Vannak olyan vélemények, melyek szerint ma a magyar irodalom virágkorát éljük, és a magyar nyelv különleges gazdagodásának lehetünk tanúi. Szeretek optimista lenni, de én azért hát, legalábbis óvatosabban fogalmaznék.
Amikor a könyvtárban járkálok, és (mint általában) képtelen vagyok magam munkára hangolni, gyakran nézek körül a kitett folyóiratok között, hogy tájékozódjam, merre tart manapság a világ. Így került ma kezembe egy Kalligram. Benne egy recenzió Judith Butler: Gender Trouble című művének nem olyan régen megjelent magyar fordításásáról, mely a Problémás nem címet viseli.
Ki ez a Butler? Legyen elég róla annyi, hogy nekem, csóró bölcsésznek is megkerülhetetlen szerző, széltében-hosszában hivatkozzák, azok is, akiknek elméletéhez semmi közük sincsen, az utóbbi húsz év társadalomtudományának egyik leghivatkozottabb, legvitatottabb és legnagyobb hatású szerzője, a queer-elmélet megalkotója. Ennek lényege az, hogy az emberi nemek, azaz a férfi, illetve női nem voltaképpen társadalmi konstrukciók, melyek bizonyos hatalmi érdekek kiszolgálására hivatottak, miközben valódi, biológiai alapjuk elhanyagolhatóan csekély. A biológiai nem (sexus) megkülönböztethető a társadalmi nemtől (gender), és ez utóbbi az, amelyre a legkülönfélébb hatalmi konstrukciók települnek rá, nem véve figyelembe (pontosabban: elleplezve), hogy ez a megkülönböztetés maga is egy konstrukció.
Írtam már ebben a blogban Foucault-ról, gyakran említem Nietzschét, írtam Freudról. Butler (ha el is marad tőlük, mind mélységben, mind hatásban) hozzájuk mérhetően radikális gondolkodó. Csodálatos kulturális esemény, ha fő műve elvileg immár magyarul is olvasható. A gond ezzel csak az, hogy csupán elvileg.
Sándor Bea kitűnő recenziója ugyanis két dolgot állapít meg. 1. A fordítók nem értik Butlert. 2. A fordítók nem tudnak magyarul. Azt hiszem, egyik sem elhanyagolható hátrány egy fordítás esetében...
A recenzens (aki egyébként a téma egyik legkiválóbb magyarországi értője, nem mellesleg Butler másik jelentős művének, a Jelentős testeknek egyik fordítója) olyan példákat sorol föl, melyekből számomra teljesen egyértelmű, hogy az elkészült fordítás nem kvázi, hanem ténylegesen olvashatatlan. A fordítóknak sokszor a mondatszerkesztés egyik legelemibb részfeladatát, az alany és az állítmány egyeztetését sem sikerült megoldaniuk. Hogyan oldhatták volna meg a sokkalta súlyosabb problémát, a rendkívül nehéz butleri nyelv folyékony magyarrá fordítását?
Csak azért írom ezt le, mert szerintem jellemző. Megfigyeléseim szerint manapság sikknek számít (és bölcsész-körökben különösen), ha valaki nem tud magyarul. Amikor az ember nagy naivan szóvá teszi valamely "tudományos szöveg" kapcsán, hogy "de hiszen ezt alig lehet érteni", a válasz általában olyasmi, hogy a szerző így védi ki a leegyszerűsítő nyelvezet hatalmi retorikáját. Ami elvileg tökéletesen igaz. A gond ezzel csak az, hogy csupán elvileg.
A gyakorlati következmény az, hogy a bölcsészet-, illetve társadalomtudományok presztízse Magyarországon (is?) hihetetlenül mélyen van. Aki nem hiszi, böngéssze pár órán át a netet, és elhiszi. (És gondoljon közben arra, hogy az internethasználók általában inkább a társadalom elitjét, mintsem alját reprezentálják.)
A helyzet az, amit ugyan sokan leírnak, de aminek érdemes volna súlyt adni: attól senki sem lesz több, hogy nem beszéli az anyanyelvét (sem). Minden mondat elmondható magyarul. Hadd ne idézzem Kosztolányit.
