Az utóbbi napokban több olyasmi is történt (velem), amit lejegyzésre érdemesnek tartok; ha ugyanakkor bő lére eresztem a szavaimat, szétfeszítem e blog kereteit. Ezért aztán úgy döntöttem, hogy inkább csak pár sort írok mindenről (illetve: mindarról), ami újabban fölkeltette a figyelmemet.
1. Újabb begolyózás
Amikor először írtam itt snookerről (http://pontilyen.blog.hu/2008/02/15/miert_pont_a_snooker), akkor le kellett vonnom azt a következtetést, hogy olvasóim között egyedül állok ez érdeklődésemmel. No de nem baj, írni arról kell, ami engem érdekel (én = mindenkori blogoló). Pont egy hete elkezdődött a világbajnokság a sheffieldi Crucible Színházban, és pont egy hete kell törnöm a fejem azon, hogyan osszam be az időmet úgy, hogy minél nagyobb hányadát nézni tudjam. Mert hát szinte éjjel-nappal mennek a meccsek. Eddig remek színvonalú a vébé, és még élnek (állnak) a kedvenceim: John Higgins és Peter Ebdon. Higgins mindjárt képernyőn lesz, szóval igyekeznem kell e bejegyzéssel. Ebdon viszont már két kört ment. Fantasztikus egy ember; pszichológus, filozófus, aki még hosszú hajjal és lófarokkal vonult be a snookervilágba, most meg pont az időhúzó, ideggyilkos játékáról nevezetes. Ő az, aki a legkiválóbban bizonyítja, hogy a snooker nem pusztán arról szól, ki tud minél gyorsabban minél több golyót lyukba lökni. Az ő mérkőzései lélektani krimik. Nagyon szurkolok, hogy minél tovább láthassam.
2. Egy olvasmány
El- (ha nem is végig-)olvastam a héten egy csodálatos könyvet. Mihail Bahtyin, orosz irodalomtudós írta Francois Rabelais művészetéről. Vagyis messze nem csak arról. Ebben a könyvben egész újkori kultúrtörténetünk benne van. A lényege az, hogy a középkorban az emberek még tudtak nevetni. A karneválokon az egész világ kifordult a sarkaiból, eltűnt minden tekintély és minden hierarchia. Az altest (értsd: pisi, kaki, szex, nemi szervek stb.) megkapta igazi méltóságát. Ezt az élményt közvetíti a legkiválóbban Rabelais, és ezt az élményt fokozta le és minősítette undorítónak, lényegtelennek és kerülendőnek az újkor racionalizmusa. Csodálatos könyv, és csodálatosan okos ember könyve, igazából a nevetés európai története. Rávilágít, mennyire nem értjük mi, mai emberek, a nevetés igazi, termékeny erejét, mennyire másodlagosnak, puszta szórakozásnak képzeljük. Holott a nevetés kultúrája pontosan olyan lényeges, mint a tekintélyes komolyság kultúrája.
3. Egy hír
A Kisteleki István vezette Magyar Labdarúgó Szövetség újabb nevetséges lépése volt, hogy kirúgta Várhidi Péter szövetségi kapitányt, és helyére egy nevenincs, eddig semmilyen eredményt fölmutatni nem tudó, de legalább külföldi (nem vicc, ez volt a név mellett szóló egyetlen érv! Kedves Kisteleki úr, tudja ön, miért gyűlöli minden civilizált ember a rasszizmust?) edzőt nevezett ki, Erwin Koemant. Talán nem is kell ezt a döntést kommentálni, annyira szánalmas. Annak viszont hangot kell adni, és tiltakozni kell, ahogyan ez a döntés megszületett. Először is Kisteleki azért zavarta el annak idején az egyre masszívabb csapatot építő Matthäust, legalábbis ez is az indokok között volt, mert külföldi (!). Tetszünk érteni? Aztán kinevezett egy közepes edzőt kapitánynak, aki Máltán leégett a válogatottal, így jött Várhidi, aki azt mondta, hogy rendben, nullpont, elkezdünk egy szisztematikus, három-négy éves építkezést, csupa fiatallal. Az MLSZ ezt elfogadta, és úgy tűnt, hogy a magyar fociban, ha más nem is, legalább a kapitánykérdés rendeződött. Aztán télen nem hosszabbították meg Várhidi szerződését, a miértre szánalmas ködösítés volt a válasz, majd kiderült, hogy mégis marad Várhidi. Egészen most csütörtökig, amikor minden ok nélkül eltávolították. Van-e ember, aki nem kap ettől hányingert?
