HTML

Pontilyen pont ilyen

"Az ember bármilyen messze jut is ismereteivel, akármennyire is objektíven ítéli meg önmagát, végül egyebet nem nyer az egészből, csupán tulajdon életrajzát." (Friedrich Nietzsche)

Friss topikok

  • Sz.E.: Én azt válaszoltam volna a gyereknek, bár egy ilyen korú gyerek azt sem értette volna meg: Ha magy... (2018.07.09. 20:28) Mi az értelme?
  • próba felhasználó (törölt): Hogyha ilyen nagyon fontos a helyesírás és mindenkinek ennyire sérti a kicsiny lelkét, akkor miért... (2017.12.17. 16:20) A tíz legkiakasztóbb helyesírási hiba a világhálón
  • Csöncsön: KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY (aki esetleg olvassa)! Indítottam egy új blogot: mondataink.blog.hu/ Aki szí... (2017.08.29. 19:33) Az Ég Berlinről
  • geegee: Na, hát én már a jövőből jövök, hozzátok képest... :D Azóta lettek Magyarországon is csodás új sta... (2017.03.08. 14:51) Van-e szebb, mint egy stadion?
  • promontor: @Csöncsön: Sok mindenben egyetértek: valóban tettek hülye nyilatkozatokat német politikusok, valób... (2015.09.24. 21:24) Amikor elönt minket a világ

