Pontilyen pont ilyen

Regénynek azt a történetet nevezzük, amelyikben valamilyen módon minden összefügg mindennel. Nincsen olyan szó, név, párbeszéd, valóságdarabocska, amely ne volna többletjelentéssel telítve azáltal, hogy egy regénynek a része lett. Jó regénynek pedig azt a regényt nevezzük,…

Gyurgyák János, az Osiris Kiadó alapítója, a 2000-es években két nagyszabású munkával vétette észre magát. A 2001-ben megjelent A zsidókérdés Magyarországon című könyv után néhány évvel, 2007-ben látott napvilágot az Ezzé lett magyar hazátok. A magyar nemzeteszme és…

Az 1970-es években, akkor tehát, amikor úgy tűnt, hogy a magyar prózairodalom tömény unalomba fullad, és sehol a láthatáron nem mutatja magát egyetlen eredeti tehetség sem, berobbantak irodalmunkba a "Péterek", hogy új értelmet adjanak végre (ismét) a prózaírásnak.…

Folytatom (és egyben le is zárom) a dél-amerikai hétvégét. Chico Buarque Budapest című regényét véletlenül vettem észre a könyvtárban, gyorsan le is emeltem, mert kíváncsivá tett a cím és a borító. Az első lapon ugyanis egy montázs látható a riói Krisztus-szoborral és a…

A vébé gyakorlatilag minden (szabad) időmet elfoglalja, úgyhogy, azt hiszem, ebben a hónapban ha nem is "villám"-, de a szokásosnál rövidebb bejegyzésekkel tudok csak jelentkezni. Magam is sajnálom, hogy egy nap mindössze 24 órából áll, és hogy ez ellen az átok ellen még…

Ez tényleg egy olyan könyv, amelyet kivétel nélkül mindenkinek csak ajánlani tudok. Volt bennem kétely és tartózkodás, mert Ortega y Gasset 1930-ban írt hatalmas esszéje olyan közhelyévé vált az európai kultúrának, amelynek tartalmát mindenki ismerni véli: a hagyományos…

Arra jöttem rá, hogy gyerekkori olvasmányaink meghatároznak minket. Úgy értem: meghatározzák azt a gondolkodásmódot, ahogyan a világhoz később is, felnőttként is viszonyulni fogunk. El sem tudom képzelni, mennyire más ember volnék, ha gyerekkorom két kedvenc ("rongyosra"…

Most olvasom a Wikipédián, hogy Nietzsche szerint Goethe beszélgetései Eckermann-nal "a legjobb német könyv, ami létezik".Egyetértek. Amennyire persze egyetérthetek. Amennyire egy ilyen mondattal egyet lehet érteni.Szépen időrendben olvasom a könyvet, most éppen az 1827.…

Mentségem van rá. Magyarázatom is. Mi több: ideológiám is.De a vétek az akkor is vétek, ha van rá mentség, magyarázat, sőt ideológia.Az ítéletet elfogadom, de mentségemet, magyarázatomat és ideológiámat olvasóim elé tárom. Lesz talán, aki fölment érte.Vétkem a következő:…

Szerb Antal — tudvalevő — nem írónak volt nagy. Őt az irodalomtörténetei tették halhatatlanná. Azzal, hogy az irodalomról csevegve tudott írni, elődei, kortársai és utódai ólomnehéz, pontoskodó és tudálékos szavai helyett, ugyanakkor mégis szakszerűen, hatalmas…

Vajon mit lehet várni attól az emberiségtől, amely még Jézus Krisztus tanításaira is képes volt erőszakszervezeteket fölépíteni?A megfontolatlan, indulatos válasz: semmit.A racionális, pontos és igaz válasz: azt, hogy szavainkat félre fogják…

1.Pár évvel ezelőtt egy idősödő, igen művelt úr könyvtárát katalogizáltam, amikor kezembe akadt ez a regény.  "Még nem olvastad? Mindenképpen olvasd el egyszer, nagyon jó könyv!" Több példányban is megvolt az illetőnél, ezért az egyiket nekem adta,…

