HTML

Pontilyen pont ilyen

"Az ember bármilyen messze jut is ismereteivel, akármennyire is objektíven ítéli meg önmagát, végül egyebet nem nyer az egészből, csupán tulajdon életrajzát." (Friedrich Nietzsche)

Friss topikok

  • Sz.E.: Én azt válaszoltam volna a gyereknek, bár egy ilyen korú gyerek azt sem értette volna meg: Ha magy... (2018.07.09. 20:28) Mi az értelme?
  • próba felhasználó (törölt): Hogyha ilyen nagyon fontos a helyesírás és mindenkinek ennyire sérti a kicsiny lelkét, akkor miért... (2017.12.17. 16:20) A tíz legkiakasztóbb helyesírási hiba a világhálón
  • Csöncsön: KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY (aki esetleg olvassa)! Indítottam egy új blogot: mondataink.blog.hu/ Aki szí... (2017.08.29. 19:33) Az Ég Berlinről
  • geegee: Na, hát én már a jövőből jövök, hozzátok képest... :D Azóta lettek Magyarországon is csodás új sta... (2017.03.08. 14:51) Van-e szebb, mint egy stadion?
  • promontor: @Csöncsön: Sok mindenben egyetértek: valóban tettek hülye nyilatkozatokat német politikusok, valób... (2015.09.24. 21:24) Amikor elönt minket a világ