4. A BKV-ellenőrök
A Kálvin téri BKV-ellenőrök okozták a hét legkellemesebb meglepetését. Tudniillik lecsérélték az eddigi ellenszenves szipirtyókat és bárdolatlan férfiakat fiatal és barátságos nőszemélyekre. Komolyan. Az ugyan jellemző az ország állapotára, hogy Mr. 1%-nak (és elvtársainak) hála, olyan kevés a munkahely, hogy a pályakezdő diplomások leginkább BKV-ellenőrnek mennek el; most mégis igazán jólesett a figyelmesség. Az ilyeneknek na ná, hogy megmutatom a bérletem. Lehet, hogy hatása volt a panaszlevelemnek?...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
csaktom 2008.04.26. 20:28:23
Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2008.04.27. 14:18:31
Régi mániám, hogy az életszínvonal növekedése okozza az örömtelen életet. Az emberek egyre tovább élnek, és ahogy öregszenek, úgy lesznek egyre kevésbé képesebbek az élet egyszerű örömeire (igen, pisi, kaki, szex - hogy csak a legfontosabbat említsük!). Mivel a társadalmat nem túl bölcs, viszont idősebb ffiak irányítják, ezért irigységükben úgy alakították a világot, hogy ezek a dolgok közönségesek legyenek.
Olvasni 100 évesen is lehet, szexelni kevésbé. (Általában.)
Miért nem hosszabbították meg Várhidi szerződését? Én már nem emlékszem az indoklásra. Ez a holland meg ki a bánat? De legalább ambíciózus: az a cél, hogy ne kapjunk gólt! Egész eddig félreértettem a dolgot. (Láttam Kistelekivel a Nap TV interjút. Ilyen undorító férget!)
pontilyen 2008.04.27. 20:09:46
Köszönöm a linket. Igen, a snooker szinte megtestesíti a konzervativizmust. Mindenesetre alighanem többet elmond róla, mint amennyit nekem sikerült. :-)
Reckl_Amál:
A világot mindig is (na jó, ez így általánosítva bizonyosan nem igaz, na de mégis) "idősebb férfiak" irányították, a nevetés mégse mindig volt annyira kiiktatva belőle és megalázva benne, mint az újkorban. Vagyis: a degradálás igazi oka egy 17. századi hatalmas gondolkodástörténeti váltásban keresendő. Ennek "megtestesítője", hogy újra ezt a szót használjam, Descartes filozófiája, a szubjektum, aki mindent (még magát is) képes objektummá, tárggyá tenni, és kívülről hűvösen megfigyelni. A karneváli tudatban élő ember ÁTÉLTE a bohóckodást; ma már csak mint bohóckodásra tekintünk rá, el van kerítve a "valóságos" életünktől. A nevetés humorrá és iróniává züllött.
Hogy mi volt az indoklás, amiért nem hosszabbították meg Várhidi szerződését? Hát hogy "friss lendületet" kell vinni a magyar futballba... Teljesen egyetértek veled. Soha nem használom emberre a "féreg" szót, de Kistelekire ez a legtalálóbb kifejezés. Mindenkit megfúr, másokon élősködik, és mindent tönkretesz.
Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2008.04.28. 09:24:52
Az a benyomásom, hogy minél "könnyebb" az élet, annál nehezebb.
popp 2008.04.28. 16:15:00
De jogos felháborodásodban is elismerhetnéd Koeman érdemeit. A magam részéről örülnék, ha az utóbbi huszonöt év magyar focijában föltűnt volna néhány E. Koemanhoz mérhető senki.
E. Koemanról annyi minimum elmondható, hogy a Barca legendájának Ronald Koemannak a bátyja. Játékosként Európa bajnok, holland és belga bajnok, KEK-győztes (mindjárt több amit bármelyik magyar szakember elmondhat magáról), edzőként meg lehúzott pár évet holland élovonalban és bár Feyenoorddal leszerepelt, véletlenül nem hívnak oda edzőnek senkit sem.
Tehát Erwin Koeman a világ egyik legfejletebb focikultúrájából jött, egy olyanból amelyikből érdemes tanulni, meríteni. Ezek alapján állítom, hogy Erwin Koemannak több köze van a modern focihoz, mint a magyar edzői kar egészének, még akkor is ha mostani csapatot Várhidi kétségtelenül jobban ismeri.
Persze a véleményem továbbra is az, hogy tökmindegy ki a kapitány és ha az utánpótlásba hoznánk holland szakembereket, akkor sokkal jobban járnánk.
pontilyen 2008.04.28. 18:37:45
Barcelona-szerelmem pont abban a 90-es évek eleji, Cruyff által dirigált csapatban gyökerezik, amelynek a két Koeman oszlopos tagja volt. Fantasztikusan tudtak játszani, és örök emlék az 1992-es BEK-döntő a Sampdoria ellen, Ronald Koeman hosszabbításos szabadrúgásgóljával. Igen, ezek után valóban szemtelenség akármelyik Koeman-fivérre a "nevenincs" jelzőt használni...
