HTML

Pontilyen pont ilyen

"Az ember bármilyen messze jut is ismereteivel, akármennyire is objektíven ítéli meg önmagát, végül egyebet nem nyer az egészből, csupán tulajdon életrajzát." (Friedrich Nietzsche)

Friss topikok

  • Sz.E.: Én azt válaszoltam volna a gyereknek, bár egy ilyen korú gyerek azt sem értette volna meg: Ha magy... (2018.07.09. 20:28) Mi az értelme?
  • próba felhasználó (törölt): Hogyha ilyen nagyon fontos a helyesírás és mindenkinek ennyire sérti a kicsiny lelkét, akkor miért... (2017.12.17. 16:20) A tíz legkiakasztóbb helyesírási hiba a világhálón
  • Csöncsön: KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY (aki esetleg olvassa)! Indítottam egy új blogot: mondataink.blog.hu/ Aki szí... (2017.08.29. 19:33) Az Ég Berlinről
  • geegee: Na, hát én már a jövőből jövök, hozzátok képest... :D Azóta lettek Magyarországon is csodás új sta... (2017.03.08. 14:51) Van-e szebb, mint egy stadion?
  • promontor: @Csöncsön: Sok mindenben egyetértek: valóban tettek hülye nyilatkozatokat német politikusok, valób... (2015.09.24. 21:24) Amikor elönt minket a világ