Idézem, azaz fölidézem inkább Nietzschét, akit begyöpösödött konzervativizmussal és maradisággal aligha lehet megvádolni. Vagy akinek hatását a mai társadalom- vagy bölcsészettudományokra aligha lehet eltagadni. És akinek első korszerűtlen elmélkedését mindazok figyelmébe a legmelegebb szívvel ajánlom, akik azt hiszik, nincsen mélyebb és radikálisabb nyelvkritika, mint a grammatika fölbontása vagy a nyelvrongálás.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ghavin 2008.05.13. 20:56:33
pontilyen 2008.05.13. 21:14:25
Elvileg ez még akár vicces lehet. A gond csak az, amit írsz is, hogy öncélú modoroskodássá válik. Mert ha nem így lenne, az "előkelő" nyelvezet nem növelné a nyelvi és intellektuális szakadékot ("pórnép" és "elit" között), hanem csökkentené.
De hogy mennyire meg lehet kerülni az idegen szavakat, arra tényleg Kosztolányi a legjobb példa. Életének második felében írt publicisztikáiban egyszerűen le se írt idegen szót. Hihetetlen olvasni.
heki 2008.05.13. 21:29:53
azért ez is szép ősmagyar mondat:
"Az utca embere által használt magyar élőszó folyamatos devalválódása a legtöbb, már diplomás bölcsészben egy rendkívül sajátos védekezési mechanizmust indított be, nevezetesen szándékolt módon próbálják magukat elvágni a "pórnéptől", a "plázaproliktól" oly módon, hogy korántsem elavult, funkcióit tökéletesen ellátó magyar szavakat cserélnek föl mindennemű logikát nélkülözve, nemcsak idegen, leginkább latin eredetű szavakkal..."
ghavin 2008.05.13. 21:45:51
ghavin 2008.05.13. 21:59:12
heki 2008.05.13. 22:08:00
dehogy értettelek félre.
De lehet, hogy ők (akik hangsúlyozottan nem Te :) is hasonlóképpen éreznek, nem?
Nem lehet?
A gőg nem is biztos, hogy tudatos döntés eredménye, ugye.
Egyszer, még egyemista koromban a buszsofőrtől megkérdeztem, hogy mennyibe is kerül a jegy?
Ő akkor számomra érthetetlenül elküldött a fenébe, mondván, mit játszod az eszed, he?
Akkor nagyon zavarba jöttem, de aztán rájöttem, hogy mire gondolhatott, miért mondhatta ezt.
Nagyobb probléma szerintem pontilyen felvetése.
Amit kiegészítenék azzal, hogy vajon minek tünete a közbeszéd általános eldurvulása. Ami tény. Nem különösebben aggaszt, de nem tudom nem észrevenni. (V.ö. Belga szövegek megjelenése a könnyűzenében, sőt az egy-két-há c. daluknak paradox fogadtatása.)
Mert tünet ez, persze.
pontilyen 2008.05.13. 22:09:12
Ily módon valamelyest érthető egy bizonyos fokú elitizálódás.
De az már érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy mindeközben a magyar nyelv elemi szabályairól is megfeledkezünk. Ez nem "szakmai nyelvhasználat" kérdése, hanem egész egyszerűen egy slampossággal és gőggel elegyített igénytelenség.
A Butler-fordítás kitűnően szimbolizálja, pardon: jelképezi ezt.
TREX · http://polarmacko.blog.hu 2008.05.13. 22:14:20
Igen, jelenleg ő a legnagyobb hatású, mert szerencsére egyre több blogon és hírportálon válik közkedveltté a Fülig-féle helyesírás és mondatszerkesztés. Netes közösségünk kiköszörül végre egy régi-régi csorbát, ezzel sajátos bosszút állva érdemtelen nyelvészeinken, amiért megfeledkeztek Füligről.
heki - Ghavin maga mondta, hogy rookie, majd belejön, oszt plauzíbilisebb lesz.
TREX · http://polarmacko.blog.hu 2008.05.13. 22:18:22
pontilyen 2008.05.13. 22:20:37
Hát, ugye, ízlések és pofonok. :-)
[Ki az a Fülig Jimmy?]
De itt arról volt szó, hogy lehet-e magyarul. Arra pedig K.D. mindenkinél jobb példa. Igen, nála is.
:-)
ghavin 2008.05.13. 22:28:23
heki 2008.05.13. 22:37:03
(Ezzel akkor szembesültem jó pár éve, amikor először vágták a fejemhez szitokszóként, hogy te bölcsész! Nem is értettem, hogy ez indulatszó-e most, vagy mi van?)