Ennyien vagyunk most

2009. január 31. óta


View My Stats

Címkék

ady (1) aforizma (6) agyalás (12) agymenés (3) aljasság (1) almería (1) álom (11) amerikai psycho (1) arany jános (8) argentína (2) árokásó blog (1) asterix (1) austin (1) a nagyidai cigányok (1) a szajha és a bálna (1) a tanú (1) a titkok kulcsa (1) a vihar (1) babarczy (1) babits (5) bahtyin (1) bajnai (1) balassi (2) balkán (1) baloldal (1) bank (1) barcelona (6) baudelaire (1) bayer (1) beavatás (1) bekezdés (1) berlin (2) berzsenyi (2) bessenyei (1) beszéd (2) beszédaktus elmélet (1) beszélgetés (4) betegség (2) bevándorlók (1) bkv (8) blikk (1) blog (28) blogsablonok (1) bl döntő (1) bogár lászló (1) bölcsesség (1) bölcsészet (2) bölcsészkar (1) bölcsőde (1) boldogság (2) bolondozás (4) bolondság (1) bonhoeffer (1) brecht (1) buber (1) budaházy györgy (1) budapest (17) búék (3) bűn (1) bunkóság (1) butaság (2) butler (1) buzi (1) camus (1) celebek (1) chico buarque (1) cigányok (3) csalódás (1) csíkszentmihályi (2) csipike (1) csoda (1) csokonai (1) dallas (3) dekonstrukció (1) délibáb (1) demokrácia (3) derrida (1) derű (2) der himmel über berlin (1) dionüszosz (1) diploma (2) dohányzás (2) dosztojevszkij (4) eb (5) echo tv (1) edith piaf (1) egyébként (1) egyetem (1) élet (17) ellenőrök (1) el clásico (2) emberek (14) emlékezés (13) én (25) építészet (6) erich fried (1) erotika (1) értelmesség (1) értelmiség (1) érzékenység (1) érzéketlenség (1) esterházy (1) esztétika (1) etika (5) étteremkritika (1) facebook (1) fájdalom (3) fák (1) faludi ferenc (1) fanatizmus (1) fazekas róbert (1) fecsegés (1) federer (2) feldmár (1) felelősség (2) férfiak (3) festészet (2) fikázás (1) film (17) filozófia (36) flow (1) foci (36) foucault (2) franciák (1) franciaország (1) freud (1) freudizmus (1) friedrich (1) ftc (3) gazdaság (1) gazsó (1) gdp (1) getafe (1) giccs (1) goethe (4) gondolatok (2) gondolkodás (45) grafológia (4) grondin (1) guantánamo (1) gyerekek (1) gyilkosság (5) gyomor (1) gyöngyösi (1) győzelem (1) gyűlölet (1) gyurcsány (4) gyurgyák jános (1) haas (1) háború (1) hajnóczy péter (1) halál (7) halálbüntetés (1) halottak napja (1) hawaii (1) hazaszeretet (1) helyesírás (3) hermeneutika (6) hétköznapok (23) hiddink (1) himnuszok (2) hímsovinizmus (1) hírek (3) hócipő (1) hofmannsthal (1) homofóbia (2) homoszexualitás (4) hősök (2) húgocskám (1) húsvét (2) identitás (1) idő (11) igénytelenség (1) iii. richárd (1) indexcímlap (12) iniesta (1) iparművészeti múzeum (1) írás (14) irigység (1) irodalom (20) iskola (1) isten (2) ízeltlábúak (2) japán (2) játék (19) jégkorong (1) jékely (1) jézus (6) jobbik (1) jog (1) john higgins (1) józsef attila (5) káin bélyeg (1) kant (1) kapitalizmus (1) karácsony (3) kávé (1) kegyetlenség (1) kemény istván (1) kép (2) kérdés (1) kereszténység (5) kézilabda (4) kína (1) kisebbségek (3) kisteleki (2) kittler (1) kockulás (1) kóczián (1) koeman (1) koffeinizmus (1) kolláth györgy (1) kolonics györgy (1) költészet (18) költségvetés (1) komment (1) konzervativizmus (3) korrektúra (1) kosztolányi (18) kötelességtudat (1) közélet (11) kő hull apadó kútba (1) kultúra (21) kundera (1) kurvák (1) lánczi (1) léderer ákos (1) lélek (23) lényeglátás (1) lévinas (2) liberalizmus (2) lmp (1) logika (1) lustaság (2) lyotard (1) magány (2) magyarok (2) magyarország (38) maradona (2) márai (1) marian cozma (1) márquez (2) maslow piramis (1) mccain (1) mdf (1) média (2) melegfelvonulás (2) mélypont (1) messi (1) metafora (3) meztelenek és holtak (1) morál (4) moravia (1) mörike (1) mosoly (1) mottó (1) mourinho (1) mszp (3) mu (1) műfordítás (3) munkanélküliség (1) murray (1) musil (2) művészet (5) művészetek (1) nacionalizmus (2) nácizmus (3) nadal (2) nádas (1) napfény (2) nemek (2) németek (3) német romantika (2) nemzeti blogcsúcs (1) nemzeti színház (1) nemzetkarakterológia (1) népszavazás (2) népszótár (1) nevetés (2) nick hornby (1) nietzsche (30) nobel díj (1) nők (1) norvégia (1) nyelv (26) nyelvészet (1) nyilas atilla (1) obama (1) ökopolitika (1) olaszország (2) olimpia (6) olvasmány (24) olvasók (5) önismeret (4) önreflexió (1) öröm (1) ortega y gasset (2) őrület (1) oslo (1) összeesküvés elméletek (1) őszinteség (1) őszöd (1) osztálytalálkozó (2) ötvenes évek (1) ozmium (1) pánikroham (1) pedagógia (6) pesterzsébet (2) petőfi (1) petri (1) pihenés (1) platón (1) pluralizmus (1) polgári védelem (2) politika (22) politikai korrektség (1) pontyi (1) pornó (1) prága (1) pszichológia (13) rabszolgamorál (1) radnóti (2) raymond aron (1) real madrid (1) recenzió (1) reckl amál (1) rejtély (1) relativizálás (2) rend (1) részegség (1) retorika (1) ricoeur (1) rilke (1) rio de janeiro (1) roddick (1) rogán (2) románia (1) roman jakobson (1) román patkány (1) rorty (1) rtl klub (1) samantha (1) schmidt mária (1) seggnyalás (1) shakespeare (4) sivatag (1) slágerek (1) sleeping dancer (1) slota (1) snooker (4) sólyom (2) sötétség (2) spanyolország (5) spanyol olasz (1) sport (14) stadionok (5) statcounter (1) stilisztika (2) szabadka (1) szabó lőrinc (1) szdsz (2) szegénység (1) szégyen (3) szemantika (1) szemétség (1) szent ágoston (1) szenvedély (6) szerb antal (2) szerelem (2) szerénység (1) szeretet (8) szexualitás (3) szlovákia (1) szmájlik (2) sznobizmus (1) szocializmus (1) szókincs (3) szorongások (16) sztrájk (1) születésnap (3) szúnyog (1) szurkolók (6) tanárverések (1) tanulás (1) tarka magyar (1) társadalom (19) tavasz (1) technokrácia (2) tenisz (2) tériszony (1) terrorizmus (1) teszt (1) tgm (1) tibet (1) titok (1) tolsztoj (4) török gábor (1) történelem (9) tortuga (1) transzcendencia (1) trianon (1) tudatmódosítók (2) tudomány (6) újév (1) ünnep (8) usa (3) usain bolt (1) uszoda (1) utcák (6) vallás (1) városok (4) vb (2) velázquez (1) vér (1) vers (23) versrovat (32) világháló (11) világpolitika (2) világválság (1) villamosok (3) vírus (1) vita (1) vitézy (1) vizsga (1) vörösiszap katasztrófa (1) was es ist (1) wc (1) weöres (2) wikipédia (1) wimbledon (2) wittgenstein (1) zsenialitás (4) Címkefelhő

2008.05.13. 19:21 pontilyen

Válságtünet

Vannak olyan vélemények, melyek szerint ma a magyar irodalom virágkorát éljük, és a magyar nyelv különleges gazdagodásának lehetünk tanúi. Szeretek optimista lenni, de én azért hát, legalábbis óvatosabban fogalmaznék.