Ennyien vagyunk most

2009. január 31. óta


View My Stats

Címkék

ady (1) aforizma (6) agyalás (12) agymenés (3) aljasság (1) almería (1) álom (11) amerikai psycho (1) arany jános (8) argentína (2) árokásó blog (1) asterix (1) austin (1) a nagyidai cigányok (1) a szajha és a bálna (1) a tanú (1) a titkok kulcsa (1) a vihar (1) babarczy (1) babits (5) bahtyin (1) bajnai (1) balassi (2) balkán (1) baloldal (1) bank (1) barcelona (6) baudelaire (1) bayer (1) beavatás (1) bekezdés (1) berlin (2) berzsenyi (2) bessenyei (1) beszéd (2) beszédaktus elmélet (1) beszélgetés (4) betegség (2) bevándorlók (1) bkv (8) blikk (1) blog (28) blogsablonok (1) bl döntő (1) bogár lászló (1) bölcsesség (1) bölcsészet (2) bölcsészkar (1) bölcsőde (1) boldogság (2) bolondozás (4) bolondság (1) bonhoeffer (1) brecht (1) buber (1) budaházy györgy (1) budapest (17) búék (3) bűn (1) bunkóság (1) butaság (2) butler (1) buzi (1) camus (1) celebek (1) chico buarque (1) cigányok (3) csalódás (1) csíkszentmihályi (2) csipike (1) csoda (1) csokonai (1) dallas (3) dekonstrukció (1) délibáb (1) demokrácia (3) derrida (1) derű (2) der himmel über berlin (1) dionüszosz (1) diploma (2) dohányzás (2) dosztojevszkij (4) eb (5) echo tv (1) edith piaf (1) egyébként (1) egyetem (1) élet (17) ellenőrök (1) el clásico (2) emberek (14) emlékezés (13) én (25) építészet (6) erich fried (1) erotika (1) értelmesség (1) értelmiség (1) érzékenység (1) érzéketlenség (1) esterházy (1) esztétika (1) etika (5) étteremkritika (1) facebook (1) fájdalom (3) fák (1) faludi ferenc (1) fanatizmus (1) fazekas róbert (1) fecsegés (1) federer (2) feldmár (1) felelősség (2) férfiak (3) festészet (2) fikázás (1) film (17) filozófia (36) flow (1) foci (36) foucault (2) franciák (1) franciaország (1) freud (1) freudizmus (1) friedrich (1) ftc (3) gazdaság (1) gazsó (1) gdp (1) getafe (1) giccs (1) goethe (4) gondolatok (2) gondolkodás (45) grafológia (4) grondin (1) guantánamo (1) gyerekek (1) gyilkosság (5) gyomor (1) gyöngyösi (1) győzelem (1) gyűlölet (1) gyurcsány (4) gyurgyák jános (1) haas (1) háború (1) hajnóczy péter (1) halál (7) halálbüntetés (1) halottak napja (1) hawaii (1) hazaszeretet (1) helyesírás (3) hermeneutika (6) hétköznapok (23) hiddink (1) himnuszok (2) hímsovinizmus (1) hírek (3) hócipő (1) hofmannsthal (1) homofóbia (2) homoszexualitás (4) hősök (2) húgocskám (1) húsvét (2) identitás (1) idő (11) igénytelenség (1) iii. richárd (1) indexcímlap (12) iniesta (1) iparművészeti múzeum (1) írás (14) irigység (1) irodalom (20) iskola (1) isten (2) ízeltlábúak (2) japán (2) játék (19) jégkorong (1) jékely (1) jézus (6) jobbik (1) jog (1) john higgins (1) józsef attila (5) káin bélyeg (1) kant (1) kapitalizmus (1) karácsony (3) kávé (1) kegyetlenség (1) kemény istván (1) kép (2) kérdés (1) kereszténység (5) kézilabda (4) kína (1) kisebbségek (3) kisteleki (2) kittler (1) kockulás (1) kóczián (1) koeman (1) koffeinizmus (1) kolláth györgy (1) kolonics györgy (1) költészet (18) költségvetés (1) komment (1) konzervativizmus (3) korrektúra (1) kosztolányi (18) kötelességtudat (1) közélet (11) kő hull apadó kútba (1) kultúra (21) kundera (1) kurvák (1) lánczi (1) léderer ákos (1) lélek (23) lényeglátás (1) lévinas (2) liberalizmus (2) lmp (1) logika (1) lustaság (2) lyotard (1) magány (2) magyarok (2) magyarország (38) maradona (2) márai (1) marian cozma (1) márquez (2) maslow piramis (1) mccain (1) mdf (1) média (2) melegfelvonulás (2) mélypont (1) messi (1) metafora (3) meztelenek és holtak (1) morál (4) moravia (1) mörike (1) mosoly (1) mottó (1) mourinho (1) mszp (3) mu (1) műfordítás (3) munkanélküliség (1) murray (1) musil (2) művészet (5) művészetek (1) nacionalizmus (2) nácizmus (3) nadal (2) nádas (1) napfény (2) nemek (2) németek (3) német romantika (2) nemzeti blogcsúcs (1) nemzeti színház (1) nemzetkarakterológia (1) népszavazás (2) népszótár (1) nevetés (2) nick hornby (1) nietzsche (30) nobel díj (1) nők (1) norvégia (1) nyelv (26) nyelvészet (1) nyilas atilla (1) obama (1) ökopolitika (1) olaszország (2) olimpia (6) olvasmány (24) olvasók (5) önismeret (4) önreflexió (1) öröm (1) ortega y gasset (2) őrület (1) oslo (1) összeesküvés elméletek (1) őszinteség (1) őszöd (1) osztálytalálkozó (2) ötvenes évek (1) ozmium (1) pánikroham (1) pedagógia (6) pesterzsébet (2) petőfi (1) petri (1) pihenés (1) platón (1) pluralizmus (1) polgári védelem (2) politika (22) politikai korrektség (1) pontyi (1) pornó (1) prága (1) pszichológia (13) rabszolgamorál (1) radnóti (2) raymond aron (1) real madrid (1) recenzió (1) reckl amál (1) rejtély (1) relativizálás (2) rend (1) részegség (1) retorika (1) ricoeur (1) rilke (1) rio de janeiro (1) roddick (1) rogán (2) románia (1) roman jakobson (1) román patkány (1) rorty (1) rtl klub (1) samantha (1) schmidt mária (1) seggnyalás (1) shakespeare (4) sivatag (1) slágerek (1) sleeping dancer (1) slota (1) snooker (4) sólyom (2) sötétség (2) spanyolország (5) spanyol olasz (1) sport (14) stadionok (5) statcounter (1) stilisztika (2) szabadka (1) szabó lőrinc (1) szdsz (2) szegénység (1) szégyen (3) szemantika (1) szemétség (1) szent ágoston (1) szenvedély (6) szerb antal (2) szerelem (2) szerénység (1) szeretet (8) szexualitás (3) szlovákia (1) szmájlik (2) sznobizmus (1) szocializmus (1) szókincs (3) szorongások (16) sztrájk (1) születésnap (3) szúnyog (1) szurkolók (6) tanárverések (1) tanulás (1) tarka magyar (1) társadalom (19) tavasz (1) technokrácia (2) tenisz (2) tériszony (1) terrorizmus (1) teszt (1) tgm (1) tibet (1) titok (1) tolsztoj (4) török gábor (1) történelem (9) tortuga (1) transzcendencia (1) trianon (1) tudatmódosítók (2) tudomány (6) újév (1) ünnep (8) usa (3) usain bolt (1) uszoda (1) utcák (6) vallás (1) városok (4) vb (2) velázquez (1) vér (1) vers (23) versrovat (32) világháló (11) világpolitika (2) világválság (1) villamosok (3) vírus (1) vita (1) vitézy (1) vizsga (1) vörösiszap katasztrófa (1) was es ist (1) wc (1) weöres (2) wikipédia (1) wimbledon (2) wittgenstein (1) zsenialitás (4) Címkefelhő

2008.06.18. 19:09 pontilyen

Olaszország versus Spanyolország

Figyelmeztetés: az alábbi bejegyzés ironikus és szándékoltan túlzó megjegyzéseket is tartalmaz. Aki minden szavát szó szerint érti, csak magát legyen szíves okolni, ha netalántán fölfelé kezdene kúszni a vérnyomása.