Ennyien vagyunk most

2009. január 31. óta


View My Stats

Címkék

ady (1) aforizma (6) agyalás (12) agymenés (3) aljasság (1) almería (1) álom (11) amerikai psycho (1) arany jános (8) argentína (2) árokásó blog (1) asterix (1) austin (1) a nagyidai cigányok (1) a szajha és a bálna (1) a tanú (1) a titkok kulcsa (1) a vihar (1) babarczy (1) babits (5) bahtyin (1) bajnai (1) balassi (2) balkán (1) baloldal (1) bank (1) barcelona (6) baudelaire (1) bayer (1) beavatás (1) bekezdés (1) berlin (2) berzsenyi (2) bessenyei (1) beszéd (2) beszédaktus elmélet (1) beszélgetés (4) betegség (2) bevándorlók (1) bkv (8) blikk (1) blog (28) blogsablonok (1) bl döntő (1) bogár lászló (1) bölcsesség (1) bölcsészet (2) bölcsészkar (1) bölcsőde (1) boldogság (2) bolondozás (4) bolondság (1) bonhoeffer (1) brecht (1) buber (1) budaházy györgy (1) budapest (17) búék (3) bűn (1) bunkóság (1) butaság (2) butler (1) buzi (1) camus (1) celebek (1) chico buarque (1) cigányok (3) csalódás (1) csíkszentmihályi (2) csipike (1) csoda (1) csokonai (1) dallas (3) dekonstrukció (1) délibáb (1) demokrácia (3) derrida (1) derű (2) der himmel über berlin (1) dionüszosz (1) diploma (2) dohányzás (2) dosztojevszkij (4) eb (5) echo tv (1) edith piaf (1) egyébként (1) egyetem (1) élet (17) ellenőrök (1) el clásico (2) emberek (14) emlékezés (13) én (25) építészet (6) erich fried (1) erotika (1) értelmesség (1) értelmiség (1) érzékenység (1) érzéketlenség (1) esterházy (1) esztétika (1) etika (5) étteremkritika (1) facebook (1) fájdalom (3) fák (1) faludi ferenc (1) fanatizmus (1) fazekas róbert (1) fecsegés (1) federer (2) feldmár (1) felelősség (2) férfiak (3) festészet (2) fikázás (1) film (17) filozófia (36) flow (1) foci (36) foucault (2) franciák (1) franciaország (1) freud (1) freudizmus (1) friedrich (1) ftc (3) gazdaság (1) gazsó (1) gdp (1) getafe (1) giccs (1) goethe (4) gondolatok (2) gondolkodás (45) grafológia (4) grondin (1) guantánamo (1) gyerekek (1) gyilkosság (5) gyomor (1) gyöngyösi (1) győzelem (1) gyűlölet (1) gyurcsány (4) gyurgyák jános (1) haas (1) háború (1) hajnóczy péter (1) halál (7) halálbüntetés (1) halottak napja (1) hawaii (1) hazaszeretet (1) helyesírás (3) hermeneutika (6) hétköznapok (23) hiddink (1) himnuszok (2) hímsovinizmus (1) hírek (3) hócipő (1) hofmannsthal (1) homofóbia (2) homoszexualitás (4) hősök (2) húgocskám (1) húsvét (2) identitás (1) idő (11) igénytelenség (1) iii. richárd (1) indexcímlap (12) iniesta (1) iparművészeti múzeum (1) írás (14) irigység (1) irodalom (20) iskola (1) isten (2) ízeltlábúak (2) japán (2) játék (19) jégkorong (1) jékely (1) jézus (6) jobbik (1) jog (1) john higgins (1) józsef attila (5) káin bélyeg (1) kant (1) kapitalizmus (1) karácsony (3) kávé (1) kegyetlenség (1) kemény istván (1) kép (2) kérdés (1) kereszténység (5) kézilabda (4) kína (1) kisebbségek (3) kisteleki (2) kittler (1) kockulás (1) kóczián (1) koeman (1) koffeinizmus (1) kolláth györgy (1) kolonics györgy (1) költészet (18) költségvetés (1) komment (1) konzervativizmus (3) korrektúra (1) kosztolányi (18) kötelességtudat (1) közélet (11) kő hull apadó kútba (1) kultúra (21) kundera (1) kurvák (1) lánczi (1) léderer ákos (1) lélek (23) lényeglátás (1) lévinas (2) liberalizmus (2) lmp (1) logika (1) lustaság (2) lyotard (1) magány (2) magyarok (2) magyarország (38) maradona (2) márai (1) marian cozma (1) márquez (2) maslow piramis (1) mccain (1) mdf (1) média (2) melegfelvonulás (2) mélypont (1) messi (1) metafora (3) meztelenek és holtak (1) morál (4) moravia (1) mörike (1) mosoly (1) mottó (1) mourinho (1) mszp (3) mu (1) műfordítás (3) munkanélküliség (1) murray (1) musil (2) művészet (5) művészetek (1) nacionalizmus (2) nácizmus (3) nadal (2) nádas (1) napfény (2) nemek (2) németek (3) német romantika (2) nemzeti blogcsúcs (1) nemzeti színház (1) nemzetkarakterológia (1) népszavazás (2) népszótár (1) nevetés (2) nick hornby (1) nietzsche (30) nobel díj (1) nők (1) norvégia (1) nyelv (26) nyelvészet (1) nyilas atilla (1) obama (1) ökopolitika (1) olaszország (2) olimpia (6) olvasmány (24) olvasók (5) önismeret (4) önreflexió (1) öröm (1) ortega y gasset (2) őrület (1) oslo (1) összeesküvés elméletek (1) őszinteség (1) őszöd (1) osztálytalálkozó (2) ötvenes évek (1) ozmium (1) pánikroham (1) pedagógia (6) pesterzsébet (2) petőfi (1) petri (1) pihenés (1) platón (1) pluralizmus (1) polgári védelem (2) politika (22) politikai korrektség (1) pontyi (1) pornó (1) prága (1) pszichológia (13) rabszolgamorál (1) radnóti (2) raymond aron (1) real madrid (1) recenzió (1) reckl amál (1) rejtély (1) relativizálás (2) rend (1) részegség (1) retorika (1) ricoeur (1) rilke (1) rio de janeiro (1) roddick (1) rogán (2) románia (1) roman jakobson (1) román patkány (1) rorty (1) rtl klub (1) samantha (1) schmidt mária (1) seggnyalás (1) shakespeare (4) sivatag (1) slágerek (1) sleeping dancer (1) slota (1) snooker (4) sólyom (2) sötétség (2) spanyolország (5) spanyol olasz (1) sport (14) stadionok (5) statcounter (1) stilisztika (2) szabadka (1) szabó lőrinc (1) szdsz (2) szegénység (1) szégyen (3) szemantika (1) szemétség (1) szent ágoston (1) szenvedély (6) szerb antal (2) szerelem (2) szerénység (1) szeretet (8) szexualitás (3) szlovákia (1) szmájlik (2) sznobizmus (1) szocializmus (1) szókincs (3) szorongások (16) sztrájk (1) születésnap (3) szúnyog (1) szurkolók (6) tanárverések (1) tanulás (1) tarka magyar (1) társadalom (19) tavasz (1) technokrácia (2) tenisz (2) tériszony (1) terrorizmus (1) teszt (1) tgm (1) tibet (1) titok (1) tolsztoj (4) török gábor (1) történelem (9) tortuga (1) transzcendencia (1) trianon (1) tudatmódosítók (2) tudomány (6) újév (1) ünnep (8) usa (3) usain bolt (1) uszoda (1) utcák (6) vallás (1) városok (4) vb (2) velázquez (1) vér (1) vers (23) versrovat (32) világháló (11) világpolitika (2) világválság (1) villamosok (3) vírus (1) vita (1) vitézy (1) vizsga (1) vörösiszap katasztrófa (1) was es ist (1) wc (1) weöres (2) wikipédia (1) wimbledon (2) wittgenstein (1) zsenialitás (4) Címkefelhő

