HTML

Pontilyen pont ilyen

"Az ember bármilyen messze jut is ismereteivel, akármennyire is objektíven ítéli meg önmagát, végül egyebet nem nyer az egészből, csupán tulajdon életrajzát." (Friedrich Nietzsche)

Friss topikok

  • Zolimoni: Ez volt az a könyv az életemben, aminél az "Ahaaa!" élmény hetekkel később jött.... (2023.07.12. 20:22) A lét elviselhetetlen könnyűsége
  • Volna: @NetLektor: Őszintén szólva, egyáltalán nem értem a 8-as pontban a szerző értetlenségét. Egyértelm... (2021.03.21. 23:24) A tíz legkiakasztóbb helyesírási hiba a világhálón
  • Csöncsön: @MAXVAL bircaman közíró: Nem cenzúra van, csak mivel föl van rá telepítve a Disqus, kiszedtem a ... (2020.02.24. 20:50) "Jól kellett viselkedni"
  • Sz.E.: Én azt válaszoltam volna a gyereknek, bár egy ilyen korú gyerek azt sem értette volna meg: Ha magy... (2018.07.09. 20:28) Mi az értelme?
  • Csöncsön: KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY (aki esetleg olvassa)! Indítottam egy új blogot: mondataink.blog.hu/ Aki szí... (2017.08.29. 19:33) Az Ég Berlinről

Ennyien vagyunk most

2009. január 31. óta


View My Stats

Címkék

ady (1) aforizma (6) agyalás (12) agymenés (3) aljasság (1) almería (1) álom (11) amerikai psycho (1) arany jános (8) argentína (2) árokásó blog (1) asterix (1) austin (1) a nagyidai cigányok (1) a szajha és a bálna (1) a tanú (1) a titkok kulcsa (1) a vihar (1) babarczy (1) babits (5) bahtyin (1) bajnai (1) balassi (2) balkán (1) baloldal (1) bank (1) barcelona (6) baudelaire (1) bayer (1) beavatás (1) bekezdés (1) berlin (2) berzsenyi (2) bessenyei (1) beszéd (2) beszédaktus elmélet (1) beszélgetés (4) betegség (2) bevándorlók (1) bkv (8) blikk (1) blog (28) blogsablonok (1) bl döntő (1) bogár lászló (1) bölcsesség (1) bölcsészet (2) bölcsészkar (1) bölcsőde (1) boldogság (2) bolondozás (4) bolondság (1) bonhoeffer (1) brecht (1) buber (1) budaházy györgy (1) budapest (17) búék (3) bűn (1) bunkóság (1) butaság (2) butler (1) buzi (1) camus (1) celebek (1) chico buarque (1) cigányok (3) csalódás (1) csíkszentmihályi (2) csipike (1) csoda (1) csokonai (1) dallas (3) dekonstrukció (1) délibáb (1) demokrácia (3) derrida (1) derű (2) der himmel über berlin (1) dionüszosz (1) diploma (2) dohányzás (2) dosztojevszkij (4) eb (5) echo tv (1) edith piaf (1) egyébként (1) egyetem (1) élet (17) ellenőrök (1) el clásico (2) emberek (14) emlékezés (13) én (25) építészet (6) erich fried (1) erotika (1) értelmesség (1) értelmiség (1) érzékenység (1) érzéketlenség (1) esterházy (1) esztétika (1) etika (5) étteremkritika (1) facebook (1) fájdalom (3) fák (1) faludi ferenc (1) fanatizmus (1) fazekas róbert (1) fecsegés (1) federer (2) feldmár (1) felelősség (2) férfiak (3) festészet (2) fikázás (1) film (17) filozófia (36) flow (1) foci (36) foucault (2) franciák (1) franciaország (1) freud (1) freudizmus (1) friedrich (1) ftc (3) gazdaság (1) gazsó (1) gdp (1) getafe (1) giccs (1) goethe (4) gondolatok (2) gondolkodás (45) grafológia (4) grondin (1) guantánamo (1) gyerekek (1) gyilkosság (5) gyomor (1) gyöngyösi (1) győzelem (1) gyűlölet (1) gyurcsány (4) gyurgyák jános (1) haas (1) háború (1) hajnóczy péter (1) halál (7) halálbüntetés (1) halottak napja (1) hawaii (1) hazaszeretet (1) helyesírás (3) hermeneutika (6) hétköznapok (23) hiddink (1) himnuszok (2) hímsovinizmus (1) hírek (3) hócipő (1) hofmannsthal (1) homofóbia (2) homoszexualitás (4) hősök (2) húgocskám (1) húsvét (2) identitás (1) idő (11) igénytelenség (1) iii. richárd (1) indexcímlap (12) iniesta (1) iparművészeti múzeum (1) írás (14) irigység (1) irodalom (20) iskola (1) isten (2) ízeltlábúak (2) japán (2) játék (19) jégkorong (1) jékely (1) jézus (6) jobbik (1) jog (1) john higgins (1) józsef attila (5) káin bélyeg (1) kant (1) kapitalizmus (1) karácsony (3) kávé (1) kegyetlenség (1) kemény istván (1) kép (2) kérdés (1) kereszténység (5) kézilabda (4) kína (1) kisebbségek (3) kisteleki (2) kittler (1) kockulás (1) kóczián (1) koeman (1) koffeinizmus (1) kolláth györgy (1) kolonics györgy (1) költészet (18) költségvetés (1) komment (1) konzervativizmus (3) korrektúra (1) kosztolányi (18) kötelességtudat (1) közélet (11) kő hull apadó kútba (1) kultúra (21) kundera (1) kurvák (1) lánczi (1) léderer ákos (1) lélek (23) lényeglátás (1) lévinas (2) liberalizmus (2) lmp (1) logika (1) lustaság (2) lyotard (1) magány (2) magyarok (2) magyarország (38) maradona (2) márai (1) marian cozma (1) márquez (2) maslow piramis (1) mccain (1) mdf (1) média (2) melegfelvonulás (2) mélypont (1) messi (1) metafora (3) meztelenek és holtak (1) morál (4) moravia (1) mörike (1) mosoly (1) mottó (1) mourinho (1) mszp (3) mu (1) műfordítás (3) munkanélküliség (1) murray (1) musil (2) művészet (5) művészetek (1) nacionalizmus (2) nácizmus (3) nadal (2) nádas (1) napfény (2) nemek (2) németek (3) német romantika (2) nemzeti blogcsúcs (1) nemzeti színház (1) nemzetkarakterológia (1) népszavazás (2) népszótár (1) nevetés (2) nick hornby (1) nietzsche (30) nobel díj (1) nők (1) norvégia (1) nyelv (26) nyelvészet (1) nyilas atilla (1) obama (1) ökopolitika (1) olaszország (2) olimpia (6) olvasmány (24) olvasók (5) önismeret (4) önreflexió (1) öröm (1) ortega y gasset (2) őrület (1) oslo (1) összeesküvés elméletek (1) őszinteség (1) őszöd (1) osztálytalálkozó (2) ötvenes évek (1) ozmium (1) pánikroham (1) pedagógia (6) pesterzsébet (2) petőfi (1) petri (1) pihenés (1) platón (1) pluralizmus (1) polgári védelem (2) politika (22) politikai korrektség (1) pontyi (1) pornó (1) prága (1) pszichológia (13) rabszolgamorál (1) radnóti (2) raymond aron (1) real madrid (1) recenzió (1) reckl amál (1) rejtély (1) relativizálás (2) rend (1) részegség (1) retorika (1) ricoeur (1) rilke (1) rio de janeiro (1) roddick (1) rogán (2) románia (1) roman jakobson (1) román patkány (1) rorty (1) rtl klub (1) samantha (1) schmidt mária (1) seggnyalás (1) shakespeare (4) sivatag (1) slágerek (1) sleeping dancer (1) slota (1) snooker (4) sólyom (2) sötétség (2) spanyolország (5) spanyol olasz (1) sport (14) stadionok (5) statcounter (1) stilisztika (2) szabadka (1) szabó lőrinc (1) szdsz (2) szegénység (1) szégyen (3) szemantika (1) szemétség (1) szent ágoston (1) szenvedély (6) szerb antal (2) szerelem (2) szerénység (1) szeretet (8) szexualitás (3) szlovákia (1) szmájlik (2) sznobizmus (1) szocializmus (1) szókincs (3) szorongások (16) sztrájk (1) születésnap (3) szúnyog (1) szurkolók (6) tanárverések (1) tanulás (1) tarka magyar (1) társadalom (19) tavasz (1) technokrácia (2) tenisz (2) tériszony (1) terrorizmus (1) teszt (1) tgm (1) tibet (1) titok (1) tolsztoj (4) török gábor (1) történelem (9) tortuga (1) transzcendencia (1) trianon (1) tudatmódosítók (2) tudomány (6) újév (1) ünnep (8) usa (3) usain bolt (1) uszoda (1) utcák (6) vallás (1) városok (4) vb (2) velázquez (1) vér (1) vers (23) versrovat (32) világháló (11) világpolitika (2) világválság (1) villamosok (3) vírus (1) vita (1) vitézy (1) vizsga (1) vörösiszap katasztrófa (1) was es ist (1) wc (1) weöres (2) wikipédia (1) wimbledon (2) wittgenstein (1) zsenialitás (4) Címkefelhő