Na de a jelző az edzőre ment. EDZŐKÉNT pedig tényleg nevenincs. (Vagyis: nincs neve.) Ettől persze még lehet, hogy jó edző. Viszont ezt még semmivel sem bizonyította, nincs referenciája. Az nem lehet érv, hogy holland.
Nem akarom védeni a magyar edzőket. Az utánpótlás-nevelésben valamit bizonyosan nagyon elrontanak, mert hát lehetetlen, hogy akármelyik külföldi labdarúgó le képes kezelni a labdákat és pontosan passzol, a magyarok meg erre valamilyen rejtélyes okból nem képesek. De a felnőtt trénerek esetében egyszeűen nincs összehasonlítási alapunk. Nem tudhatjuk, hogy "normális" játékosokkal a magyar edzők mire mennének. Az itteni játékosokkal a külföldiek is mind leégtek. Külföldön meg olykor elég sikeres egy-egy magyar edző (pl. Csank Görögországban, Bicskei Svájcban stb.). Szóval, ilyen alapon nem tudjuk őket összehasonlítani.
Pont ezért szerintem elvnek kéne lenni, hogy csak valóban klasszis edzőt hozzanak ide, legalábbis kapitánynak. (A klubok a saját kontójukra nyugodtan kockáztathatnak.) Ez presztízskérdés is. Sehol Európában (sőt, sehol a világon) nem látni olyat, hogy egy válogatott "kísérletezzen" a kapitánykérdéssel. Csak és kizárólag olyanokat igazolnak, akik már számtalan helyen igazolták rátermettségüket. Csak az MLSZ lehet ennyire szánalmasan lúzer.
A másik elv pedig (mindenütt a világon), hogy időt hagynak a munkára. Ha egy magyar edző nem lehet jó, akkor miért nevezték ki Várhidit? Akkor még jó volt? Mi történt azóta?
Szerintem egyébként a magyar fociban messze nem az edzők vagy a játékosok a legrosszabbak. Európai (és nem balkáni) klub- és sportvezetőkkel csodát lehetne tenni velük. Kiváló példa erre a jéghoki.
pontilyen 2008.04.28. 18:39:31
(Élő bizonyíték, hogy kevésbé tehetséges szövegelő vagyok, ha félreérthető volt.)
:-)
Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2008.04.29. 08:50:16
Soha sem volt válogatott, sőt még apám sem ismerte, pedig ő majdnem minden meccset nézett, de már akkor több volt az alapfizetése, mint most nekem. (1994-et írunk.) Elmesélte, hogy minden gólért 100 ezer forint jár pluszban. Nagyon buta, beképzelt, pöffeszkedő ember volt. Az órákon mindig miatta voltunk lemaradva, soha semmit sem értett, és úgy viselkedett, mint egy hülyegyerek.
Nálunk valamiért a legbutább emberek mennek el focistának. Pedig ez az egyik legkomplexebb sport. Nem mondom, hogy Beckham egy Einstein, de annyira nem sötét, mint az ilyen Varga Dénes-félék.
pontilyen 2008.04.29. 15:47:06
Egyébiránt egyetértünk. A magyar focisták nagy része sajnos nem igazi sportember. Sportembernek én azt nevezem, akinek élete a sport. A hokisok vagy a vízipólósok ilyenek. Nem abBÓL, hanem azÉRT élnek, amit csinálnak.
Persze, mint mindig, az általánosítás itt is tévedésekhez vezet. Ha szisztematikus utánpótlásképzés indulna, komoly szakemberekkel, akkor szinte automatikusan kirostálódnának a motiválatlan gyerekek. Hadd jegyezzem meg, hogy elindult ilyen képzés Magyarországon; úgy hívták, hogy Bozsik-program. Az első eredményei éppen látszani kezdtek a korosztályos versenyeken. Kistelekiék egyik első dolga volt, hogy tönkretegyék.
ruud koeman 2008.04.29. 17:33:13
ha már "örök emlék"-nek nevezed az 1992-es BEK-döntőt ronald koeman gólja miatt, akkor csak engedj meg egy röpke megjegyzést.
erwin koeman nem volt a barcelona oszlopos tagja a kilencvenes években, lévén soha sem játszott a barcelonában:)
pontilyen 2008.04.29. 19:38:21
Köszönöm a javítást, és elnézést a Koeman-rajongóktól.
Bennem valahogy megmaradt az a tudat, hogy ők a Barcában is együtt voltak. Ezek szerint csak a holland válogatottban.
Egyébként se vagyok egy nevekre fókuszáló valaki. Inkább az atmoszféra, ami megmarad bennem egy-egy meccsből. Talán ha öt nevet föl tudnék sorolni abból a londoni döntőn játszó Barcelonából, pedig elhiheted, hogy "örök emlék" marad.
