, a dolog működik, az élet eljár a maga kerekein.

@Anselmo:

De még csak az sem fontos, hogy "életünkben".

[Most olyan gondolatokat fogalmazok meg, amelyek Peetmasternek is tetszenének.] :-)
süti beállítások módosítása