2008.07.10. 16:04 pontilyen

A tíz legkiakasztóbb helyesírási hiba a világhálón

Nem, nem vagyok álszent, sem erkölcscsősz. Tudom, hogy én is vétek hibákat. A lista nem is arról szól, hogy népneveljek. Pusztán dokumentálni szeretném, ami kiakaszt. És tudom közben, hogy mást meg más akaszt ki (valakit pedig egyenesen én akasztok ki), azaz biztatok is mindenkit, hogy ossza meg velem, ami meg őt. Azokat a hibákat, amelyektől föláll néha a szőr a hátán, és, amikor éppen nem látja senki, dühöngeni kezd.

1. A muszáj ly-nal:  Nyilvánvaló, hogy ezzel kell kezdeni. A netes társalgás legszörnyűbb taposóaknája. Már több vitafórum is indult az ly-os muszáj kiirtásáért, és mintha az első eredmények mutatkoznának is. Én legalábbis újabban ritkábban találkozom e borzalommal.

2. Az egyetértek különírva: Ha valakivel egyetértek, akkor közben érthetek négy vagy öt másik véleményt is. Mert más dolog (bár a különbség valóban csekélyebb, mint általában gondoljuk) érteni valamit, és egyetérteni vele. Más dolog, tehát külön szó jár neki.

3. A legalábbis különírva: Ez inkább csak azért bosszant, mert Amál nevű kedves barátom is mindig elköveti a hibát, hogy kettészel egyetlen gondolatot. Legalábbis megtéveszti őt, hogy az is önmagában is értelmes szó lenne. A legalább mellett viszont már nem az. Legalábbis szerintem.

4. A 10%-kal lehagyott k-val: Ez típushiba. A -val,-vel hasonul, és a hasonult hangú -kal,-kel (és társai: -bal,-bel, -lal,-lel stb.) lesz a toldalék. Olyan toldalék nincs, nem létezik a magyar nyelvben, hogy -al,-el.

5. A Shakespeare-rel egybeírva: A gond vele majdnem ugyanaz, mint az előbbivel. Ha egy idegen név olyan betűre végződik, amelyet magyarul nem (vagy nem úgy) ejtünk ki, akkor nem írhatjuk egybe a hasonuló toldalékkal. A Torres-szel, de Villával ellentéte ez. Vagy Voltaire-rel, de Kanttal. Vagy Foucault-val, de Nietzschével.

6. A spanyolok nagy s-sel: Az Európa-bajnokság kihozta mindenkiből az őrültet. De minden őrület mellett, őrült spanyol-drukkerként se írnék egy melléknevet nagy kezdőbetűvel. A nagy kezdőbetűt hagyjuk meg a főneveknek, a főnevek közül pedig a tulajdonneveknek. Torresnek és Villának, Xavinak és Iniestának.

7. Az ijesztő ly-nal: Ez a legijesztőbb elírás. Feltételezem, hogy az ilyen hatása játszik bele. Pedig az ijesztő az ijed szó továbbképzése. Ijesztő azokra gondolnom, akik még ilyen alapvető szavakat sem tudnak helyesen leírni.

8. Az utálom hosszú ú-val: Az ijesztő elírását még meg tudom magyarázni. De hogy lehet elírni egy olyan szót, amelyet nem is lehet másképpen írni? Ha utálok valamit, akkor rövid u-val ejtve utálom. A kutyát se jut eszembe soha hosszú ú-val írni. Honnan jöhet ez az ostobaság? Utálom, gyűlölöm látni is.

9. Vesszőhiba 1.: Nem is tudom igazából, hogy vesszőhiba-e, vagy csak tunyaság. (Mondjuk a vesszőhiba általában a tunyaság jele.) Mindenesetre kiakaszt, ha valaki a vessző után nem hagy ki szóközt. Bizonyos vagyok benne, hogy legalább megkétszerezi vele az olvasásra szánt időnket. Tahó dolog. Szó, vessző, szóköz, új szó. Így szép.

10. Vesszőhiba 2.: Vesszőt írni a stb. elé. Tudálékos, műveletlen emberek szokása. Ha egy felsorolást és-sel zárunk le, az és elé véletlenül sem teszünk vesszőt. Ugyanígy van ez a stb.-vel is. Ijesztő, utálom, muszáj, egyetértek stb. Hát nem sokkal szebb és logikusabb így?

116 komment · 1 trackback

Címkék: írás helyesírás világháló


A bejegyzés trackback címe:

https://pontilyen.blog.hu/api/trackback/id/tr21562411

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Játék a betűkkel 2013.08.09. 09:49:28

Tavaly nagyjából ilyenkor kezdtem újra tettleg taxizni húsz esztendő után. Az elhatározás korábbi volt, és gyorsabban érett, mint a napra tett pálpusztai, de idő kellett a vizsgákhoz, a bürokráciához. Azóta sok víz lefolyt a közeli önkiszolgáló autómos...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

do10 2009.02.04. 16:05:10

Ez egy p ö c s f ej, elvégzett egy egyetemet és b e s z a r i k magától meg a tudományától. Az ilyen embereket bele kéne lőni a Dunába.

Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2009.02.04. 17:21:53

Mi van, Ponti? Most már hülyék is járnak ide?

pontilyen 2009.02.04. 21:33:58

Amál:

Szerencsére a többes szám nem indokolt. :-)

Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2009.02.05. 12:51:58

@pontilyen:
Ez a debil jól megtalált minket.

Eddig kétszer kommentelt, de csak Téged akar kinyírni. :)

pontilyen 2009.02.05. 16:51:47

@Reckl_Amál:

Megtiszteltetésnek veszem, hogy az Ő világában számomra nincsen hely...

puspunk (törölt) · http://rozsdaboglya.blogspot.com 2009.02.11. 13:05:52

hali. elore is elnezest, hogy a helyesiros posztba nagybetuk es ekezetek nelkul irok. jo a poszt, a foucault-nak a kiejtese a francia nyelv szerint l-re vegzodik, szoval talan foucault-lal a helyes ragozas.

pontilyen 2009.02.11. 13:44:27

@puspunk:

Szia! Most tanultam valami újat. :-)

Ezzel együtt én maradok a Foucault-val írásmódnál, vannak ugyanis nevek, melyek az eredeti kiejtés ellenére honosodtak meg a magyarban. Ilyen például az Einstein, melyet én durva sznobságnak éreznék (germanistaként is) "ájnstájn"-nak ejteni. Mármint magyar kontextusban.