Amikor a könyvtárban járkálok, és (mint általában) képtelen vagyok magam munkára hangolni, gyakran nézek körül a kitett folyóiratok között, hogy tájékozódjam, merre tart manapság a világ. Így került ma kezembe egy Kalligram. Benne egy recenzió Judith Butler: Gender Trouble című művének nem olyan régen megjelent magyar fordításásáról, mely a Problémás nem címet viseli.

Ki ez a Butler? Legyen elég róla annyi, hogy nekem, csóró bölcsésznek is megkerülhetetlen szerző, széltében-hosszában hivatkozzák, azok is, akiknek elméletéhez semmi közük sincsen, az utóbbi húsz év társadalomtudományának egyik leghivatkozottabb, legvitatottabb és legnagyobb hatású szerzője, a queer-elmélet megalkotója. Ennek lényege az, hogy az emberi nemek, azaz a férfi, illetve női nem voltaképpen társadalmi konstrukciók, melyek bizonyos hatalmi érdekek kiszolgálására hivatottak, miközben valódi, biológiai alapjuk elhanyagolhatóan csekély. A biológiai nem (sexus) megkülönböztethető a társadalmi nemtől (gender), és ez utóbbi az, amelyre a legkülönfélébb hatalmi konstrukciók települnek rá, nem véve figyelembe (pontosabban: elleplezve), hogy ez a megkülönböztetés maga is egy konstrukció.

Írtam már ebben a blogban Foucault-ról, gyakran említem Nietzschét, írtam Freudról. Butler (ha el is marad tőlük, mind mélységben, mind hatásban) hozzájuk mérhetően radikális gondolkodó. Csodálatos kulturális esemény, ha fő műve elvileg immár magyarul is olvasható. A gond ezzel csak az, hogy csupán elvileg.

Sándor Bea kitűnő recenziója ugyanis két dolgot állapít meg. 1. A fordítók nem értik Butlert. 2. A fordítók nem tudnak magyarul. Azt hiszem, egyik sem elhanyagolható hátrány egy fordítás esetében...

A recenzens (aki egyébként a téma egyik legkiválóbb magyarországi értője, nem mellesleg Butler másik jelentős művének, a Jelentős testeknek egyik fordítója) olyan példákat sorol föl, melyekből számomra teljesen egyértelmű, hogy az elkészült fordítás nem kvázi, hanem ténylegesen olvashatatlan. A fordítóknak sokszor a mondatszerkesztés egyik legelemibb részfeladatát, az alany és az állítmány egyeztetését sem sikerült megoldaniuk. Hogyan oldhatták volna meg a sokkalta súlyosabb problémát, a rendkívül nehéz butleri nyelv folyékony magyarrá fordítását?

Csak azért írom ezt le, mert szerintem jellemző. Megfigyeléseim szerint manapság sikknek számít (és bölcsész-körökben különösen), ha valaki nem tud magyarul. Amikor az ember nagy naivan szóvá teszi valamely "tudományos szöveg" kapcsán, hogy "de hiszen ezt alig lehet érteni", a válasz általában olyasmi, hogy a szerző így védi ki a leegyszerűsítő nyelvezet hatalmi retorikáját. Ami elvileg tökéletesen igaz. A gond ezzel csak az, hogy csupán elvileg.

A gyakorlati következmény az, hogy a bölcsészet-, illetve társadalomtudományok presztízse Magyarországon (is?) hihetetlenül mélyen van. Aki nem hiszi, böngéssze pár órán át a netet, és elhiszi. (És gondoljon közben arra, hogy az internethasználók általában inkább a társadalom elitjét, mintsem alját reprezentálják.)

A helyzet az, amit ugyan sokan leírnak, de aminek érdemes volna súlyt adni: attól senki sem lesz több, hogy nem beszéli az anyanyelvét (sem). Minden mondat elmondható magyarul. Hadd ne idézzem Kosztolányit.

Idézem, azaz fölidézem inkább Nietzschét, akit begyöpösödött konzervativizmussal és maradisággal aligha lehet megvádolni. Vagy akinek hatását a mai társadalom- vagy bölcsészettudományokra aligha lehet eltagadni. És akinek első korszerűtlen elmélkedését mindazok figyelmébe a legmelegebb szívvel ajánlom, akik azt hiszik, nincsen mélyebb és radikálisabb nyelvkritika, mint a grammatika fölbontása vagy a nyelvrongálás.