2008.09.07. 16:50 pontilyen

Rend, igényesség, Dallas

A StoryTv ezen a héten megint elkezdte vetíteni a Dallas című filmsorozatot. A hozzám hasonló korú emberek (itt, Magyarországon) Jockey-n és Pamelán, Bobby-n és Cliff Barnes-on nőttek föl; mert bár az eredeti amerikai sorozat 1978-as, hozzánk természetesen csak a rendszerváltás idején kerülhetett át. Maga az imperialista kapitalizmus.

Persze én már annak idején sem néztem minden részt. A sorozat első pár tucat epizódja például úgy en bloc kimaradt. De aki később csatlakozott a nézősereghez, az is élvezni tudta és értette a cselekményt. Mert az egész filmsorozat vérprofin volt megcsinálva.

Most kíváncsiságból ismét megnéztem egy-két részt (és talán meg is nézek még jó egypárat); szeretném tudni ugyanis, hogy ennyi év után most milyennek látom ezt a (mit tagadjuk?) szappanoperát. Mi az, ami most nekem föltűnő benne.

Legrövidebben: megdöbbent, hogy ez a film mindössze harminc éves. Olyan, mintha egy száz évvel ezelőtti, azaz polgári világot ábrázolna. Hihetetlen az az erkölcsi rend, a család, a barátok és az értékek tisztelete, amelyet a Dallas szinte minden története közvetít. Nekem ez annak idején föl se tűnt, mert magam is ezt a rendet tartottam természetesnek. Ha egy politikus gyanúba keveredik, másnapig lemond. Ha egy családtagot sérelem ér, az egész família azonnal kiáll mellette. Ha két ember veszekszik, azt szégyellni kell. És így tovább. Ha fülelünk, nem is szól másról ez a sorozat, mint a polgári értékekről.

A mai Magyarország mindettől olyannyira távol van, hogy hovatovább még a Kádár-rendszert is közelebbinek érezzük e közvetített ideálhoz, mint ezt a mostani hazai káoszt és zűrzavart.

De ez nem minden. A Dallas nemcsak közvetíti a rendet, de létre is hozza. Mégpedig azzal, hogy igényes. Semmi megrendítő vagy különös nincsen sem az egész történetben, sem annak részleteiben. De ami benne van, azt kihozza a rendezés. Filmnézés közben semmiféle rossz érzése nincs az embernek, nem zavarja sem a szemét, sem a fülét semmiféle ízléstelenség vagy bárgyúság. Akkor jönnek a vágások, amikor jönniük kell. Akkor jön közeli kép, amikor közeli kép kell. Kicsit mintha egy nagypolgári családregényt olvasnánk. Nem egy Dosztojevszkij vagy Stendhal, de nem is idegesít föl. Lecsúszik a torkunkon, és még ízlik is.

Kategóriájában (a szappanoperák között) a legjobbak közül való. Mondanivalóját (a protestáns, angolszász kapitalizmus piedesztálra emelését) pedig talán még soha nem érthettük meg annyira, mint éppen mostanság. És éppen itt, Magyarországon. Amikor és ahol az "üzleti életben elért sikereket" sokan hajlamosak összetéveszteni az állam gátlástalan szétrablásával. A tehetségtelenség alkotta igénytelenséget pedig a szabadsággal.

Ki hinné: még mindig nem vagyunk elég felnőttek a Dallashoz.