AdamT · http://durva.blog.hu 2009.02.13. 08:57:36

na, azért kérem vannak még gyöngyszemek:

"utánna"

"be megyek a vársoba"
"fel állok a székre" stb...

"kőr", meg úgy általában minden magánhangzó indokolatlan hosszúsítása

bonifac · http://vezetek.blog.hu 2009.10.01. 21:10:15

Kihagytad a "kellet", "mellet" alakjait (mármint amikor kellett és mellett helyett írják :-)), meg általában amikor bármilyen múltidejű igét egy t-vel írnak. (szorítot, akasztot, fogot, stb.)

Érdemes megnézni, hogy ezek MENNYIRE elterjedtek. Sajnos.

Girhes Joe 2009.10.01. 21:25:46

Na álljunk meg egy szóra, tanár úr!
A "spanyolok" az miért is lenne ebben a példában melléknév?! Oké, hogy a "spanisch" melléknév, a "der Spanier" főnév és a "das Spanisch" főnév a magyarban azonos alakúan egyaránt "spanyol", de a példád egyértelműen a főnévi változatra utal, mégpedig azáltal, hogy többes számban (többesszámban? na ezt meg én nem tudom...) van. Igaz, hogy a melléknév is tud többes számú lenni ("Ezek a csizmák spanyolok."), de SOHA nem ilyenkor írják tévesen nagy s-sel, hanem mindig akkor, amikor főnévről van szó ("Megverték a Spanyolok a Németeket."), vagy ritkábban amikor egyes számú melléknévként a főnév előtt van. ("Jó ez a Spanyol csapat.")

A kalamajkát egyébként az okozza, hogy a nép elnevezése voltaképpen annak a népnek a tulajdonneve. Különösen azok nyelvérzéke érzi ezt így, akik tanultak már olyan nyelveket, amikben a népneveket nagy kezdőbetűvel kell írni. A magyar helyesírás számomra nehezen érthető okokból amúgy is nagyon fukar a nagy kezdőbetűkkel, sok nyelvben pl. az ünnepeket is naggyal kell írni, és én is hajlamos vagyok erre, néha szándékosan megszegve a szabályt.

Érdekesség: a lengyelben naggyal írjuk a népneveket és az ünnepeket is, azonban az autó- és egyéb márkamegnevezéseket kicsivel, amennyiben az adott márkájú dolgot főnévként magával a márkanévvel nevezzük meg. (Ezt a szabályt leginkább az autóknál tartják be, meg nagyrészt a ruházatnál, de a többi termék esetében már teret hódított a nagy kezdőbetűs írásmód.) Azaz "jön szembe egy opel", de "a szomszédom vett egy Opel márkájú autót", illetve "az Opel gyár visszahívott kétszáz opelt".

Girhes Joe 2009.10.01. 21:27:51

@AdamT:
Nemcsak magánhangzók. Én láttam kiírva is az egyik hiperben, hogy "120 literes hüttő"...

pontilyen 2009.10.01. 21:33:54

@Gergő77:

Főnevesült melléknév, igazad van. De természetesen nagy kezdőbetűvel akkor se írandó. :-)

Girhes Joe 2009.10.01. 22:05:29

@pontilyen:
De miért is? Jó, tudom, azért, mert így van a helyesírási szabályzatban. De mégis mi alapján döntik el, az adott pont hogyan legyen benne, főleg akkor, amikor mindkét változat indokolható valamilyen logikával? Azt még értem, amikor a túlnyomó többség nyelvhasználata szentesít egy formát, de én ezt főleg olyan esetekre kérdezem, amikor egy határozott döntéssel egyszer csak változtatnak valamin, például amikor az utcanevek írásánál átálltak az addig általánosan használt Pál-utca formáról a mai Pál utca formára. Miért, mi alapján? És ha akkor lehetett változtatni, akkor a mai helyesírást miért tekintjük szinte kőbe vésettnek?

pontilyen 2009.10.01. 22:11:25

@Gergő77:

Nem tekintem kőbe vésettnek, remélem, ez, ha máshonnan nem, a mai posztból is lejött. Egyszerűen "kiakaszt". Zavar a túl sok nagy kezdőbetű. Ez nem német nyelv. (Egyébként is túlburjánzik korunkban a sok nagy kezdőbetű. Elegánsabb elhagyni őket, amikor csak lehet.)

Girhes Joe 2009.10.01. 22:27:07

@pontilyen:
Nem Te tekinted annak, ebben a másik postnál épp egyetértettünk. :) Hanem azok, akik szerint a helyesírás a mai formájában szent és sérthetetlen, és bármilyen egyszerűsítés, vagy pláne a lazább helyesírás megengedése merénylet lenne a nyelv ellen. Találkoztam már jó pár ilyennel.

A kérdésem nem is konkrétan a nagy kezdőbetűkre vonatkozott (az csak az ürügy), hanem arra vagyok kíváncsi, hogy nagy általánosságban mi alapján hoznak az okosok döntést arról, hogy mi legyen a szabály?

Engem speciel nem zavar a sok nagy kezdőbetű, dehát ez szubjektív. :) Viszont nagyon önkényesnek tartom, hogy az egyes nyelvek hol írják elő a használatát, erre is hoztam a lengyel példát, vagy ott van az angol a maga csupa nagy kezdőbetűs újságcikk-címeivel. Ugyebár az egyik véglet a németeké az összes főnév naggyal írásával, a másik meg az lenne, ha teljesen eltörölnénk a kis és nagy betűk közötti megkülönböztetést (a neten egy ilyen írásmód is terjed).

Mylady 2009.10.01. 22:27:47

Vessző után nem tesz szóközt? Még mindig jobb, mint aki a vessző (és más írásjelek) elé! teszi a szóközt...
pl mondat végén utolsó szó után szóköz, majd felkiáltójel, utána nincs szóköz, hanem rögtön jön a következő mondat

Girhes Joe 2009.10.01. 22:40:40

@Mylady:
Ezek viszont nem helyesírási, hanem tipográfiai (ha jól tudom) hibák, legalábbis a helyesírási szabályzat nem szól arról, hogy grafikailag hogy kell elhelyezkednie a szövegnek és az írásjeleknek. Azt hiszem, az ilyen "szó+írásjel+szóköz+szó", "szóköz+zárójel+szó+zárójel+szóköz", "mondatvégi zárójeles megjegyzés megelőzi a mondatot lezáró írásjelet" stb. szabályok (bár nagyon jók és logikusak) vagy íratlanok, vagy csak a nyomdaiparban léteznek leírva.

Zsömle 2009.10.02. 08:27:13

A 8. pontra: úgy vettem észre, hogy ezeknek a jellegzetes hibáknak mindig van logikus (mármint nem helyesírási szempontból logikus) okuk. Ahogy az uszály-muszáj is ilyen, de az "egyet értek" vagy a "legalább is" szintén, hiszen ezek így, helytelenül is helyesek (csak éppen egészen mást jelentenek).
Az "útálom" vélhetően az útból származik, ahogy a "kőzel" a kőből - és sorolhatnám. (Ahogy le is írtad: ijesztő-ilyen.)
Nem mintha ezzel mentegetni akarnék bárkit is, csak érdekelne, hogy ezt más is észrevette-e már?!