32 komment

Címkék: társadalom nyelv nemek recenzió butler nietzsche dekonstrukció indexcímlap


A bejegyzés trackback címe:

https://pontilyen.blog.hu/api/trackback/id/tr32466882

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ghavin 2008.05.13. 20:56:33

A bölcsész pálya igencsak rögös útjára sodort az élet, még igencsak az elején járok és rengeteg elmaradást kell pótolnom az olvasmányaim terén, így a bejegyzés lényegi részéhez igazából meg sem kísérelnék hozzászólni. Ettől függetlenül megosztanék egy igencsak gyakori tapasztalatot. Az utca embere által használt magyar élőszó folyamatos devalválódása a legtöbb, már diplomás bölcsészben egy rendkívül sajátos védekezési mechanizmust indított be, nevezetesen szándékolt módon próbálják magukat elvágni a "pórnéptől", a "plázaproliktól" oly módon, hogy korántsem elavult, funkcióit tökéletesen ellátó magyar szavakat cserélnek föl mindennemű logikát nélkülözve, nemcsak idegen, leginkább latin eredetű szavakkal, de teljességében angol, latin, német, spanyol, francia kifejezésekkel is. Ez nagyon trendi egy szemináriumon, de amikor az egyik "kollégám", ha nevezhetem így majd 5 évvel idősebb szaktársamat, egy szerencsétlen pincérnővel elegyedik flörtbe a fent vázolt módszerrel élve, akkor igencsak elgondolkozdtam azon az álszent tézisen, hogy a magyar nyelv lassú halálát okozó méreg az intellektuális értelemben vett alsó, a televízióval butított néprétegek köreiben keresendők... Legalábbis a kommunikációs szakadékot nem csak az egyik térfélről tágítja a nép, az egyszer biztos.

pontilyen 2008.05.13. 21:14:25

Ghavin:

Elvileg ez még akár vicces lehet. A gond csak az, amit írsz is, hogy öncélú modoroskodássá válik. Mert ha nem így lenne, az "előkelő" nyelvezet nem növelné a nyelvi és intellektuális szakadékot ("pórnép" és "elit" között), hanem csökkentené.

De hogy mennyire meg lehet kerülni az idegen szavakat, arra tényleg Kosztolányi a legjobb példa. Életének második felében írt publicisztikáiban egyszerűen le se írt idegen szót. Hihetetlen olvasni.

heki 2008.05.13. 21:29:53

ghavin:
azért ez is szép ősmagyar mondat:

"Az utca embere által használt magyar élőszó folyamatos devalválódása a legtöbb, már diplomás bölcsészben egy rendkívül sajátos védekezési mechanizmust indított be, nevezetesen szándékolt módon próbálják magukat elvágni a "pórnéptől", a "plázaproliktól" oly módon, hogy korántsem elavult, funkcióit tökéletesen ellátó magyar szavakat cserélnek föl mindennemű logikát nélkülözve, nemcsak idegen, leginkább latin eredetű szavakkal..."

ghavin 2008.05.13. 21:45:51

heki, félreértetted mire próbáltam utalni. Igen, nekem is van egy rendkívül körülményes, túl sok körmondattal operáló stílusom, igen, élek idegen szavakkal... Itt, egy házidolgozatban, ZH-n egy szemináriumi prezentáción. DE! Nálam ez nem csap át egy mérhetetlenül otromba, (nyelvi értelemben véve) magyartalan, egy átlagos, dolgozó állampolgár irányába már-már agresszívnak ható elitista magatartásba, amellyel a köznapi életben próbálnám valami jellemhibámat kompenzálni, vagy csak egyszerűen egy általam önkényesen a tanulatlan bunkó fiókba rakott vadidegent kellemetlen helyzetbe hozni.

ghavin 2008.05.13. 21:59:12

Megjegyzem ez az elitista magatartás a bölcsészképzés saját körein belül is egy igencsak vicces jelenség, leginkább egy olyan elefántcsont-toronyhoz tudnám hasonlítani, aminek előcsarnokába a torony "igazgatósága" körülbelül mindenkit beenged körülnézni, kábé az első 5 emeletig, aki pedig úgy kíváncsi lenne a maradékra is, az vagy beáll takarítónak, múzeumőrnek, esetleg megpróbálhat kívülről felmászni a tetőre, persze a tény, hogy megcsúszhatunk/lelökhetnek, következésképp lezuhanhatunk nem hagyható figyelmen kívül.

heki 2008.05.13. 22:08:00

Ghavin,
dehogy értettelek félre.

De lehet, hogy ők (akik hangsúlyozottan nem Te :) is hasonlóképpen éreznek, nem?

Nem lehet?
A gőg nem is biztos, hogy tudatos döntés eredménye, ugye.

Egyszer, még egyemista koromban a buszsofőrtől megkérdeztem, hogy mennyibe is kerül a jegy?
Ő akkor számomra érthetetlenül elküldött a fenébe, mondván, mit játszod az eszed, he?
Akkor nagyon zavarba jöttem, de aztán rájöttem, hogy mire gondolhatott, miért mondhatta ezt.

Nagyobb probléma szerintem pontilyen felvetése.
Amit kiegészítenék azzal, hogy vajon minek tünete a közbeszéd általános eldurvulása. Ami tény. Nem különösebben aggaszt, de nem tudom nem észrevenni. (V.ö. Belga szövegek megjelenése a könnyűzenében, sőt az egy-két-há c. daluknak paradox fogadtatása.)

