Pontilyen pont ilyen

Hazalátogatott egy hétre az egyik osztálytársam, aki jelenleg Norvégiában él. Sikerült a sűrű programjába (és sűrű programomba)  beiktatnunk egy közös délutánt, estét, melyet együtt töltöttünk. Mindig jóban voltunk, az egyetemet is együtt jártuk végig, sokat tanultunk…

Néhány héttel ezelőtt üzenetet kaptam egykori iskolámból, ahol egy éven keresztül tanítottam magyart, fölkérést, hogy tartsak meg az iskola névadójának napján egy előadást. A fölkérés nagyon jólesett. Nem vagyok "híres ember"; az üzenet csak annak a ténynek…

Mint azt hűséges és figyelmes olvasóim bizonyára tudják, ma éjféltől a pontilyen nick birtokosa a valóságos életben harmincadik születésnapját fogja ünnepelni. Ebből az alkalomból pontilyen interjút készített pontilyennel. A beszélgetés szerkesztett változatát…

Akárhányszor elsétálok a bölcsőde mellett, ahová jártam, megborzongat valami. Sok-sok éve vettem ezt észre először. Az átélt élmény annyira erős, és annyira automatikusan megérkezik, valahányszor elmegyek az épület mellett, hogy magamnak már sokszor próbáltam írni róla.…

Találtam egy megfelelő metaforát arra, hogy hogyan érzem magam az utóbbi hetekben (hónapokban, években). Mint akit kettévágtak. Úgy tessék elképzelni, hogy agyam közepétől kiindulva az orrom vonalában, nagyjából a gerincoszlop irányát követve két részbe szeltek, és ez a két…

Osztálytalálkozónk alkalmával megnéztünk egy több mint tíz órányi anyagból összevágott videót gimnáziumi osztályunk közös nagy projektjeiről. A németországi utakról, a spanyol napokról, közösen eljátszott színdarabjainkról, a szalagavatóról, a ballagásról és…

E blog hűséges olvasói nyilván észrevehették, hogy én nem vagyok éppen az élet bajnoka. Általában minden, amibe belevágtam, kudarcos eredményt hozott, legalábbis ahhoz képest mindenképp, amit saját elvárásaim diktáltak volna. Szereztem például diplomá(ka)t, de milyet. Van…

Mottó: "Sorsom, mely eddig tétova ködbe bújt, egyszerre itt van, szőnyeges és meleg szobámba sétál, mint a farkas, rám vicsorogva." (Kosztolányi Dezső: Februári óda, részlet)   Szép kis születésnap volt, mondhatom. Először is kiderült, hogy gyakorlatilag majdnem…

Most tudtam meg, hogy én egy arany személyiség vagyok. Egy színterápiáról szóló könyv akadt a kezembe, melynek segítségével mindenki "kiszámolhatja" maga, hogy melyik szín jellemzi az ő személyiségét.A játék, mely a horoszkóphoz hasonlít, roppant szórakoztató. A…

Amikor eljön az ősz, gyakran eszembe jut Németország. Az ottani őszök, a csípős és napfényes séták az Unter den Lindenen vagy a Saale-parton. A színes avar, a berlini ég (Berlin fölött az ég...), a jénai piactér és a thüringiai dombok.Ott, Németországban, egy jénai…

Világéletemben megvetettem azokat az embereket, akik dohányoznak. Illetve ez így nem igaz. Nem az embereket vetettem meg, hanem a dohányzást. Így neveltek. És nem feltétlenül csak a szüleim neveltek így. Arisztokrata voltam a zsigereimben, és pontosan tudtam, hogy a dohányzás alantas…

Szeretem a kerületet, Budapestnek azt a külvárosát, ahol élek (és ahol születésem óta mindig is éltem), Pesterzsébetet. Most már nem is tudnám nem szeretni, csak akkor, ha egyszersmind gyerekkoromat is megnemszeretném. A kettő (a gyerekkor és a gyerekkor helyszíne)…

Pár hónapja megnyílt egy uszoda a lakásunk közelében. Természetesen elmentem megnézni, és ki is próbáltam, sőt föltett szándékom, hogy rendszeresen fogok is úszni járni. Igazán szükségem van némi testmozgásra, és ha már itt a közelben a lehetőség, miért ne kötném össze…