Egyébként igen, az írásjelek és a szóközök kapcsolata tisztán tipográfia (és igen komolyan, ráadásul írásban is szabályozott, megfelelő szakkönyvekben elolvasható) - ám ettől még nem árt az átlagembernek is tisztában lennie néhány alapesettel. Pont azért, hogy érthető és értelmezhető legyen az, amit leírt. :)
Különben azt szoktam erre mondani, hogy ha elég (régi, még a digitálisgagyi-korszak előtti) könyvet olvas az ember, akkor éppen a tudattalan tanulás miatt ezek a szabályok (ti. a szóközök és írásjelek viszonyai) azért szoktak rögzülni. A mai korban azonban, a csak neten olvasó, egymás helyesírási hibáit (és szinte csak azt) folyamatosan látó emberek aztán nem csoda, hogy elzüllenek ilyen szempontból.

gabesz7004 2009.10.03. 04:43:09

Amióta N5800 típusú telefont használok, amin elég macerás az ékezetes betűk használata, egész jól megszoktam az ékezet nélküli nyelvet. Szerintem ezzel lehetne egyszerűsíteni a Magyar nyelvet.
Engem ami nagyon ki tud akasztani a beszélt nyelvben a "heggeszt" és a "jappán" szavak. Ezektől sírni tudnék, vagy ölni!

w3eh 2010.02.02. 16:03:23

@puspunk:
én viszont két forrásból is úgy tudom, hogy ó a vége, tehát fukó.
miʃɛl fuko.
te hol hallottad, illetve, honnan tudod, hogy van egy L is a végén?

I. P. S. 2010.02.02. 18:02:14

6. Lásd szélsőjobbos "Magyarok".

8. Túlzásba vitt kiejtés szerintiség. Az "útálom" elég pontosan leképezi, hogyan ejtjük a szót. Sajnos az Akadémia még nem tart itt, majd csak a következő vagy azutáni szabályzatban lesz megengedve.

10. Lásd 8.-as. Úgy kell írni, ahogyan beszélünk. A satöbbi elé beszélve szünetet teszünk, ha a vesszőt tényleg mindig kiteszed, amikor szünetet tartasz, akkor még ennél gyakrabban is használod. Én is szoktam, igen, tudálékos és műveletlen vagyok, mert nem tudom megérteni, miért ne használnám úgy a vesszőket, ahogyan akarom.

NetLektor 2010.03.05. 21:41:13

I. P. S. : Az utálom szót kiejtve is rövid u-val mondjuk, csak az egyre elterjedtebb - nem épp szalonképes elnevezésű - picsaszlengben nyomják meg az u-t (írásban többszörözik: uuutálom), ettől tűnik hosszú ú-nak.

NetLektor 2010.03.05. 21:43:03

@Gergő77: Tévedés. Rendelkezik róla a Magyar helyesírás szabályai.:)

Pamelajúing 2010.03.08. 11:40:19

A fent említetteken kívül meg tudok őrülni még attól is, amikor következetesen ilyeneket tudnak leírni: "ügyessen", "következetessen" :-)
Valahogy csak az s-re végződők szoktak így sikerülni. Lehet, hogy a "lassan" volt a bemagolt példa. :-)

DanZi 2010.03.08. 13:12:29

meg a mindig hosszúval... az is para...

libudibu 2010.04.06. 15:31:31

@pontilyen: viszont az irandó sem "írandó", bár nyilván az ír-szóból származik, de eben az alakjában az í már lerövidül.
Amúgy általában nem szoktam a neten belekötni a hibákba, mert nagynehezen visszafogom magam, de ez most egy ilyen témájú poszt, úgyhogy kiélhetem magam :)
Amik a felsoroltakon kívül kiakasztanak:
a kulturális hosszú úval írása, illetve társai: "irónikus" (na az para), "harmónikus" stb.
az összetett szavak különírása, amiből szerintem a legtöbb van, valósággal elárasztja az országot, sokkal többen írják rosszul, mint akik nem.. pl: "gumi szerelés", "mobil telefon feltöltés", hogy csak 1-2 durvát említsek. De a nem igéből képzett főnévből álló összetett szavakkal is ugyanez a helyzet, pl. "csoki öntet", "meggy leves" ááááááá
aztán ott az igekötök különírása az igéktől, persze a segédigével viszont képesek egybeírni... olyat le tud ("letud":D) írni valaki, hogy "ki megy", ugyanakkor leírja, hogy "kifogok menni".. na ezzel is ki lehet kergetni a világból ("kilehet"...)
ahh.. dejó kiírni magamból!:)
ja meg az először két sz-szel.. épp ezen röhögtünk egyszer a munkahelyemen 1-2 kollégával, erre pont aznap este voltam tanúja, hogy a tulajdon pasim is leírta így!!! Kivoltam:D
Ja és amikor valaki bemagolta, hogy a "hogy" elé vessző kell, ami sokszor igaz, de innetől kezdve MINDIG megteszi, a körülmnyekre való tekintet nélkül. Pl nem tudja megkülönböztetni a 2 féle hogy-ot. Ugyanis a "hogyan"-ból leövidült hogy az egy másik fajta. ("megkérdeztem, hogy hogy van.") Továbbá leírja, hogy: "Elmegyek enni mert, hogy megéheztem".. pedig ugye itt a mert elé kellene az a vesző, mert az is a másik tagmondathoz tartozik. (Tudom, ide egyáltalán nem is kell a hogy-szó, de nem jutott eszembe jobb példa.)

DanZinak: nekem van egy tanárom (művésztanár), intelligens, ennélfogva jó a helyesírása, leszámítva, hogy ő is le szokta írni, hogy "kedvessen", ügyessen", DE ő ezt direkt csinálja, mert hozzátartozik az imidzséhez, mert beszélni is így szokott:D
Viszont a mindig szóra ő tényleg azt hiszi, hogy hosszú í. Nem akarja nekem elhinni, hogy rövid, fogadtunk is egy sörben, de csak a legfrissebb kiadású Osiris helyesírási szabályzatot hajlandó elfogadni.. mindenesetre nem fog jól járni:)

Amint a fentiekből kiderül, én is hajlamos vagyok beleesni abba a hibába, hogy ha valaki rosszul ír valamit, automatikusan a tahóság, butaság benyomását kelti. Pedig sok intelligens embernek nincs érzéke egyszerűen a nyelvhez, és hiába figyel oda, ha valamit nem tud, akkor nem tud..
Van egy haverom, képes olyat leírni, hogy "ár ajánlat", meg hogy "úgy is"-t akkor, amikor az úgyis-szó lenne jó oda.. ja meg hogy "még is", na az kész... És egyszerűen fogalma sincs, mit írnak hosszú, ill. rövid magánhangzóval. Egyszer le akarta írni az évfolyam-szót hosszú óval!!!!!!!!! Mert őneki nincs érzéke.. Ezt most azért említem, mert ő egy intelligens ember, egyáltalán nem buta. De valószínűleg diszlexiás. Máskülönben nem fér a fejembe, hogy képes erre valaki.
Csak hogy mentsem magam.. utálom az intolerancia minden formáját (a látszat ellenére), ezen a téren is toleráns próbálok maradni, de ha valamitől egyszerűen zsigerből kétoldali agyf@szt kapok, arról nem tehetek :(

libudibu 2010.04.06. 15:37:24

'sztakurva de hosszú lett, bocsi :D

libudibu 2010.04.07. 23:07:19

az írandóért bocs, közben megtudtam, hogy nem volt igazam

pontilyen 2010.04.07. 23:51:36

@libudibu:

:-)

Szerencsére ilyen tévesztéseink mindig vannak. A törvény szövedékének esete a fölfesléssel.

I. P. S. 2010.04.11. 02:05:56

@NetLektor: nem hiszem, hogy picsaszlenget beszélnék, de ha valamit nyomatékosítani akarok, vagy ironizálok, akkor én is hosszú ú-val ejtem.

I. P. S. 2010.04.11. 02:07:28

@Pamelajúing: ez a túlzásba vitt kiejtés szerintiség, ugyanis van, aki tényleg így ejti. Lásd még kisebb, kisebbség.