Mert tünet ez, persze.

pontilyen 2008.05.13. 22:09:12

Az, hogy egy szakma más nyelvet használ, mint a nem-szakma, érthető jelenség. Nyilván nehéz volna máshogyan mondani pl. a "metafora" szót. A "szókép" pl. félreérthető lenne.

Ily módon valamelyest érthető egy bizonyos fokú elitizálódás.

De az már érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy mindeközben a magyar nyelv elemi szabályairól is megfeledkezünk. Ez nem "szakmai nyelvhasználat" kérdése, hanem egész egyszerűen egy slampossággal és gőggel elegyített igénytelenség.

A Butler-fordítás kitűnően szimbolizálja, pardon: jelképezi ezt.

TREX · http://polarmacko.blog.hu 2008.05.13. 22:14:20

Kosztolányit nagyra becsülöm, de a legnagyobb hatású és legszebb nyelvezetű gondolkodó mégis Fülig Jimmy: az ő cizellált leveleit tanítani kellene kisiskolában!

Igen, jelenleg ő a legnagyobb hatású, mert szerencsére egyre több blogon és hírportálon válik közkedveltté a Fülig-féle helyesírás és mondatszerkesztés. Netes közösségünk kiköszörül végre egy régi-régi csorbát, ezzel sajátos bosszút állva érdemtelen nyelvészeinken, amiért megfeledkeztek Füligről.

heki - Ghavin maga mondta, hogy rookie, majd belejön, oszt plauzíbilisebb lesz.

TREX · http://polarmacko.blog.hu 2008.05.13. 22:18:22

ui.: Talán a fordítók is Fülig elkerülhetetlen jelentőségére kívánták felhívni a figyelmet.

pontilyen 2008.05.13. 22:20:37

TREX:

Hát, ugye, ízlések és pofonok. :-)
[Ki az a Fülig Jimmy?]

De itt arról volt szó, hogy lehet-e magyarul. Arra pedig K.D. mindenkinél jobb példa. Igen, nála is.
:-)

ghavin 2008.05.13. 22:28:23

heki, nem mennék bele a közbeszéd eldurvulásának hátterében álló szociális jelenségek taglalásába. Ám maradjunk annyiban (s ezért nem egy szaktársam küldött finoman fogalmazva is melegebb éghajlatra), hogy ugyan a bölcsész szakma nem tehető egyértelműen felelőssé értelmiség és nem-értelmiség között fenálló szakadék kialakulásáért sem részben, sem egészben, mégis a szakadékon átívelő híd hiányáért kizárólag a bölcsész szakmát teszem felelőssé. Aki elsőre bólogatott erre, mikor élőszóban elővezettem e véleményt, majd megkérdeztem, miért nem hajlandó egy rövid időre is elgondolkozni a hallottakon, a következőt felelte: régről tudja már, hogy a bölcsész-réteg egészen egyszerűen megfeledkezett társadalom-formáló szerepéről. Aki azonnal elutasított, a következőképpen reagált: a bölcsész szakma az eszközvesztettség csapdájában vergődik-képtelen nyitni a társadalom irányába, hiába minden túlbuzgóan naív vagy elhivatottan idealisztikus motiváció. Mindkettőre a válaszom tömören ez volt: baromság. Soha még ennyi eszköz nem állt rendelkezésre az "ige terjesztésére" (irónia-riadó, nem hiszek a vátesz-szerepben), s az a bölcsész, amelyik nincs tisztában az általa tanult stúdium hihetetlen, ki merem jelenteni végtelen erejében, az (elnézést kérek), az egészen egyszerűen pályát tévesztett.

heki 2008.05.13. 22:37:03

A bölcsész-réteg nem megfeledkezett társadalom-formáló szerepéről, hanem lejáratta magát ilyeténforma tevékenységével az elmúlt évek alatt, ehhehe.
(Ezzel akkor szembesültem jó pár éve, amikor először vágták a fejemhez szitokszóként, hogy te bölcsész! Nem is értettem, hogy ez indulatszó-e most, vagy mi van?)
Ennek következményeképp is (meg a posztmodern miatt is) bizonytalanodott el a bölcsész-réteg, reméljük, nem végleg.

ghavin 2008.05.13. 22:40:04

Hú a vége lemaradt: a "híd" szerepe ebben az okfejtésben nagyjából annyi lenne, hogy a híd, mint egyfajta kommunikációs csatorna lehetőséget adna a durva, bárdolatlan nyelv finomítására. Ebből a bölcsész szakma is profitálhatna, hiszen manapság a kreativitás terén is egy helyben toporgást látok, önmaga utolsó tartalékait emésztik fel az igazán szakmabeliek, ahelyett, hogy a ma élő és lélegző társadalomból nyerne ihletet. Ma ez a híd a világ több országának társadalmából is tökéletesen hiányzik. Nem mennék bele ennek messzemenő következményeibe, ám sajnos azt kell mondanom, hogy eme országok kultúrája tökéletesen el fog sikkadni, legjobb esetben is egy zárványként létezik majd tovább, ugyanis akármennyire nem vagyok globalizáció-ellenes, mégis szomorú jóslatba bocsátkozva azt mondom, a nem elég erős államkultúra megadja magát a globálkultúrának. Ennek a végső stádiuma a nyelv kihalása. Nálunk pedig ez a folyamat érezhetően elindult.

