Amin minden eldől, az a lélektanJELENLÉT. Arany János ezt így fogalmazta meg: "Legnagyobb cél pedig itt e földi létben: / Ember lenni mindig, minden körülményben."

Példaként nézzük meg a következő videót.

A kapus megzavarja a lövő játékost, érezteti, hogy ki az úr a háznál. Ki az úr egy 11-esnél? Elvileg a lövő. Ha ő jól lő, a kapus csinálhat akármit: a lövő nyer. A 11-es rúgás egy sűrített életharc. A kapusnak elvileg semmi esélye. Kivéve, ha tökös. (Nem jut eszembe ennél találóbb kifejezés.)

Mi volt a tét a fönti jelenetben? Spanyol Király Kupa elődöntő volt, visszavágó. Mallorca-Barcelona. Az első meccs a Camp Nouban 2-0-lal a Barçáé. A visszavágón Mallorca szigetén vezetést szerzett a Mallorca, majd a második félidőben jött ez a 11-es. És kiállították a Barcelona védőjét. Ha bemegy: 2-0, és emberhátrányban Katalónia ékköve.

Megismétlődhet a történelem. Írtam már Messi kapcsán a 2007-es Király Kupa elődöntőről. Barcelona-Getafe, első meccs 5-2 a Camp Nouban. Visszavágó Gatefében: 4-0 a Getának, és 6-5-ös összesítéssel ők játszhatják a döntőt. Most Mallorcán pont ugyanez volt a tét.

És ekkor jött Pinto, a Barça hálóőre.

Helyén volt a szíve. De mit jelent ez? Figyeljük meg a kép hátterében a Barcelona ifjú reménységét, Bojan Krkicset. Meg van riadva. Mi lesz itt? Pinto nem erre gondolt. Hanem arra, hogy védeni kell. Vagy még inkább: arra, hogy védeni fog. Mutogatásával, hogy "én bizony balra fogok vetődni", összezavarta a lövő játékost, akinek elkalandoztak a gondolatai, nem tudott koncentrálni, összpontosítani az adott pillanatra, és... láthattuk, mi történt.

Azt pedig tudhatjuk, hogy 1-0 után a Barcelona egyenlített, bejutott a Király Kupa döntőjébe, és ki tudja, hol áll meg ezek után. Ki tudja, hol áll meg, és ki tudja, ki állíthatja meg ezek után.

Ez a jelenet azt példázza, hogy min múlik siker és kudarc.

Onnan jutott eszembe ez az általánosítás, hogy szerdán a Bajnokok Ligája nyolcaddöntői között volt egy 11-es párbaj. A Roma-Arsenal meccsen. Doni, a Roma kapusa remegő lábakkal, halálsápadt tekintettel állt az érkező lövések elébe. Egy pillanatig sem gondolhatta a lövő játékos, hogy ennek a kapusnak ne tudná belőni a büntetőt. Ki is esett a Roma, egyik kedves törzskommentelőm, popp legnagyobb bánatára.

Min múlt? Szerintem ezen. Doni, a római kapus, adott pillanatban megijedt a lehetőségtől, hogy emberként őrt kell állnia. Pinto, a fiatal katalán kapus pedig fölismerte a helyzetben rejlő hatalmas lehetőséget.

Ilyeneken múlik az egész.