I. P. S. 2010.04.11. 02:13:44

@libudibu: A csoki öntetet védeném, szerintem ott egyszerűen arról van szó, hogy a vásárló a csokira koncentráljon, abban van a lényeg, ezért nem olvad össze vizuálisan sem a két kijelentés.

libudibu 2010.04.11. 20:18:01

@I. P. S.: Nem értek eget a csokiöntet-dologgal. Különírva egyszerűen értelmét veszti, csak két külön jelentéssel bíró szó egymás után írva. Mintha lehetne kapni csokit is, meg valami titkolt eredetű öntetet, csak lehagyták közülük a vesszőt.
Szerintem aki ezt különírja, az azt sem gondolja át, hogy a termék (vagyis termékek) leírt formában vizuális-grammatikai szempontból hogyan csapódik le a vásárlóban. Ha ki akarja emelni a csokit, írja ki bold-dal, vagy italic-cal, vagy nagyobb méretben, vagy más színnel, vagy csupa verzállal, a lehetőségek száma végtelen. De helytelenül ne írjuk le, mert értelmét veszti. (Persze érthető, de csak azért, mert mindenki látott már csokiöntet, meg különírt összetett szót is.)

Réka ‎ · http://blog.rekafoto.com/ 2010.04.15. 15:02:55

@pontilyen: 'Ilyen például az Einstein, melyet én durva sznobságnak éreznék (germanistaként is) "ájnstájn"-nak ejteni. Mármint magyar kontextusban. '

miért, magyar kontextusban hogy ejted?
az IMB-et is íbéem-nek ejted? A UPC-t is úpécének? :)
igaz engem is mindig megbámulnak Pesten, amikor Nájkit, meg lívájszt mondok niké és lévisz (uramatyám) helyett.

pontilyen 2010.04.15. 16:08:51

@Rékuc:

Einsteint, ha magyarul beszélek, ejnstejnnek ejtem, de például Heideggert hájdeggernek. Szavaktól és szövegkörnyezetektől függ. (Nálam: nájkí és lévisz...)

Természetesen ezek nem normatívák. Alapvetően mindenki úgy beszél, ahogy akar; csak magamra vonatkoznak.

Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2010.04.15. 17:49:34

@Rékuc: A livájszt még soha sem hallottam így, de a nájkiról tudok egy jó sztorit.

Egy barátunk mesélte, hogy jelentkeztek a Niké táborba, mert azt hitték, ez valami promociós sporttábor lesz, ahol esetleg a kívánatos, nyugati cuccokból csurran-cseppen valami nekik is.
Aztán kiderült, hogy ezt a tábort a Nitrokémia nevű állami cég szervezte... Ettől még jó volt állítólag.

A lebutítás a reklmámokban is folytatódik. Pár éve még ki bírták mondani, hogy garnyié, mostanában már szigorúan gárnier.

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2010.05.03. 11:45:33

@Rékuc: @Reckl_Amál: @pontilyen:
a lívájsz-ról annyit, hogy szerintem a magyar kiejtésbe az idomul bele, ami nem tér el túlzottan attól.
A nájki határeset, a livájsz-hoz erőszakot kell tenni a magyar kiejtésen - túl távol áll az írásképtől.
Ez különösen az informatikában érezhető. A mikroszoftban az s sz-é alakul, az i áj-já csak akkor, ha korrektkedni akarunk :)

mortX 2010.07.24. 15:20:27

És elé lehet rakni vesszőt, ha felsorolás (pl. almát, és körtét, és még minden egyebet) egyébként nem szokás, mert butaság.

I. P. S. 2010.07.24. 21:26:09

@libudibu: "Nem értek eget a csokiöntet-dologgal. Különírva egyszerűen értelmét veszti, csak két külön jelentéssel bíró szó egymás után írva. Mintha lehetne kapni csokit is, meg valami titkolt eredetű öntetet, csak lehagyták közülük a vesszőt.
Szerintem aki ezt különírja, az azt sem gondolja át, hogy a termék (vagyis termékek) leírt formában vizuális-grammatikai szempontból hogyan csapódik le a vásárlóban. Ha ki akarja emelni a csokit, írja ki bold-dal, vagy italic-cal, vagy nagyobb méretben, vagy más színnel, vagy csupa verzállal, a lehetőségek száma végtelen. De helytelenül ne írjuk le, mert értelmét veszti. (Persze érthető, de csak azért, mert mindenki látott már csokiöntet, meg különírt összetett szót is.)"

Ha, még mindig ez :)

Nem veszíti értelmét, mert ha leírod, hogy
"kapható:
- csoki öntet
- vanília öntet
- eper öntet
- édes tölcsér
- roletti ostyarúd
- keksz"

vagy:
" C S O K I
öntet is kapható!"

akkor teljesen világos lesz, hogy (az elsőnél) amit írsz egy adott sorban, az összetartozik. Csak itt nem a helyesírás fejezi ki az összetartozást, hanem az elhelyezés. A második példában meg az fejezi ki az összetartozást, hogy az első sornak külön nincs értelme.

A nyelvet eredetileg nem azért találták ki, hogy valami elvont rendszert írjanak le vele, hanem hogy megértsék vele egymást. A gyakorlatban ez a helyesírási hiba, mármint az egybeírás helytelen alkalmazása, nem okoz problémát.

Egyébként maga az egybeírás sem a legjobb ortográfiai megoldás, mert az összetett szavak tagjai között szóban gyakran egy kis szünetet hagyunk, míg jelentésében összetartozó, de külön írandó szavakat gyakran egyben ejtünk, ami teljesen érthető módon megtéveszti az átlagembert.

jefff 2010.12.23. 15:24:23

Nos, stílusosan az egyik legkiakasztóbb hiba (bár nem helyesírás kategóriában, hanem a magyar nyelv elleni merényletében) a te bevezetőd második mondatában hangzik el: "Tudom, hogy én is vétek hibákat." Hibákat nem véteni szoktak, hanem ejteni, vagy (ha nem akar valaki nagyképűsködni-fontoskodni, akkor) egyszerűen HIBÁZNI (vagy simán véteni!).

De nagyon felháborít a mostanában igen divatos mindíg, irígy-írigy-írígy, bőjt és az Én...

Selli69 2011.01.04. 11:08:30

Most csak azért léptem be, hogy jefff-hez csatlakozzak. Engem leginkább az borít ki, mikor valaki hibát vét. Nem tudom, melyik alulművelt újságíró "gazdagította" ilyeténképp a nyelvet, de ledobnám a tajgetoszról.

A picsaszleng kifejezésért viszont már megérte idetévednem, bár őszintén szólva, nem csak ezért :-)
BUÉK

Stina 2011.08.30. 15:42:26

Csak fel szeretném hívni a figyelmet arra a tényre, hogy az utálom hosszú ú-val nyelvjárási jelenség, és attól, hogy a bejegyzés írójának az u-val való ejtés a természetes, a magyar beszélőközösség nagy hányadának éppoly természetes az ú.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.09.20. 14:02:27

10. Vesszőhiba 2.: Vesszőt írni a stb. elé. Tudálékos, műveletlen emberek szokása. Ha egy felsorolást és-sel zárunk le, az és elé véletlenül sem teszünk vesszőt. Ugyanígy van ez a stb.-vel is. Ijesztő, utálom, muszáj, egyetértek stb. Hát nem sokkal szebb és logikusabb így?"

már bocs, de simán lehet vesszőt írni, azért baromságokat ne beszélj már, az egy dolog h neked nem tetszik, de ezért mást lenézni, nem túl épelméjű dolog

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.09.20. 14:08:57

@Reckl Amál: hadilábon, és a stb elé vessző nem hibás

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.09.20. 14:17:43

@libudibu: a míndíg, mindíg engem is kicsit irritál

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.09.20. 14:23:47

@Reckl_Amál: A lebutítás a reklmámokban is folytatódik. Pár éve még ki bírták mondani, hogy garnyié, mostanában már szigorúan gárnier. "

ez nem hinném, hogy lebutítás lenne, én pl sok idegen szót magyar kiejtés alapján mondok, mert nem szeretem a sok sznob ejrópai okoskodót, aki már szinte megveti a magyar nyelvet szókincsében

williem h macy, remake

Réka ‎ · http://blog.rekafoto.com/ 2011.09.20. 16:20:20

@tesz-vesz: szóval aki az idegen szavakra nem húzza rá a magyar kiejtést, az megveti a magyar szókincset....?

