Pontilyen pont ilyen

Az egyetemet, ahová járok, amely az egzisztenciámat biztosítja, és amelytől már eddig is nagyon sokat kaptam, egy ember tönkre akarja tenni.Névtelen följelentésekkel, álnéven írt levelekkel.Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy az akciósorozat (melynek célja az akkreditáció…

1.Soha nem hittem összeesküvés-elméletekben.Azért nem hittem bennük, mert nem akartam hinni.Az összeesküvés-elméletek semmi másra nem jók, mint hogy gátolják a személyes szabadságunkat, tönkretegyék a felelősségérzetünket, és magukba szippantsák összes pszichikus…

Az anti-antirelativizmus szót nemrég olvastam egy tanulmánykötetben. És megtetszett. Mármint megtetszett az a gondolati váz, melyet a tanulmány szerzője (Clifford Geertz, világhírű antropológus) e szó köré eszkábált.Mert például engem is mindig azzal szoktak "támadni",…

Az utóbbi időben rászoktam arra, hogy üres perceim jelentős részét a Nou San Trafford blogon (a világ legjobb focis blogján!) töltsem el, és ott kommentelgessek külföldi focicsapatokról.Számomra ez pihenés, a szó szoros értelemben vett kikapcsolódás. A dolognak ugyanis az…

Talán ott kezdem: énképemet mindig is az határozta meg, hogy engem mindenki szeret, és én mindenkit szeretek. Lényegtelen, hogy ez tényleg így volt (van)-e, hiszen nyilvánvalóan sohasem volt így. Épp ellenkezőleg: alkatom szerint magányos és elzárkózó, gátlásos,…

(Lehet, hogy hosszú idő után először most nem jönnek majd kommentek egy posztomhoz. Egy olyan gondolatjátékról szeretnék írni ugyanis, amelyhez igen nehéz bármit is hozzáfűzni. A megoszthatatlanság határát súrolja. Az is lehetséges, hogy nem is megosztható.)Írtam…

Hosszú éveken át féltem elolvasni Camus Közöny (valójában: Az idegen) című regényét. Tudtam, hogy túlságosan is erős szöveg, ezért óhatatlanul fájni fog. Aztán egyszer már muszáj volt elolvasnom (és hát győzött a kíváncsiság), és nem csalódtam: tényleg fájt.Miért…

Sohase hittem volna, hogy engem ez a probléma valaha is érdekelni fog.Nem növelem, nem növelem, és? Igénytelen vagyok, nem kell nekem sok az anyagi világból. Tudjak enni és inni (azt se sokat), legyen rajtam valami ruha, legyen egy hajlékom, oké, tévé, számítógép, papír, ceruza,…

Egy 1897-ben megjelent regényből való a fönti idézet. Nem rejtélyeskedem sokáig, hogy honnan, elárulom; Bram Stoker: Drakula című halhatatlan művéből. Az Erdélybe utazó Harker ügyvéd írja le, miközben és miután furcsábbnál furcsább tapasztalatokkal szembesül.Hogyan jutott…

Ritka alacsony színvonalú volt tegnap a különféle televíziók szilveszteri kínálata. (Lehet, hogy máskor is ilyen alacsony volt, de most valahogy különösen föltűnt.) Csak kapcsolgattam a csatornák között, hogy találjak valamit, de persze nem találtam semmit. (Komolyan azt…

Fölnyitni a hivatalos leveleket, és válaszolni rájuk: fontos.Elgondolkodni azon, hogy mi célunk van a világon: lényeges.Befizetni időben a számlákat: fontos.Emlékezni tudni a gyerekkorunkra, és tudni felejteni is: lényeges.Kitakarítani a szobánkban: fontos.Gondolkodni arról, hogy hol…

Miért vagyok én olyan okos? Miért vagyok én olyan bölcs? Miért írok én olyan jó könyveket? Friedrich Nietzsche Ecce homo című kései írásának fejezetcímei ezek. Vajon hogyan lehet értelmezni őket, mit lehet rájuk mondani?Azt hiszem, nagyjából háromféle reakció adható e…

Amióta blogolok, gyakran töprengek azon, hogy miről szólnak a blogok. Úgy értem: miről szólhat egyáltalán egy blog. És a következő jutott eszembe. Egy blog alapvetően kétféle dologról szólhat: 1. vagy arról, ami megtörtént velem; 2. vagy arról, amit különféle médiumok…

Aki figyeli a szövegeimet (nem tudom, van-e ilyen ember rajtam kívül), az megfigyelheti, hogy a gyomor-metafora igen jelentősen felülreprezentált bennük. Ha valamit nem értek, azt "nem veszi be a gyomrom", nem tudom "megemészteni"; ha valamit elítélek, attól…

Egy furcsa élményről szeretnék írni. Azt hiszem, ezúttal nagyon rövid leszek.A furcsa élmény az, hogy különféle folyóiratokat lapozgatva egyre gyakrabban bukkanok ismerősök nevére. Azokéra, akikkel együtt koptattuk iskolák és egyetemek padjait. Akikkel együtt képzelegtünk…

Gyerekkorom óta bölcsészek és technokraták vesznek körül.Gyerekkorom óta érzem rosszul magam bölcsészek és technokraták között.Gyerekkorom óta tudom, hogy bölcsészek és technokraták kölcsönösen lenézik egymást.Ha nem hiszed el, olvasóm, akkor kattints a "tovább"…

Világéletemben így gondolkodtam. Aki valamit szid, csepül, fikázik, az nem ért semmit.Képzeljük el azt az embert, aki nem hajlandó tudomásul venni, hogy 2+2=4; hogy németül az asztalt Tisch-nek mondják; hogy vannak a világban földrengések; és hatalmas dühében kikel a világ eme…

Néhány nappal ezelőtt az egyik blogon ezt a szöveget írta nekem valaki az egyik kommentemre:A nácizmus meg csak a hozzád hasonlókat fenyegeti! Meg a cigányokat, zsidókat, feketéket, kínaiakat! A fehér, normális embereket egyáltalán nem! Nem kell tőlük tartani!Meg nem kellene ezt…

Öregszem. Avagy, kevésbé narratívan fölfogva a jelenséget, úgy mondom inkább: változom. Ez nyilvánvaló, és megvannak a jelei. Egy nyilvánvaló jel az, ahogyan a hírekre reagálok. Itt van például egy hír: http://index.hu/politika/bulvar/or0429/. Aztán itt van egy másik:…

Átvettem ma délután a német szakos diplomámat. Úgy gondoltam az átvétel előtt, azaz például ma reggel, hogy nem fogok érezni semmit. És így is volt. Mit is éreztem volna? Nem múlt el semmi, nem ért véget semmi.Aztán, amikor kiléptem a Gólyavárból a kellemesen hűvös…