A címben Szilágyi István Kő hull apadó kútba című regényének cselekményét foglaltam össze. Egy erdélyi tájra vetített Bűn és bűnhődés-történetét. Nehéz, bizarr, szép, furcsa, kísérteties regény. Kell hozzá türelem, de megéri.Kevés olyan átütő (nő)alakja van a…

Kiruccantam a hétvégén a Millenáris Parkban megrendezett könyvfesztiválra, azzal a föltett szándékkal, hogy veszek magamnak egy könyvet. Hogy milyet, azt nem tudtam, nem is sejtettem. Rábíztam magam a szerencsére.Meg hát igazából nagyon nem könnyű dönteni. Ott van az ember szeme…

Leszögezem gyorsan: ha tudnám, hogy hogyan kell megírni egy könyvet, akkor most azzal foglalatoskodnék, hogy megtegyem. Vagyis nem tudom, hogy hogyan kell egy könyvet megírni. Olvasóként csak azt tudom, hogy hogyan nem.A kulcsmondatot (szokás szerint) Nietzsche mondta ki. Nem szó szerint…

Hogy a gyűlölet valamiképpen összefügg a szeretettel, azt nagyon régóta tudjuk. Azt is, hogy nem pusztán ellentétről van szó. Vagyis nem arról, hogy valakit vagy szeretek, vagy gyűlölök, és ha szeretem, akkor (soha) nem gyűlölhetem, ha pedig gyűlölöm, akkor (soha) nem…

Egy 1897-ben megjelent regényből való a fönti idézet. Nem rejtélyeskedem sokáig, hogy honnan, elárulom; Bram Stoker: Drakula című halhatatlan művéből. Az Erdélybe utazó Harker ügyvéd írja le, miközben és miután furcsábbnál furcsább tapasztalatokkal szembesül.Hogyan jutott…

A minap megint olvasgattam Nietzschét. Nekem ő mindig felüdülést jelent, kikapcsolódást, szórakozást, elmélyülést és örömet.A Vidám tudományban akadt meg a szemem a következő mondatokon (nem biztos, hogy pontosan fogok idézni).1. Kit tartok hitványnak? Aki mindig a másik…

Életemben eddig kétszer voltam hosszabb időn át (egy-egy félévre) Németországban. Először Berlinben, aztán Jénában. Alkatilag hozzám az utóbbi hely áll sokkal közelebb, és ez meghatározta azt is, hogy az utóbbi helyen határozottan jobban éreztem magam.Egy elég nagy világ van…

Hála Istennek, (majdnem) mindig úgy olvasok regényeket, hogy olvasás előtt semmit sem tudok róluk. Vagyis: majdnem semmit sem. Mert olyan regényt kézbe nem veszek, soha, amelyikről tényleg semmit sem tudok. Valamilyen ismert mozzanat, legalább az író neve, legalább egy…

Svájc megsiratása és Ausztria majdnem-megsiratása között hétköznapjaimban leginkább egy (mondjuk így) vizsgára készülök, és ahhoz olvasgatok. Gyöngyösi István (1629-1704) szövegeit, a Zrínyi-kortárs barokk eposz(?)íróéit, és csodálkozom a gyönyörtől. Persze, nem lehet…

Elnézést kérek legkitartóbb olvasóimtól a többnapos távolmaradás miatt. Kicsit fölgyűltek a teendők és olvasnivalók az utóbbi napokban, és nem jutott idő a blogolásra. Többek közt Frazer Aranyágát kellett elolvasnom, ami apró sűrű betűkkel vagy ötszáz oldal, aztán…

Nem tudom, hogyan nevezzük. Mindegyik elnevezés félreérthető. Hívhatjuk boldogságnak, eufóriának, istenélménynek, megvilágosodásnak, szerelemnek, barátságnak, nirvánának, mennyek országának. Egy biztos: a legmagasabb rendű állapot, amelyben eddigi földi életem folyamán…

Elhatároztam, hogy csak(is) akkor fogok jegyezgetni ide, ha elháríthatatlan belső kényszert érzek rá. Hiszen talán pont erre való egy blog: lecsapolni mindazt az agyfolyást, ami az elmében maradva kóros folyadékká változna át. Teret nyitni a szavaknak, hogy maradjon tér ott is, ahol…