Tegnap eldőlt: létrejött a foci Eb álom-negyeddöntője. Spanyolország ellenfele Olaszország lesz, hogy eldöntsék, ki érdemli meg a négy közé jutást.

Hogy kinek fogok szurkolni, az nem kérdés. Ha megnézzük, mit jelent az a fogalom, hogy Itália, és mit az, hogy Spanyolország, rájövünk, hova áll, aki ivarérett.

Olaszország ugyanis az ember örök fallikus életszakasza. Olaszország az óceáni életérzés megtestesítője, a gátlástalan örömé és hatalomvágyé. Mert mi is Itália? Itália a Római Birodalom, a reneszánsz, Dante, Leonardo, Michelangelo, Raffaello. Az ember ösztönösen imádja az olaszokat. Itália a zene és a művészetek hazája, mit hazája: birodalma. Az élet teljességének érzése, a féktelen tobzódásé és szabadságé, az örök napsütésé. Akár szeretjük, akár nem: Olaszország ezt jelenti. Aki nem szereti az olaszokat, az csak nem tud róla, vagy még inkább: nem meri magának bevallani. Aki nem szereti az olaszokat, az nem mer gyermek lenni. Az nem mer élni. Az nem mer szabad lenni.

Ízlelgessük csak a nyelvüket; az olasz nyelv már maga is zene. Minden ember először olasz, és csak aztán valami más. Minden ember ösztönösen először olaszul beszél. Ki az, akit ne fogna meg Carducci verse, ki az, aki ne hallaná ki belőle a létezés zenéjét: "O saluta, o, Satana, / o ribellione, / o forza vindice / della ragione"?! Hát lehet erre mást mondani, mint amit Settembrini mondott rá a Varázshegyben: gyönyörű? Ugye, hogy nem.

Ezt jelenti tehát Itália: az ember örök infantilizmusát és korlátoltságát. Mert aki felnőtt, az tudja, hogy a világ bonyolultabb. Aki felnőtt, és hisz még a szépben (ergo: nem technokrata idióta), annak csak Spanyolország marad.

Spanyolország ugyanis nem más, mint a bonyolult kétségbeesés, azaz a barokk hazája, mit hazája: otthona. Spanyolország a felemás és zaklatott Habsburg Birodalom, a Jezsuita Rend, Velázquez, Murillo, Don Quijote földje. Aki nem teljesen infantilisan ostoba, az tudja, hogy a valóság nem leonardói, hanem Don Quijote-i. A boldogság csak a képzeletünkben él, a valóságban szélmalom, ami a regényekben óriás. A spanyolok tudják, hogy óriások nem léteznek. A spanyolok okosak. Kicsit fanyar ez az íz, kicsit sötét ez a színvilág, de legalább ez az igazi lét, ez a fanyarság, ez a velázquezi drámaiság, ez a tompított, bonyolult, tükröző és trükköző világ. Aki elmúlt tíz éves, annak csak Hispánia lehet az otthona. Aki nem szereti Spanyolországot, az nem érti a világot, az nem mer fölnőni, az meg akar maradni gyereknek. Az nem mer szembenézni az élet bonyolultságával.

Ízlelgessük csak a nyelvüket; a spanyol nyelv maga a józanság, mentes minden szélsőségtől, miközben mégis hisz a szépségben, a rímekben. Ki az, aki felnőtt, és ne érezné a lét minden bonyolultságát, amikor ilyen szavakat hall: "Muchos anos después, frente al pelotón de fusilamiento, el coronel Aureliano Buendía había de recordar aquella tarde remota en que su padre lo llevó a conocer el hielo."? Ki nem érzi ebben a mondatban az élet minden barokkos bonyolultságát, megjátszott díszítettségét, sötét tragikumát?

A döntés tehát: Spanyolország. Aki felnőtt, vele tart. Lehet ez kérdés?...