ghavin 2008.05.13. 22:46:33

Amikor engem pejoratív értelemben bölcsészként titulálnak, mindig arra gondolok, hogy amíg "csak" bölcsész vagyok, addig van realitás a szó szitok-voltában. Akikről mi a bölcsészkaron tanulunk, valójában nem bölcsészek: írók, filozófusok, költék és különféle tudományok doktorai/professzorai. Ez engem motivációval tölt el annak tudatában, hogy máshoz nem tudnék érteni, így más szakmát nem nevezhetek hivatásomnak, csak a bölcsész fogalomkör keretein belül.

TREX · http://polarmacko.blog.hu 2008.05.13. 22:52:11

Válságtünet. Egy kiadó ott spórol, ahol tud, ha a terjesztőtől nem folyt be az úgynevezett elegendő, elvárható, teszemazt nullszaldónyi pénz.
De hol lehet spórolni?
Korrektor. Minek?
Szaklektor. Minek?
Fordító. Olcsóbbik!
Tördelő. Olcsóbbik!
Válságtünet, mert ez nem egyetlen kiadványt jellemez, hanem sokat.

A posztban emlegetett kiadvány nem akadt kezembe, sem el, sem bele nem olvastam, így nem kívánok róla véleményt alkotni. Véleményt a válságtünetről alkotok.

A híd-vitába meg nem kívánok belemelegedni, azon túl, hogy még búg a füst a hídpilléreken, elcsukló énekem mindent lerombol.

pontilyen 2008.05.13. 23:09:03

Ghavin:

Szerintem is több "potenciális erő" van a bölcsészettudományokban, mint amennyi ebből megmutatkozik. Ebben maximálisan egyetértünk. A kérdés az, hogy miért nem tud megmutatkozni, illetve miért deformált módon mutatkozik meg, ha jól értem.

TREX:

A könyvnek állítólag volt lektora. De az meg, gondolom, túl volt terhelve, nem ért rá belemélyedni, nem volt elég elhivatott. A fordítók meg nyilván a bölcsészkar átlagát hozták. És az ma ilyen. Sajnos.

ghavin 2008.05.13. 23:30:04

A kérdés a részemről kérdés marad még egy jó darabig. Kevés vagyok én még ahhoz, hogy megtaláljam a választ, amely csak akkor nevezhető majd helyesnek, ha hatására legalább egy emblematikus alakja a mai bölcsész-szakmának (s ennek az illetőnek nem feltétlenül kis hazánkban kell élnie) kidolgozza azt az bölcsészettudományi módszertant, amelynek segítségével e stúdium, tőle valamennyi távólálló ideológiáktól függetlenül, tehát szabadon fejtheti ki nagyarányú hatását a társadalomra. Az általad említett deformáció pontosan abból ered, hogy a legkönnyebben hozzáférhető kommunikációs csatornákon a bölcsészettudomány csak az aktuális történések lábjegyzeteként van jelen, rosszabb esetben pedig a szociológia, gazdaságtan és politológia szimbiótájaként. Ám ez nem lehet mentség. Ha nem állnak rendelkezésre a legkézenfekvőbb csatornák a megnyilatkozásra, akkor a kevésbé kézenfekvőeken kell a társadalom közelébe férkőzni. Ez a blog egy remek példa. A baj az, hogy azok, akik személyüknél fogva össze tudnák fogni az interneten ténykedő bölcsészeket, mereven elzárkóznak még a gondolatától is eme próbálkozásnak. Hogy miért? Na azt én sem értem egészen.

tutty 2008.05.13. 23:51:37

Ghavin! Emlékszem, 14 éves voltam, amikor rájöttem, hogy hihetetlen körmondatokban tudok a semmiről beszélni! Röhögtettem vele egy kicsit az osztálytársaimat, de aztán abbahagytam és azóta ez a képességem hálistennek elsorvadt.
Előbb szépen megtanulsz egyszerűen beszélni egy dologról és nem bonyolultan a semmiről. Te ugyanis banalitásokról beszélsz hihetetlen szóvirágokban!

ghavin 2008.05.13. 23:55:54

Nem beszélek. Írok :) Nagy különbség. Tudom hogy értetted és értem a célzást, élőszóban természetesen nem így beszélek, de amikor gépelek, valahogy képtelen vagyok egyszerűen fogalmazni :S Az pedig, hogy banalitásokról beszélek-e, csupán nézőpont kérdése. Ha számodra az, szíved joga, az én véleményem ez esetben nem számít, a többiekét pedig nem ismerem.

tutty 2008.05.14. 00:09:41

Az egyetem bölcsészkarostul mindenestül egy nagy kaka, mindenki tudja már. A lányok férjhezmenésre, a fiúk hülyéskedésre meg MŰtivornyázásra használják. "Szakma" az speciel nem játszik ebben a játékban.
Még az kéne -bár jönne már -, hogy a kormány megadja a kegyelemdöfést. Nulla támogatás! Legalább megdögölne ez a büdös pénzfaló szörnyeteg. Akkor jöhetnének az igazi újak, akik újraépítenék a két kezükkel a kultúrát.