Ennek következményeképp is (meg a posztmodern miatt is) bizonytalanodott el a bölcsész-réteg, reméljük, nem végleg.
ghavin 2008.05.13. 22:40:04
ghavin 2008.05.13. 22:46:33
TREX · http://polarmacko.blog.hu 2008.05.13. 22:52:11
De hol lehet spórolni?
Korrektor. Minek?
Szaklektor. Minek?
Fordító. Olcsóbbik!
Tördelő. Olcsóbbik!
Válságtünet, mert ez nem egyetlen kiadványt jellemez, hanem sokat.
A posztban emlegetett kiadvány nem akadt kezembe, sem el, sem bele nem olvastam, így nem kívánok róla véleményt alkotni. Véleményt a válságtünetről alkotok.
A híd-vitába meg nem kívánok belemelegedni, azon túl, hogy még búg a füst a hídpilléreken, elcsukló énekem mindent lerombol.
pontilyen 2008.05.13. 23:09:03
Szerintem is több "potenciális erő" van a bölcsészettudományokban, mint amennyi ebből megmutatkozik. Ebben maximálisan egyetértünk. A kérdés az, hogy miért nem tud megmutatkozni, illetve miért deformált módon mutatkozik meg, ha jól értem.
TREX:
A könyvnek állítólag volt lektora. De az meg, gondolom, túl volt terhelve, nem ért rá belemélyedni, nem volt elég elhivatott. A fordítók meg nyilván a bölcsészkar átlagát hozták. És az ma ilyen. Sajnos.
ghavin 2008.05.13. 23:30:04
tutty 2008.05.13. 23:51:37
Előbb szépen megtanulsz egyszerűen beszélni egy dologról és nem bonyolultan a semmiről. Te ugyanis banalitásokról beszélsz hihetetlen szóvirágokban!
ghavin 2008.05.13. 23:55:54
tutty 2008.05.14. 00:09:41
Még az kéne -bár jönne már -, hogy a kormány megadja a kegyelemdöfést. Nulla támogatás! Legalább megdögölne ez a büdös pénzfaló szörnyeteg. Akkor jöhetnének az igazi újak, akik újraépítenék a két kezükkel a kultúrát.
Olyan értelme, amit te szeretnél tőle, az egyetelmnemk tehát már nincs. Az onnan kikerülő bolcsészeknek már nem lesz tisztelete. Inkább autodidakta módon kell tanulni. Én már érzem.
ghavin 2008.05.14. 00:21:04
ghavin 2008.05.14. 00:33:36
tutty 2008.05.14. 00:36:54
tutty 2008.05.14. 00:58:03
Elalváshoz ajánlom, ebben a pillanatban Ormos Mária arról beszél az m2-n, hogy seggek a gyerekek az egyetemen.
bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2008.05.14. 02:57:28
a kiadványok színvonaltalanságának oka-e az anyagi támogatás hiánya, vagy a fogyasztási igény hiánya?
az idegen szavak kölcsönzése, meglévő magyar szavak velük történő felcserélése új jelenség lenne?
ha jól értettem, szakkiadványról van szó, amikben - szakmától függetlenül - mindig is tobzódnak az idegen szavak, amíg az adott ország szakmabelijei meg nem egyeznek a lefordított nevezéktanban.
az pedig, hogy a bölcsész szakmák eltávolodnak a közbeszédtől, bocsáttassék meg nekem, de én a bölcsész szakmák nyakába varrnám.
zsemle 2008.05.14. 05:41:15
pontilyen 2008.05.14. 11:48:31
Na, erről meg Nietzsche második korszerűtlenje jut eszembe, melyben arra tesz javaslatot, hogy az intézményesült "filozófiának" véget kellene vetni. De ez akkor és most is VÁLSÁGTÜNET volt.
Az egyetem most kialakult formáját egy állam és tudomány között kötött szerződés alakította ki. Amennyiben a tudomány képtelen ellátni azt a feladatát, amelyre szerződött, az állam megvonja tőle a bizalmát. Ennek azonban beláthatatlan következményei lehetnek, és részben már vannak is. Ez nem csak magyarországi jelenség.
bs395:
Az idegen szavak tobzódása természetesen nem új jelenség. Nem véletlenül hivatkoztam Kosztolányira, akinek ez ügyben írt szövegei igen-igen elgondolkodtatóak.