12 komment

Címkék: kultúra spanyolország olaszország eb bolondozás


A bejegyzés trackback címe:

https://pontilyen.blog.hu/api/trackback/id/tr13527736

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

limon · http://www.limonilunari.freeblog.hu 2008.06.18. 19:40:45

Ez az írás "felnőtt", érzékeny, szép. És olyan spanyolosan szomorkás is. Tetszett. Még akkor is ha én az olaszoknak szurkolok :-)

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2008.06.18. 22:04:25

El odio no me acosa
El dinero no me atrae
Si pierdo todo, no me importa
Solo tengo un camino: la libertad!

poisson rogue (törölt) · http://atjeffs.blog.hu 2008.06.19. 00:58:23

Nekem Spanyolország általában V. Károly (persze bizonyosan szakmai ártalom) és mostanában főleg Fernando Torres (ez meg egy általam sosem látott város és annak Vörös csapata iránt érzett gyermeki rajongásomból fakad).
(És persze az egyik legerotikusabb dolog a világon, amikor a barátnőm spanyolul beszél - noha csak tanulta és ő is a svédekért szorított.)
Tehát Spanyolország, mert gyermek akarok maradni: Genti Károly, Magyarországi Mária, Don Juan de Austria, Hernando Cortez, Esőisten siratja Mexikót, Fekete bársonyban...
És hasonló, ide is kötődő okokból kifolyólag Hollandia.

AnTalk 2008.06.19. 08:55:27

Nálam az olaszok voltak a favoritok, spanyolok a második helyen ... még a kezdőrugás előtt. Most viszont azt kell mondanom, ezzel a játékkal amit az olaszok bemutattak, nem érdemlik meg, hogy a legjobb négy közé jussanak.

popp · http://koncertblog.com/ 2008.06.19. 10:04:11

Ha a felnőttkor Sapnyolország, akkor megmaradok gyereknek és Itáliánál. Ha a felnőttség barokkos hatalmaskodás, és vele jezsuita vérengzés, más virágzó kultúrák eltaposása, másik kontinens, másmilyen színű lakosságának elrablása és rabszolgasorba taszítása, akkor ezerszer is éljen a gyerekkor, a mélykék tenger, Forza Azzuri, Forza Italia!

poisson rogue (törölt) · http://atjeffs.blog.hu 2008.06.19. 10:39:53

popp:
mondjuk egy szorgalmas katalán kereskedő FELNŐTTnek aztán marha sok köze van az udvar Újvilágbeli politikájához:P

popp · http://koncertblog.com/ 2008.06.19. 10:49:09

Nyilván ironizáltam magam is. De ha már a barokkra hivatkozott a blogger, csak fölvillantottam egy másik képet a korszakról

poisson rogue (törölt) · http://atjeffs.blog.hu 2008.06.19. 11:05:25

De akik meghatároznak egy művelődéstörténeti korszakot (tahát azok a túdósok és művészek) szintén vajmi keveset tesznek általában mindenféle gyarmatok elnyomásáért...:)

Reckl Amál · http://recklamal.blog.hu 2008.06.19. 11:54:14

Gratulálok a poszthoz! Nagyon tetszik.

Egyértelműen spanyol-drukker vagyok, és nemcsak azért, mert Ponti kollega volt a spanyoltanárom.

Az olaszok nagy irammal, de nem elegánsan verték meg a harmatgyenge, zavarodott franciákat. Az utolsó húsz percben másfél percenként tört el egyik-másik olasz lába.

Az olasz mentalitást sem szeretem. Nekem Olaszország a vallásos képmutatás hazája is egyben.

A spanyolok is déliek, de sokkal kulturáltabbak. (Mindkét ország turistáihoz volt szerencsém.)

popp · http://koncertblog.com/ 2008.06.19. 16:45:48

agressiv, azért a hatalom, főleg az abszolutista hatalom mindig megrendelője volt az építészetnek, szobrászatnak, amely alkotásai dicsőítették az udvart és szimbolizálták nagyságát. :-). És a szobrok, katedrálisok, paloták részei a kutúrtörténetnek is :-).

poisson rogue (törölt) · http://atjeffs.blog.hu 2008.06.23. 01:19:46

Jó, de számomra az a lényeg, hogy egy művész sosem ideológiai alapon dolgozik. Az más kérdés, ki gondoskodik arról, hogy ne haljon éhen:)

Reckl Amál · http://recklamal.blog.hu 2008.06.23. 09:59:00

Na, szerencsére a spanyolok jutottak tovább.

Az olaszok rettenetesen gyengék voltak. Semmi elképzelés, semmi terv, csak majd valahogy Toni befejeli... Ez szinte még a magyar fociban is kevés volna.
A spanyolok meg kapkodtak.

Sokkal jobb meccsre számítottam.