Olyan értelme, amit te szeretnél tőle, az egyetelmnemk tehát már nincs. Az onnan kikerülő bolcsészeknek már nem lesz tisztelete. Inkább autodidakta módon kell tanulni. Én már érzem.

ghavin 2008.05.14. 00:21:04

Van ráció abban amit mondasz, ám azok, akik valóban elkötelezettek a bölcsészettudomány mellett a bölcsészkarnál jobb helyszínt nem is találhatnának a kibontakozásra. Azt hiszem ez magától értetődő. A baj az, hogy semmilyen módon nem szűrik a jelentkezőket hála a felvételi megszüntetésének, kibukni az egyetemről manapság "művészet" és egészen egyszerűen túl sokan vagyunk. Megjegyzem a kiadás/hasznosuló humánerőforrás arányában inkább a nagy egyetemek jogi karai az igazi büdös pénzfaló szörnyetegek, a filozófia tanszéken példának okáért az én egyetememen lassan 5 éve nem jutott senki PHD-ösztöndíjhoz, pedig lett volna, aki tényleg megérdemelte volna...

ghavin 2008.05.14. 00:33:36

...és lehet itt idézgetni Spiró Györgytől meg azoktól az egyetemi előadóktól, akik a publicisztikáin alélve képtelenek bármiféle egyedi álláspontot közölni egy poén formájában, a tény tény marad. Spiró is az ELTE-BTK-n végzett annó... Na jó éjt.

tutty 2008.05.14. 00:36:54

Öcsém azért nincs 5 éve PhD-s a te egyetemeden, mert nincs aki megérdemelte volna!!!! Kérdezd meg a tanáraidat! Sírva hordoznák körbe és 6 fokozatot adnának neki, ha lenne 1, egy, ein ember, aki megérdemli. De nincs! Ebben biztos vagyok, hogy így van.

tutty 2008.05.14. 00:58:03

Ja neked is jóéjt.
Elalváshoz ajánlom, ebben a pillanatban Ormos Mária arról beszél az m2-n, hogy seggek a gyerekek az egyetemen.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2008.05.14. 02:57:28

sorvadást láttok-e a jelenségben?
a kiadványok színvonaltalanságának oka-e az anyagi támogatás hiánya, vagy a fogyasztási igény hiánya?
az idegen szavak kölcsönzése, meglévő magyar szavak velük történő felcserélése új jelenség lenne?

ha jól értettem, szakkiadványról van szó, amikben - szakmától függetlenül - mindig is tobzódnak az idegen szavak, amíg az adott ország szakmabelijei meg nem egyeznek a lefordított nevezéktanban.

az pedig, hogy a bölcsész szakmák eltávolodnak a közbeszédtől, bocsáttassék meg nekem, de én a bölcsész szakmák nyakába varrnám.

zsemle 2008.05.14. 05:41:15

Hat ez alapjan az egy bekezdesnyi ismerteto alapjan ez a Butler ritka nagy marha. Ilyesmire idot, energiat penzt, pocsekolni... :/

pontilyen 2008.05.14. 11:48:31

tutty:

Na, erről meg Nietzsche második korszerűtlenje jut eszembe, melyben arra tesz javaslatot, hogy az intézményesült "filozófiának" véget kellene vetni. De ez akkor és most is VÁLSÁGTÜNET volt.

Az egyetem most kialakult formáját egy állam és tudomány között kötött szerződés alakította ki. Amennyiben a tudomány képtelen ellátni azt a feladatát, amelyre szerződött, az állam megvonja tőle a bizalmát. Ennek azonban beláthatatlan következményei lehetnek, és részben már vannak is. Ez nem csak magyarországi jelenség.

bs395:

Az idegen szavak tobzódása természetesen nem új jelenség. Nem véletlenül hivatkoztam Kosztolányira, akinek ez ügyben írt szövegei igen-igen elgondolkodtatóak.

A tudomány nem piaci alapon működik, ezt nem nehéz belátni. (És csak a Kóka típusú elmebetegek képtelenek rá.) A megtermelt tudás hosszabb távon hoz hasznot, és nem mindig közvetlenül anyagi természetűt. Egy tudás alapú társadalomban pedig ennek jelentősége csak fokozódik.