9 komment

Címkék: dallas kultúra usa kapitalizmus


A bejegyzés trackback címe:

https://pontilyen.blog.hu/api/trackback/id/tr69652431

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

popp · http://koncertblog.com/ 2008.09.07. 20:38:30

De azt is sugallja, hogy paraszt, tudd hol a helyed. Egy texasi dúsgazdag olajvállalkozónak ne kellemetlenkedj, mert halállal lakolsz. Ő még a feleségedet is megkefélheti, jóó!

pontilyen 2008.09.07. 21:00:11

No, azt a részt pont láttam, és szerintem nem. Pont hogy megalázódik (de szép szó...) abban az epizódban Jockey Ewing. Csak éppen van egy mindennél erősebb hatalom: a család. (Ugye, Bobby és a pátriárka jönnek megmentőnek; és a nőalakok lélekjelenléte győzi le a betolakodókat.)

Egyébként kiválóan megkomponált rész volt. Erre is írtam, hogy igényes. Pedig hát bárgyú limonádé az egész, és mégis igényes.

popp · http://koncertblog.com/ 2008.09.07. 21:28:24

Azt vágod, hogy Ingmar Bergman -egyik interjúja szerint - nem mulasztott el egy részt sem?

Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2008.09.07. 23:26:01

A nagyok nyomdokaiban járok: én is láttam minden részt, és most is így lesz. Szerintem a legjobb tv-sorozat.

Ahogy néztem, arra jöttem rá, mennyire nem értettem semmi annak idején az egészből. Amit az értékrendről írsz az megdöbbentően igaz. És az is: én is pontosabban ebben a szellemben nőttem föl.

A Dallas maga volt a rendszerváltás. 1989 szilveszterén adták az első részt, és emlékszem, lélegzetvisszafojtva nézte az egész család. Egyszer ment vmi a tv-ben és Antall Józsefet mutatták, mire a testvérem persze viccből felkiáltott: ott az öreg Jock. És ebben minden benne van.
Nagyon szomorú, hogy milyen távol kerültünk attól a lehetőség- és reményteljes időtől. Akkora kár, hogy elszalasztottuk ezeket az éveket.

popp · http://koncertblog.com/ 2008.09.08. 08:43:52

Én még arra emlékszem jó szívvel, hogy a Dallasban folyamatosan szűrnek a szereplők. Ki is alakult ennek folytán egy népi játék az ún. dallasozás. Ez azt jelentette, hogy péntek este összegyűltünk vlamelyik havernél, ahol éppen nem voltak otthon a szülők és vártuk a Dallast.

A játék lényege az volt, hogy akkor kell inni amikor Jockey is kortyolt. A rész végére elég rendesen belehetett rúgni ezzel a módszerrel, hiszen egy rövid kérdéske minden részben elhangzik Kránitz Lajos hangján: "Tölthetek?" vagy "Majd én töltök apa".

Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2008.09.08. 09:14:42

Én mindig azt hittem, hogy ez városi legenda, hogy voltak ilyen társaságok, de ha ti tényleg csináltátok, akkor más.

popp · http://koncertblog.com/ 2008.09.08. 09:51:02

Olyannyira csináltuk, hogy az egyik haverom, fölvette videóra a részeket és a legjobban szeszelős kerti partis epizódokat meg is őrizte, így videóról is tudtunk Dallasozni.

hölgyválasz · http://holgyi.freeblog.hu 2008.09.09. 08:14:27

" popp 2008.09.08. 08:43:52 "

"A játék lényege az volt, hogy akkor kell inni amikor Jockey is kortyolt. A rész végére elég rendesen belehetett rúgni ezzel a módszerrel, hiszen egy rövid kérdéske minden részben elhangzik Kránitz Lajos hangján: "Tölthetek?" vagy "Majd én töltök apa""

Hát ez aranyos......:))))))

Félkarú Rabló · http://www.felkarurablo.blogspot.com 2008.10.03. 19:12:06

Anno a román TV-n is mentek a Dallas epizódok nálunk lehetett fogni, angolul, feliratozva, néhány résszel előrébb, aminek két előnye volt: lehetett angolozni (akkor ritkaság volt) és fogadást is lehetett kötni hogy bizony, én megmondom neked hogy mi lesz a következő részben. :-)
Jó lenne eredetiben nézni megint, de nem találom sehol a neten (a mély, sötét bugyrokban sem), van tippetek hol lehetne hozzájutni?