A tudomány nem piaci alapon működik, ezt nem nehéz belátni. (És csak a Kóka típusú elmebetegek képtelenek rá.) A megtermelt tudás hosszabb távon hoz hasznot, és nem mindig közvetlenül anyagi természetűt. Egy tudás alapú társadalomban pedig ennek jelentősége csak fokozódik.
Gondoljunk csak arra, amit itt csinálunk. Az olvasáskészség a mai világunkban fontosabb, mint valaha. A bölcsésztudományoknak ez óriási esélyt kínál, hogy ismét kitüntetett pozícióba lavírozzák magukat.
zsemle:
Minden zseni egy kicsit őrült is. És minden zseni kiváltja azt a reakciót, amelynek te itt hangot adtál.
:-)
Butler elméletének szinte beláthatatlan politikai következményei lehetnek, sőt (kimondhatom) vannak is.
tutty 2008.05.14. 15:34:59
pontilyen 2008.05.14. 15:41:38
:-)
Attól, hogy valamit érzékelünk, még nem feltétlenül tudjuk belátni minden következményét. Amint írtam, a bölcsésztudományok presztízse a béka feneke alatt van. És ha a tendencia folytatódik, pár évtizeden belül elfogynak a magyartanárok, mi meg itt maradunk több millió analfabétával.
Már most is hihetetlen látni, hogy az emberek túlnyomó többsége funkcionális analfabéta.
Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2008.05.15. 15:52:13
Ha egy kis szót másképp értenek, több százezres kárt jelenthet.
Az iskolában túl magas szinten tanítják a nyelvtant. Világéletemben utáltam a magyar nyelvtant mint tantárgyat. Ahelyett, hogy nyelvhelyességi és helyesírási gyakorlatokat végeztetnének a gyerekekkel, szónoki stílusról és kohézióról van szó. Ráadásul természettudományos stílusban.
A nyelvészettudomány ne akarjon matematika lenni!
A bölcsészeket azért nézik le, mert eluralkodott egy olyan szemlélet, mely szerint a művészet is piacosítható kell, hogy legyen. Csúnya példája ennek, amikor a Disney és a McDonald's a Párizsi Notre Dame c. klasszikus regény szereplőit a hamburger mellé ajándékba adják...
pontilyen 2008.05.16. 13:45:42
Ami az iskolai részt illeti, abban egyetértünk. Hihetetlen kínlódás volt egy olyan nyelvtankönyvből tanítanom, amelyik teljesen értelmetlen kategóriákkal élt. Nekem, aki valamikor (nem is olyan rég) nyelvészetből is doktorira jártam, azonnal lejött, hogy a tudományoskodó nyelvtankönyv valójában handabandázik, fölöslegesen bonyolítja a dolgokat, iskolai célokra tökéletesen használhatatlan.
Abban viszont nem értünk egyet, hogy a nyelvtudomány ne törekedjen egzaktságra. Az egzaktságnak mindazonáltal kevés köze van a piaci viszonyokhoz. Saját tapasztalataim alapján a nyelvészet egy igen komoly tudomány, amelynek hihetetlenül erős befolyása van más tudományágakra is. A strukturalista nyelvészet felismeréseire ugyanúgy egész társadalomtudományos, de természettudományos (!) konstrukciók is épültek, mint a kognitív nyelvészet felismeréseire. Kimeríthetetlenül gazdag terület ez.
Egy gimnáziumban pont ezért is értelmetlen ennek egy tudományoskodó nyelvre lebutított, a tizenévesek agyműködésétől teljességgel idegen változatát erőltetni. Ez egyszerűen kódolja a kudarcot, és ami még rosszabb: az egész terület meggyűlöltetését a tanuló ifjúsággal.
popp · http://koncertblog.com/ 2008.05.19. 19:01:33
Egyébként a Belga ismeretet is terjeszt, például a Királyok a házban, az Országos madártani intézethez, vagy a Boros című számában. A De szar itt élni meg magyaros depresszióról mondd frappáns véleményt.
A magyar nyelv hihetetlen gazdag trágárságokban és azokat lehet viccesen szabatosan is alkalmazni -azzal nincs is semmi baj szerintem. Káromkodás és káromkodás között is van némi különbség.