Gondoljunk csak arra, amit itt csinálunk. Az olvasáskészség a mai világunkban fontosabb, mint valaha. A bölcsésztudományoknak ez óriási esélyt kínál, hogy ismét kitüntetett pozícióba lavírozzák magukat.

zsemle:

Minden zseni egy kicsit őrült is. És minden zseni kiváltja azt a reakciót, amelynek te itt hangot adtál.
:-)

Butler elméletének szinte beláthatatlan politikai következményei lehetnek, sőt (kimondhatom) vannak is.

tutty 2008.05.14. 15:34:59

Lehet, hogy neked most mindenről a Korszerűtlen elmélkedések jut eszedbe, mert most olvastad. :D Milyen beláthatatlan következményekre gondolsz amik már vannak? Bár ha már vannak akkor már annyira nem is beláthatatlanok. De mik azok?

pontilyen 2008.05.14. 15:41:38

Hát, tényleg nem olyan nagyon régen. De hihetetlenül ütős, mint minden Nietzsche.
:-)

Attól, hogy valamit érzékelünk, még nem feltétlenül tudjuk belátni minden következményét. Amint írtam, a bölcsésztudományok presztízse a béka feneke alatt van. És ha a tendencia folytatódik, pár évtizeden belül elfogynak a magyartanárok, mi meg itt maradunk több millió analfabétával.

Már most is hihetetlen látni, hogy az emberek túlnyomó többsége funkcionális analfabéta.

Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2008.05.15. 15:52:13

Nyelv nélkül nem lehet semmit sem csinálni. Tapasztalom, hogy az én nagyon nem bölcsész munkámban is milyen jelentősége van egy-egy szónak, általában a kommunikációnak.

Ha egy kis szót másképp értenek, több százezres kárt jelenthet.

Az iskolában túl magas szinten tanítják a nyelvtant. Világéletemben utáltam a magyar nyelvtant mint tantárgyat. Ahelyett, hogy nyelvhelyességi és helyesírási gyakorlatokat végeztetnének a gyerekekkel, szónoki stílusról és kohézióról van szó. Ráadásul természettudományos stílusban.

A nyelvészettudomány ne akarjon matematika lenni!

A bölcsészeket azért nézik le, mert eluralkodott egy olyan szemlélet, mely szerint a művészet is piacosítható kell, hogy legyen. Csúnya példája ennek, amikor a Disney és a McDonald's a Párizsi Notre Dame c. klasszikus regény szereplőit a hamburger mellé ajándékba adják...

pontilyen 2008.05.16. 13:45:42

Sokat gondolkodtam, hogy reagáljak-e erre a fölvetésre. Túl tág a téma.

Ami az iskolai részt illeti, abban egyetértünk. Hihetetlen kínlódás volt egy olyan nyelvtankönyvből tanítanom, amelyik teljesen értelmetlen kategóriákkal élt. Nekem, aki valamikor (nem is olyan rég) nyelvészetből is doktorira jártam, azonnal lejött, hogy a tudományoskodó nyelvtankönyv valójában handabandázik, fölöslegesen bonyolítja a dolgokat, iskolai célokra tökéletesen használhatatlan.

Abban viszont nem értünk egyet, hogy a nyelvtudomány ne törekedjen egzaktságra. Az egzaktságnak mindazonáltal kevés köze van a piaci viszonyokhoz. Saját tapasztalataim alapján a nyelvészet egy igen komoly tudomány, amelynek hihetetlenül erős befolyása van más tudományágakra is. A strukturalista nyelvészet felismeréseire ugyanúgy egész társadalomtudományos, de természettudományos (!) konstrukciók is épültek, mint a kognitív nyelvészet felismeréseire. Kimeríthetetlenül gazdag terület ez.

Egy gimnáziumban pont ezért is értelmetlen ennek egy tudományoskodó nyelvre lebutított, a tizenévesek agyműködésétől teljességgel idegen változatát erőltetni. Ez egyszerűen kódolja a kudarcot, és ami még rosszabb: az egész terület meggyűlöltetését a tanuló ifjúsággal.

popp · http://koncertblog.com/ 2008.05.19. 19:01:33

"(V.ö. Belga szövegek megjelenése a könnyűzenében, sőt az egy-két-há c. daluknak paradox fogadtatása.)" -heki, megvédeném a Belgát, mert ők az életből összecsípkedett momentumokat használnak föl paródiáikhoz. A Belga - Ghavin elegáns szófordulatát kölcsönvéve - a ma élő és lélegző társadalomból nyer ihletet. És ami nem elhanyagolható közérthető, és trükkös, mert szövegének több jelentés rétege miatt a megszólított rétegek a maró gúnyt még bóknak is vehetik, ezért ilyen népszerűek.

Egyébként a Belga ismeretet is terjeszt, például a Királyok a házban, az Országos madártani intézethez, vagy a Boros című számában. A De szar itt élni meg magyaros depresszióról mondd frappáns véleményt.

A magyar nyelv hihetetlen gazdag trágárságokban és azokat lehet viccesen szabatosan is alkalmazni -azzal nincs is semmi baj szerintem. Káromkodás és káromkodás között is van némi különbség.