;-)
popp · http://koncertblog.com/ 2008.04.30. 17:58:27
Vissza E. Koemanra (aki tényleg nem is játszott a Barcában, még a Mechelennel lett KEK-győztes). Szóval akit Feyenoord szerződtet, azért az edzőként sem nímand, Hollandiában semmiképp.
"Az nem lehet érv, hogy holland." - már hogy a viharba ne lehetne! Csak annyival több E. Koeman (nem biztos, hogy tehetségesebb) a magyar edzőknél, amennyivel többet láthatott világ legjobb utánpótlás neveléséből (belőle nőtt ki és edzőként is dolgozott benne) és amennyivel többet leshetett el a kollégáitól (többek között Guus Hiddinktől), ennek a szép játéknak taktikai és technikai repertoárjából. Talán nem véletlen, hogy egy ilyen kis ország, mint Hollandia, mennyi edzőt exportál.
Olyan nagy sikerekről nem tudunk Bicskei svájci tevékenysége kapcsán, a legnagyobb az volt amikor felvitte a Luzernt a másodosztályból az első osztályba. Csank görög kalandjáról meg jóformán csak annyit tudni, hogy a csodás Hellaszban dolgozott egy jó fél évet. jóformán csak annyit tudni.
Várhidi kapcsán meg nem védeni akartam Kistelekiéket, de azt az egyet sose rejtették véka alá, hogy átmeneti megoldásnak gondolják, legfeljebb az olasz meccs után kicsit sunnyogtak egy kicsit.
Ami meg Boborjánt (Várhidi)végig asszisztálta ezt a sztorit. Nem zavart az sem, hogy Mészöly, Dunai támogatandó kis hülye gyereknek tekintették, aki képtelen magában dönteni, Kisteleki dettó. Tehették, mert akkor rúghattak bele amikor csak akartak, Várhidi rendszerint nyikkani sem mert. Még baráti közegében Sport tévében is a vállát vonogatta, felvetésre, hgy ez a kutyakomédia nem sért-e őt emberileg. Szerinted az ilyen alkalmas szövetségi kapitánynak, aki még a saját játékosáért, a gyereke születése miatt hiányzó Gerát sem tudta megvédeni.
popp · http://koncertblog.com/ 2008.04.30. 18:04:57
Olyan nagy sikerekről nem tudunk beszámolni Bicskei svájci tevékenysége kapcsán, a legnagyobb az volt amikor felvitte a Luzernt a másodosztályból az első osztályba. Csank görög kalandjáról meg jóformán csak annyit tudni, hogy a csodás Hellaszban dolgozott egy jó fél évet.
Várhidi kapcsán meg nem védeni akartam Kistelekiéket, de azt az egyet sose rejtették véka alá, hogy átmeneti megoldásnak gondolják, legfeljebb az olasz meccs után kicsit sunnyogtak.
Ami meg Boborjánt (Várhidi Bajuszt)illeti végig asszisztálta ezt a sztorit. Nem zavarta az sem, hogy Mészöly, Dunai támogatandó kis hülye gyereknek tekintették, aki képtelen magában dönteni, Kisteleki dettó. Tehették, mert akkor rúghattak bele amikor csak akartak, Várhidi rendszerint nyikkani sem mert. Még baráti közegében, a Sport tévében is a vállát vonogatta, felvetésre, hogy ez a kutyakomédia nem sérti-e őt emberileg. Szerinted az ilyen alkalmas szövetségi kapitánynak, aki még a saját magáért sem képes kiállni, nem hogy egy, a gyereke születése miatt hiányzó Gerát sem tudta megvédeni.
pontilyen 2008.05.01. 14:54:40
Nagyon összetett munkának képzelem az edzősködést, és erre pont az öcsike, Ronald Koeman szolgáltatja a legjobb példát. A Benficával és az Ajaxszal aránylag sikeres volt, a PSV-vel is bajnok lett. Aztán leigazolta őt a Valencia. Nyilván úgy jelent meg, hogy rendet tesz. Ehelyett csak még mélyebbre süllyesztette a csapatot, igazából nem tudhatjuk, hogy miért és hogyan. Tanulság: ami az egyik helyen beválik, az a másik helyen nem feltétlenül.
Ezért gondolom úgy, hogy olyan kapitány kell, aki kívülről-belülről ismeri az egész magyar focit. Mondhatod, hogy Matthäus sem volt ilyen. De ilyen lett. És éppen mire ilyen lett, kirúgták.
Várhidit illetően egyetértünk. Hozzá kell viszont tenni, hogy csapdahelyzetben volt. Ha "föllázad" a folytonos megalázások ellen, indokot szolgáltat az elbocsátásra; szerintem ezt akarta elkerülni. Ezzel együtt szerintem is sokkal-sokkal karakánabbnak kellett volna (és kellene most is) lennie. Amit ugyanis műveltek vele, az undorító.