Egy konferencián voltam a héten. Néhány zavaró, sőt nyomasztó körülménytől (mely az emberi lét elkerülhetetlen velejárójának tetszik) eltekintve kifejezetten jól éreztem magam.Ám a visszaúton történt valami, ami egy pillanat alatt az egészet átírta.Kilazultan, könnyeden,…

Beszámoltam már róla, hogy az utóbbi hetek egyik legnagyobb szellemi (vagy tényleg inkább lelki?) élménye számomra Csíkszentmihályi pszichológiájának megismerése volt. Olyan élmény, amely mélyen rakódott le bennem. Önkéntelenül is kicsit átformálódtam tőle. Máshová…

Mintegy tizenöt éven keresztül majdnem napi rendszerességgel írtam verseket. [Ki lehet számolni, hogy hány száz, avagy inkább hány ezer verset jelent ez. És lehet sejteni, hogy a mennyiség és minőség viszonyából kiindulva miféle átlagszínvonalat jelez ez a darabszám. Nem mintha…

Talán ott kezdem: énképemet mindig is az határozta meg, hogy engem mindenki szeret, és én mindenkit szeretek. Lényegtelen, hogy ez tényleg így volt (van)-e, hiszen nyilvánvalóan sohasem volt így. Épp ellenkezőleg: alkatom szerint magányos és elzárkózó, gátlásos,…

Huszonnyolc évvel ezelőtt egy szokatlanul meleg, napsütéses januári nap estéjén (vagy hajnalán? ezt mindig elfelejtem) születtem meg. Sok-sok idő telt hát el azóta, éppen négyszer hét év. Most jön az ötödik hetes.Az emberi test sejtjei állítólag hét évenként cserélődnek…

Eszembe jutott ma egy versem, az egyik azok közül, melyeket fejből is tudok, ízlelgettem és elemezgettem magamban, aztán bevillant, hogy hát tulajdonképpen blogposztba is betehetném. Van hiszen úgyis egy versrovatom itt.(A saját verseimről általában azért nem szeretek beszélni,…

Ez egy személyes poszt lesz, azt hiszem.Személyes poszt a pénzügyi világválságról, amelynek lényegét nagy vonalakban érteni vélem, és amelynek következményei eléggé nyomasztanak.A lényeg: több a pénz a világban, mint amennyi ténylegesen van. Elég ok az elképedésre, nem? Az…

Aki figyeli a szövegeimet (nem tudom, van-e ilyen ember rajtam kívül), az megfigyelheti, hogy a gyomor-metafora igen jelentősen felülreprezentált bennük. Ha valamit nem értek, azt "nem veszi be a gyomrom", nem tudom "megemészteni"; ha valamit elítélek, attól…

A blog.hu (amely mindenkit szeretettel hív, hogy nyisson blogot) tizenegyféle gyári sablont kínál föl az egyszeri blogolónak, melyekből kiválasztható a blog blogolónak leginkább tetsző megjelenése. Aki blogol, az tudja, miről van szó; aki nem, annak mindjárt mutatok példákat.Azon…

Életemben eddig kétszer voltam hosszabb időn át (egy-egy félévre) Németországban. Először Berlinben, aztán Jénában. Alkatilag hozzám az utóbbi hely áll sokkal közelebb, és ez meghatározta azt is, hogy az utóbbi helyen határozottan jobban éreztem magam.Egy elég nagy világ van…

Ha már föltettem a kérdést, hogy milyen vagyok én (vö.: http://pontilyen.blog.hu/2008/05/06/milyen_vagyok_en ), és kísérletezgettem mindenféle grafológiai segítséggel is, csak hogy dűlőre jussak; legfőbb ideje megválaszolnom. Nem, nem, a válasz nem merül ki abban a látszólagos…

Kezembe akadt ma (azaz most már tegnap) a könyvtárban egy grafológiáról szóló könyv, és azon nyomban ki is kölcsönöztem, majd végigolvastam. E blog leghűségesebb olvasói tudják, hogy érdekel a téma. Nos, nemcsak végigolvastam, de gyorsan el is készítettem az önelemzésemet.A…