Pontilyen pont ilyen

Egész életemet írással töltöm, nagyjából öt éves korom óta minden nap teleírok legalább egy A5-ös méretű papírt, ennek ellenére nehezen veszem föl a tempót, nehezen juttatom magam abba a helyzetbe, hogy mondjuk heti egynél többször jelentkezzem itt. Hogy miért? Jó kérdés.…

Jól írni csak az tud, aki ismeri az életet. Így hangzik az a közhely, melyet most kibontani szándékozom. A közhelyekkel ugyanis nem az a baj, hogy nem igazak (közhely az, amit a köz helyesel, az pedig általában valami igazság), hanem az, hogy hangoztatóik nem lesnek a mélyükre, nem…

Aki hivatásszerűen foglalkozik szövegekkel, az előbb-utóbb önkéntelenül is kíváncsivá lesz, hogy miként épül föl egy-egy szöveg, legyen az levél, regény, újságcikk, fórumhozzászólás, blogbejegyzés, novella, tanulmány vagy bármi. Önkéntelenül is elgondolkodik azon, hogy…

Elnézést kérek legkitartóbb olvasóimtól a viszonylag hosszabb szünet miatt. Félévkezdés van, és ilyenkor minden összejön, nincs energiám átfogóbb írásokra. Szép lassan azért kezdenek helyükre rázódni a dolgok, és talán ismét föl tudom venni a "2-3 naponta jövök új…

Ha kézbe veszünk egy újságot, egy folyóiratot, ha böngésszük a netet, és publicisztikákat olvasunk, ha fölmegyünk a blogokra, sőt ha beleolvasunk a kommentekbe, egyszóval: ha átengedjük magunkat a betűk áradatának — és hol vannak még a könyvek, ugye? —,…

A Mátrában töltöttem bő másfél (vagy szűk két) napot a hétvégén egyetemi cimborákkal, volt köztük évfolyamtárs, fölsőbb éves, és már tanársegéd is, nagyokat trécseltünk iddogálva és borzasztó szóvicceket gyártogatva a hűvösen kellemes hegyi levegőben, és akkor…

Egy 1897-ben megjelent regényből való a fönti idézet. Nem rejtélyeskedem sokáig, hogy honnan, elárulom; Bram Stoker: Drakula című halhatatlan művéből. Az Erdélybe utazó Harker ügyvéd írja le, miközben és miután furcsábbnál furcsább tapasztalatokkal szembesül.Hogyan jutott…

Be kell vallanom, hosszú időn át rettenetesen utáltam az úgynevezett szmájlikat. Tudjátok, azokat a kis mellékjeleket, melyeket az állítólagos "érzelmek" kifejezésére biggyesztenek fórumokon, blogkommentekben, sőt magánlevelekben is (!) mondataik mögé a…

Úgy vélem, kimondható, hogy kialakult már ennek a blognak egy törzsolvasói tábora, amely ugyan semmiképpen sem nevezhető nagynak, mégis: jelen van. És én ennek nagyon örülök. Méghozzá azért örülök, mert, anélkül, hogy kórosan hiú volnék, szeretem, ha olvasnak. Egy-egy poszt…

He laatazic elcoetoeoei veelseeg adi bloegoeloeoeneel, eccoer caacscsaagtalanvl ebben vedioec. Adiszarvan nam ivt aszamba sammi. Meermint emiroeoel iirhetnaac.Iohat coermeeniveelseeg, tocatlancodhatnac peertoec, laieerethetie megeet perlemant ees oerszeeg: cit aardacal? Meer mindant leiirtec…

Nem, nem vagyok álszent, sem erkölcscsősz. Tudom, hogy én is vétek hibákat. A lista nem is arról szól, hogy népneveljek. Pusztán dokumentálni szeretném, ami kiakaszt. És tudom közben, hogy mást meg más akaszt ki (valakit pedig egyenesen én akasztok ki), azaz biztatok is mindenkit,…

Aggódva figyelem magamat. Kezdenek szétcsúszni a mondataim. Nem érdekel a megformálás, nem érdekel a szöveg képi síkjának, metaforáinak és hasonlatainak koherenciája, nincs időm a pontosságra. Nem érdekel a helyesírás. Ösztönből írok. Erre nevel a net, és erre nevel a…

Figyelem! Az alábbi bejegyzésben a szerző megánjellegű és más úton hozzá nem férhető információkat közöl olvasói iránt táplált érzelmeivel kapcsolatosan, valamint bizalmas adatokat szolgáltat internetes jegyzetelő tevékenységével összefüggő külön-különféle…

Nem tudom, hogy mióta érdekel a grafológia. Azt hiszem, ezt az érdeklődést is (az érdeklődésekkel ez már csak így szokott lenni) a hiúság indította el. Vagyis hogy már kisgyerekkoromban mindenki, aki meglátta az írásképemet, fölkiáltott: Egy-Fiú-És-Ilyen-Szépen-Ír! Teljesen…