*system overload...*

érdekes, én azt hittem, a magyar szókincs ápolása olyan dolgokban mutatkozik meg, mint a választékos beszéd és a változatos szóhasználat. De ma is tanultam valamit! Igazi nyelvápoló az, aki az idegen szavakat jó magyaroschan ejti. Fantasztikus! Mesélj még.

Nem vagyok fideszes 2011.09.20. 19:23:42

Az én kedvenceim az "egyenlőre", az "árú", meg a "Grippen", bár az utóbbi élőbeszédben is rendszeresen hallható, totálisan érthetetlen módon.

Meg persze a nem helyesírási hiba szempontjából érdekes, hanem egyszerűen marhaság, mint a "sugárfertőzés", a "drága ár", meg a "baconszalonna".

De a végtelen modoros és abszurd "unszimpatikus" is borzasztó, miért nem "antipatikus", netán tökéletesen ennek megfelelő magyar kifejezéssel "ellenszenves"?

stivanleroy · http://napilajk.blog.hu/ 2011.10.03. 17:04:53

@Lófasz Hadnagy: Avagy ellengyógyszerész (bocsánat, néhányaknak talán felrémlik egy irodalomóra, mikor ezt így megtanították volt nekünk).

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.10.07. 18:57:52

@Réka ‎: "szóval aki az idegen szavakra nem húzza rá a magyar kiejtést, az megveti a magyar szókincset..."

én - ahogy már elmondtam - azok kigúnyolása miatt ejtem magyar helyesírás szerint az idegen szavakat, akik nem tartják elég fontosnak a magyar szókincs megtartását, és használják a szerelem szó helyett a love angol szót.
így elég ostobára sikeredett a kommented. igyál egy pohár vizet, hallgass zenét, de ne irkálj nekem hülyeségeket

kisokka 2011.10.26. 08:01:03

Én még a "kúrva" szón tudok kiakadni.Oké, valaki meg van kúrva.De, ha a foglalkozási értelemben vett hölgyet tekintjük, az bizony kurva.Biztos meg van kúrva, de akkor is kurva.
Egyébként az évek alatt észreveszem, hogy én is kezdek helytelenül írni, például a "muszáj" szót sokáig "muszály"-nak írtam.Szerintem ez azért van, mert az emberek többsége nem a "száj"-al akarja azonosítani.Ez egyszerűen a magyar helyesírás ostobasága, mert valóban "muszály"-nak kellene írni.Igaz, hogy nem összetett szó, de akkor is.
Rengeteg ilyen szavunk van ám, amit a dédapáink helytelenül kezdtek el használni, ezzel a mai netes társadalmat hozták kellemetlen helyzetbe :D Szégyelljék magukat :D

naminami 2011.12.09. 18:33:36

Mi még úgy tanultuk a suliban, hogy a muszály a helyes.

panelburzsuj 2012.01.14. 18:35:23

@Lófasz Hadnagy, a Magyar Köztársaság Állampolgára:

"totálisan érthetetlen módon"

Mer nem jártá a Grippen-gyárba.

Köppenybe, bakkancsba heggesztik a Grippeneket.

kékharis 2012.04.26. 23:09:17

@puspunk (törölt): kitől hallottad ezt a baromságot? A Foucault név ejtése "fukó". Slussz. Semmi l nem hallatszik a végén. És ragozva: Foucault-val.

cseresznyéslány 2012.06.28. 01:06:26

Nálam a legidegesítőbb kategória a -ba és -ban felcserélése. Nem tudom, hogy hanyagság (hűűűha, egy karaktert lehet spórolni!), vagy tényleg nem tudják mi a különbség... de sokszor még intelligensebb ismerőseimnél is megfigyeltem. A legbosszantóbb, amikor ez SZÓBAN hangzik el... vááá.

És hát igen, az emlegetett "picsa-szleng"... sziijaa, puszii, kööszii, megyekeekk, stb. (bocs, nem megy, hogy ne írjak vesszőt a stb. elé:))

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2012.06.28. 09:04:14

@cseresznyéslány: mondjuk engem is idegesít, de kimagyarázzák itt:
seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/09.html

Én attól még nem egészen értek ezzel egyet, Nádasdy érdemeinek elismerése mellett, mert igenis van egy félreérthető szituáció, az "in" és "into" angol kifejezések fordításakor.

one armed scissor 2012.08.20. 20:10:10

Végre egy poszt, ahová be tudom írni, hogy kéremszépen a jedi az nem dzsedi, hanem dzsedáj. Köszönöm szépen!

Mantas 2013.02.03. 12:23:26

Nos, a roppant tudálékos "könyörgöm" használata az egyik legkiakasztóbb dolog. Könyörgök, ez NEM ikes ige!!! Csak azok végződnek "m"-mel egyes szám első személyben! Mindenesetre Havas tanár úr pökhendi felsőbbrendűséggel használja, a "milleneummal" egyetemben. És ilyen emberek tanítanak retorikát... :) Az ész megáll!

Bogoj · http://bogoj.blog.hu/ 2013.08.05. 11:37:13

nekem a halálom, amikor az igekötő és az ige közé bekerül egy harmadik szó. ekkor ugye mindhármat külön kellene írni. ehhez képest sokan az igekötőt a középen lévő szóhoz kötik.
"megkell tanulni"...
én is szoktam hibákat ejteni, de azért igyekszem fejlődni :-)))

Némo 9 2013.08.05. 11:37:48

Sziasztok!
Először azt hittem, a "hibát vétek" kifejezés azért jelent meg, mert ennek a cikizése következik. És nem! Ha valaki már nyit egy ilyen blogot, akkor eléggé ellentmondásos, ha már az elején ő is szarvashibát ejt. :)
Én sajnos majdnem fizikai fájdalmat érzek egy-egy hiba láttán. Persze, azt már mérlegelem, hogy ki írta/mondta. Ám az írott sajtóban igenis felháborítónak tartom!
Nálam a legfeltűnőbbek:
- Pékárú- ilyenkor mindig rákérdezek, hogy vajon mennyibe kerül a pék? :) (És az összes többi áru természetesen. Persze, a könyvek viszont félárúak - na, a múltkor meg ezt láttam hibásan u-val.)
- A -ba,-be/-ban, -ben toldalék.
- A dz, dzs elválasztása. Helyesen: e-dző, lán-dzsa. Bár a suliban a manóknak mindig azt tanítom, hogy anyuék nem azért írják így, mert butusok, hanem mert ők még így tanulták. ( Az más kérdés, hogy nem árt haladni a korral, ha már gyereke van az embernek. )
- Dátum 3-án, tehát sosincs pont, és 1-jén! Bár azt olvastam, hogy az új szabályzat már meg fogja engedni az 1-ént is-ami nekem nagyon nem tetszik!
- Az igekötők egybe-, kölönírása.
- És az elején említett hibát vét.
Ezek, amiket a leggyakrabban látok. De ha kolléga vagy újságíró írja/mondja hibásan: na, attól a falra tudnék mászni!
Viszont azt meg én nem tudom, hogy ha zárójelbe teszek valamit a gépen, akkor van-e előtte szóköz. Szívesen veszem a segítséget.
Hát ez sem sikerült túl rövidre, de legalább kiönthettem a szívem valakinek! :)))
További szép napot kívánok nektek!

L.E. 2013.08.05. 12:02:46

Szerintem ezeknél sokkal kiakasztóbb hiba, így simán a 2. helyezett nálam az "egyelőre-egyenlőre".
"Egyelőre nem tudom még, hogy ráérek-e este.
Egyenlőre meg a sorozatgyilkos fog darabolni."

pocak 2013.08.05. 13:10:17

@Némo 9: Hát ha manókat tanítasz a suliban, akkor legalább a helyesírást meg a nyelvet ne keverd össze.

A helyesírási kérdésekben nyilván igazad van, bár szerintem a 11. kiadás készítőinél kéne leginkább firtatni, hogy mi a nyavalyáért kellett megbuherálni a lándzsa és társai elválasztását, amikor alapvetően tök mindegy, és egy generáció már megszokta úgy.

A nyelvhelyességi kérdésekben nyilván nincs igazad, a "hibát vét" és a -bA locativusi használata teljesen hétköznapi magyar jelenségek - onnan lehet tudni, hogy magyar emberek így használják őket.

De nincs kedvem az ezredik ilyen vitába belemenni amúgy, és különben is offtopik lenne, mert ez az ötéves blogbejegyzés (a 9. pont kivételével) a helyesírásról szól.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2013.08.05. 13:29:05

Alapvetően egyetértek, bár a többségük azért nagyon basic helyesírási hiba.

Amitől én pl. rosszul vagyok a dupla szóköz, ami odaver a tördelésnek. De a vessző előtt szóköz sem rossz, főleg, amikor az új sor vesszővel kezdődik emiatt. :D

pontilyen 2013.08.05. 14:11:30

@Némo 9:

Ööö... nem ezért nyitottam a blogot, ez csak egy hirtelen jött eszmefuttatás volt - még bő öt évvel ezelőtt. Annak azért örülök, hogy aktualitásából és fényéből ezek szerint morzsányit sem veszített. :-)

Hibát vét: erre áll rá a szám; aztán mondják persze, hogy nem jó, hát akkor inkább nem használom. Bár alapjában egyetértek @pocak: -kal: szerintem felfogható változatnak, annyira sokan használják, és annyira elhalványult már az eredeti jelentés, és annyira egy kifejezésként gondolunk rá ('hibázik').

A zárójel előtt természetesen kell a szóköz, utána viszont természetesen nem. Apropó, engem az szokott még bosszantani (mert igénytelenség), ha valaki a vessző után hagyja el a szóközt,így,és csak ír, ír, anélkül, hogy fölnézne.

blueee 2013.08.05. 18:22:45

na ezt a bejegyzést onnan nem olvastam tovább, hogy a szerző maga is "vét hibát"... áááááááá

Csigataposó 2013.08.05. 19:07:58

Muszaj? Uszaj? Nagyon hejes ideje, hogy vegre eltunjenek az ijen nyelvtani ertelmetlen zsakutcak mint az ly vagy a nemetben az umlaut. Tamogatom.

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2013.08.05. 20:00:45

a hibavétéssel mi a baj? Szerintem az jó így.

pocak 2013.08.05. 21:03:21

@peetmaster: persze, hogy jó, néhány turbónyelvművelő kivételével mindenki így használja, tehát definíció szerint jó.

valamiért néhányan szeretnek belekötni, de nyugodtan lehet legyinteni rájuk, kábé olyan, mintha azzal jönnének, hogy nem lehet azt mondani, hogy "felszálltam a buszra", mert felszállni a repülők szoktak. fel nem fogom, miért hiszik azt emberek, hogy egy szót csak egyféle szituban lehet ésvagy szabad használni.

_gaabi_ 2013.08.06. 09:31:42

Vesszőt írni a stb. elé:
Nem tudom, hogy mi az aktuális szabály. De amikor én tanultam a helyesírást (30 éve...), akkor egészen biztos, hogy VESSZŐT KELLETT ÍRNI a stb. elé, ha felsorolás végén volt!

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2013.08.06. 10:43:58

@pocak: de én még azt se hallottam sose, hogy lenne olyan vélemény, ami szerint rossz.
Hallottam a könyörgök/könyörgöm-kérdésről, az evvel/ezzel-problematikáról, az ikesigék szükségességéről és szükségtelenségéről, de a hibavétésről, mint hibáról még sose.
És nem is bántja a fülemet.
Egyébként a turbók szerint mit kéne mondani?

(btw, sok turbóskodást le lehet szerelni, ha az ember elég korrektorblogot meg Nádasdyt olvas.)

Némo 9 2013.08.06. 14:18:09

@peetmaster, @pocak:
Valamit elvéteni azt jelenti-hibázni. Tehát ha te elvéted- vagyis elhibázod a hibádat-akkor jól írod. Én vagy a hibát ejt kifejezést használom, vagy egyszerűen csak a hibázikot. Vagy harmadik lehetőségként: ezt elvétetted.

Némo 9 2013.08.06. 14:22:55

@pocak:
A -ban/-ben toldalék elhagyása leginkább lustaságra vezethető vissza szerintem. De nagyon súlyos hiba. És ha csak úgy elsiklunk az ilyen felett, akkor néhány évszázad múlva már tényleg csak az "Én tegnap megy iskola." szerkezet marad fenn-már ha akkor még lesz, aki beszéljen :)

Némo 9 2013.08.06. 14:26:58

A buszra felszállással még nekem sincs bajom :D De a lámpát feloltani...na, ez megint egy fájdalmas dolog.

pocak 2013.08.06. 19:16:05

@Némo 9:

"Valamit elvéteni azt jelenti-hibázni." Igen. A "hibát véteni" meg azt jelenti, hogy "hibázni". Ezek száraz tények, elég kár velük vitatkozni.

"A -ban/-ben toldalék elhagyása leginkább lustaságra vezethető vissza szerintem. De nagyon súlyos hiba. És ha csak úgy elsiklunk az ilyen felett, akkor néhány évszázad múlva már tényleg csak az "Én tegnap megy iskola." szerkezet marad fenn-már ha akkor még lesz, aki beszéljen :)"

Nincsenek illúzióim, tudom, hogy a magyar magyartanárok túlnyomó többsége tényleg ennyit ért a nyelvhez sajnos (és nem is az ő hibájuk, hanem a tanárképzésé nyilván), de ez akkor is borzasztó szomorú.

-ban ügyben valaki linkelte Nádasdyt fentebb, megismételném: seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/09.html

Egyébként Árpád apánk joggal érezhetné, hogy mivel a "Fehervaru rea meneg hodi utu rea" helyett ma már csak azt mondjuk, hogy "Fehérvárra menő hadi útra", mi már csak itten makogunk.

Soha semmilyen nyelvvel nem történt meg olyasmi, amit vizionálsz. Nem is fog, egyszerűen nem tud.

pontilyen 2013.08.06. 21:58:10

@pocak:

Amit a -ba/-ban kapcsán ír Nádasdy, az egy bizonyítatlan feltevésen alapul, mégpedig azon, hogy régen a beszélt nyelvben ne létezett volna a -ban/-ben végéről az -n lekopása. Amíg erre nincsen bizonyítékunk, addig nagyon durva eleve kijelenteni, hogy egy nyelvi változással volna dolgunk.

Meg a felmérés számait is jó volna látni, hány ezer előfordulásból hányszor -ba/-ba hangzik el, és hányszor -ban/-ben. Szerintem nagyon sokszor hangzik el a -ban/-ben; legalábbis nekem fel szokott tűnni, ha a -ba/-be hangzik el (locativusi értelemben), ami azt jelzi, hogy valószínűleg nem mindig. Nyilván ezekre a kérdésekre egy alapos (évtizedeken át tartó) vizsgálat adhatna választ.

pocak 2013.08.06. 22:36:07

@pontilyen:

Hát de a mai magyar nyelvről beszélgetve tök mindegy amúgy, mi volt 349 évvel ezelőtt. Ha a locativusi -ba az elmúlt 24 és fél év fejleménye lenne, Nádasdy érvei (vagy inkább ténymegállapításai) akkor is állnának.

Nyilván sokszor elhangzik a -ban, az íráskép életben tartja, de ha figyelsz, valóban a legműveltebbek beszédében is (lefogadom, hogy Nemo9-ben is) gyakori (sőt gyakoribb) a -ba. Én egy baromi művelt, tájékozott, intelligens (és jóképű!) fiú vagyok, mégis tudom, hogy inkább használom a -ba-t a szóban forgó szitukban.

Anyám se akarta elhinni nekem, hogy ezt használja, aztán amikor beszélgetés közben meg-megjegyeztem, hgoy na most mondtad, hogy "apád a fürdőszobába van", akkor megsértődött. :)

De az tök igaz természetesen, hogy jó volna számokat látni. Kontra Miklósnál kell keresgélni, tudom, hgoy ő ezt is vizsgálta, de most hadd ne.

Annyiban nem bizonytalan amúgy a múltra vonatkozó feltételezés sem, hogy a számos korabeli írott szöveg összevissza használja a két ragot, és ez elég egyértelműen arra utal, hogy már akkor sem különültek el tisztán. Utánanéznék, de bocs, nagyon nem érek rá régi cikkek közt meg a történeti szövegtárban turkálni most.

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2013.08.07. 09:34:58

@pocak: ezzel nekem mindig az volt a bajom, hogy a kiejtést veszi elsődlegesnek, az írást csak mint a beszéd lejegyzését tekinti.
Pedig szerintem manapság az írás az elsődleges, a beszéd csak annak a "hangosítása".

Amellett az angol "in" és "into" közti különbséget nem lehet félreértésmentesen visszaadni, ha lemondunk az n-ről. (Jó, van még egy csomó más félreértési pont is, de ne szaporítsuk.)

pocak 2013.08.07. 10:09:45

@peetmaster: "Pedig szerintem manapság az írás az elsődleges, a beszéd csak annak a "hangosítása".

ezt nem is értem, az emberek anyanyelve az, amit beszélnek, nem az, amit írnak. ez mindig így volt, mindig így lesz.

"Amellett az angol "in" és "into" közti különbséget nem lehet félreértésmentesen visszaadni, ha lemondunk az n-ről."

1. nem az -n-ről mondunk le, hanem -ban locativus rag helyét átveszi a -ba.

2. bőven vannak nyelvek, ahol abszolút semmi különbséget nem tesznek a locativus és az illativus között, mégse hiányzik senkinek, hogy ezekre két külön rag legyen, nem értik egymást folyton félre. (ami azt illeti angolul is meglehetősen gyakori az in illativusi jelentésben is.)

ha ennek a megkülönböztetésnek az elvesztése szörnyesztő félreértésekkel járna, és rontaná a kommunikáció hatékonyságát, egyszerűen nem történne meg.

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2013.08.07. 16:44:19

@pocak: mi most is írásban kommunikálunk, és szerintem a kommunikáció többsége írott. Én bizonyosan többet olvasok, mint beszélek, sőt talán többet is írok.

1. Ami pont az -n-ről lemondás. Mert nem egy akármilyen rag veszi át a helyét, hanem egy n nélküli verzió.

2. Értem én, hogy meg lehet lenni nélküle, de minek?
Gazdagabb a nyelv több eszközzel.

3. És nem, nem vesztjük el, az írásbaN ragaszkodunk hozzá.

pocak 2013.08.07. 18:10:34

@peetmaster:
csakhogy ez nem mennyiségi kérdés. a beszéd, az anyanyelvhasználat spontán tevékenység, amit az ember otthon a szüleitől meg a környezetétől tanul. az írás egy ad hoc szabályok közé szorított tevékenység, amit az iskolában úgy tanulunk meg, mint a törit meg mittomén. óriási különbség.

1. nem, ha az -n-ről mondanánk le, olyan szavakat használnánk, hogy "katla" meg "beto", de ilyesmit nem tapasztalunk.

2. csakhogy ez nem így működik, hogy ha neked tetszik valami, akkor majd a nyelvközösség jól alkalmazkodik hozzád. az ilyesféle nyelvi változások spontán és kiszámíthatatlan folyamatok. megtörténnek és kész. ha ez a megkülönböztetés elveszik, akkor a nyelvközösség nem tartotta szükségesnek. ahhoz tök jogod van, hogy a fogad szívd, mert te szeretted, de ennyi.

ha végleg eltűnik a -ban, ugyanúgy nem fog hiányozni, ahogyan az olaszoknak sem hiányzik, meg ahogy befejezett folyamatos jövőidő sem hiányzik nekünk, pedig gazdagabb lenne a nyelv több eszközzel.

3. még. aztán ez vagy így marad, vagy nem, vagy az írás hatására a beszélt nyelvben is visszatér a -ban. sose lehessen előre tudni.

asima · http://www.asimind.hu/fooldal01.html 2013.08.09. 09:54:05

a mindig, hosszú í-vel, ugyancsak sokszor előfordul

2013.08.11. 09:04:41

kultúrális, kultúrált
nem veszi a fáradtságot

Pannon Puma 2014.06.26. 16:24:21

@ifsz: az értelemzavaró hiba értelemzavaró. lehet, hogy nem tetszik, ha kijavítják, de pont tegnap volt egy poszt, komoly téma, jó cikk, de olyan értelemzavaró hibák benne, hogy hiteltelenné teszi az egészet.

Amúgy meg ha mi, magarok nem bírunk normálisan írni az anyanyelvünkön, akkor mégis kinek kellene?

Pannon Puma 2014.06.26. 16:29:59

@AdamT: valamint a meg-es igekötős szavak következetes különírása: meg találtam, meg mondtam, meg vettem stb. ez már-már divat kezd lenni :)

folyamikomp3 2014.12.21. 22:23:37

@do10: Nem elég, hogy elolvasod, és nem tetszik, utána meg ország-világ előtt kiállítod magadról a bizonyítványt.

folyamikomp3 2014.12.21. 22:27:03

Beütöttem a Google-ba a tartasz helyesírás kifejezést, és rögtön ezt a posztot dobta fel első helye. Ehhez gratulálok.

folyamikomp3 2015.09.14. 14:48:27

Továbbra is tetszik, hogy a Google még mindig az első helyen hoz. Most éppen az egyetértekre kerestem rá.
Ismét grat.

enismegjottem 2015.11.13. 10:56:23

"az és elé véletlenül sem teszünk vesszőt.".

Tévedés.

A magyar helyesírás szabályai (12. kiadás) 110.old. / 244.
A pincéres példa kifejezetten jó, mert mást jelent a mondat vesszővel vagy anélkül.

inebhedj - szerintem 2016.08.01. 18:45:25

@remove: A mindég helyes. Igaz tájnyelvi, nota bene archaikus, de helyes.

Akkor már sokkal hajmeresztőbb a nyitvatartás szó MTA által is favorizált különírása.

inebhedj - szerintem 2016.08.01. 18:50:38

@pocak: Felettébb valószínűtlen, hogy Árpád így beszélt volna (Mézgáék ide vagy oda). A latinbetűs átírás kényszere (és korai módja) nem azonos a beszéddel.

pocak 2016.08.02. 11:44:40

@inebhedj - szerintem: Lemaradtál egy brossúrával, a 12. kiadás szerint már egybe kell írni a nyitvatartást. a kevés értelmes változás egyike.

De azért ugye világos ugye, hogy a, IPA-val elég macerás lett volna pontosan átírnom Árpád korának nyelvállapotát, b, a mondanivaló szempontjából ennek semmi jelentősége.

próba felhasználó (törölt) 2017.12.17. 16:20:19

Hogyha ilyen nagyon fontos a helyesírás és mindenkinek ennyire sérti a kicsiny lelkét, akkor miért nem lehet megváltoztatni azt a k/rva kib*szott oktatást hogy valami értelme is legyen és eredményt is hozzon?

Volna 2021.03.21. 23:24:14

@NetLektor:
Őszintén szólva, egyáltalán nem értem a 8-as pontban a szerző értetlenségét. Egyértelműen arról van szó, amit te is írtál. Azért írják így, mivel így is ejtik. Az, hogy ez így helytelen az már egy másik kérdés. De egyébként egyértelműen a nyomatékosításról van szó.
süti beállítások módosítása