A negyedik aforizmához: nem gondolod, hogy ez egy eléggé vulgáris (mondhatni vulgármarxista) szemlélet? Vagy lehet, hogy nem jól értelek?

@rakovszk:

De, gondoltam én is arra, hogy hát a vulgármarxista történetírás is valami ilyesmit próbált megvalósítani. Csakhogy szerintem nem ez volt a baj velük, hanem az, hogy ezt az alapvetően lényeglátó és értelmes gondolatot egy buta és mondvacsinált fejlődési ívre fűzték föl, amely által az egész értelmét vesztette.

Kié a hatalom? Mindig ez a kérdés, de nem azért, mintha azt hinnénk, hogy olyan könnyen és egyértelműen megszerezhető. Éppen ellenkezőleg...

Szerintem mindenféle korszakolásnak is feltétele, hogy valamilyen fejlődési ívre felfűzzük az eseményeket. Ezek a fejlődési ívek lehetnek többé vagy kevésbé buták, de alapvetően mindegyik mondvacsinált. Én ezt olvasom ki az aforizmádból: a korszakot az határoz meg, hogy kié a hatalom. Nem tetszik. Én erre a kérdésre nem tudnék választ adni a mai magyar helyzetben sem. Történelmi korokat tekintve azért tudjuk olyan egyszerűen megválaszolni ezt a kérdést, mert úgy ismertük meg a történelmet, ahogy megismertük. Vulgármarxistán.

Arra gondoltál már, hogy vannak korok, amikor a kérdésedre a kultúra megismerése adja a legtömörebb, legigazabb választ? Mátyás királyos mesék, a Veszedelmes viszonyok, Munkák és napok, most hirtelen ezek jutottak eszembe.

@italoscalvino:

Látom, ez a megfogalmazás félreértésre ad okot.

Alapvetően - gondolkoztam tegnap óta a dolgon - ott van a félreértés, hogy én a hatalmat nem marxi, hanem nietzschei, illetve foucault-i értelemben használom. Vagyis sokkal tágabb értelemben. A hétköznapi életbe ugyanis szerintem sokkal mélyebben lehatol egy-egy hatalmi rend, mint gondolnánk. Igen, a "veszedelmes viszonyokba" is. :-)

@pontilyen: Akkor mondj egy példát. Kié a hatalom? Tetszőleges korszakot választhatsz.

@pontilyen:

Ez így talán világosabb, de még mindig nem tiszta, hogy milyen jellegű hatalomra gondolsz. Tisztán politikai hatalomra? Vagy valami másra? Biztos, hogy bármely korszakban meghatározható egyetlen csoport aki a hatalmat birtokolja? Nem inkább arról van szó, hogy különböző hatalmak egymást átszövik? Szerintem az, hogy "kié a hatalom?" (vagy inkább hogy kinek milyen hatalma van) olyasmi amire csak akkor lehet válaszolni ha már minden mást ismerünk.

@italoscalvino:

Például az érett középkor Európájában a szellemi és anyagi hatalom az Egyház kezében összpontosult. Ez aztán átsugárzott a hétköznapi életre is, még a legkisebb falvakban is átitatta az életet.

@rakovszk:

Szerintem inkább egy hatalmi rendszer struktúráját kell megadni, azaz hogy egy adott korszakban mi a hatalom, és hogyan jelenik meg a leghétköznapibb viszonyokban is. A hatalmi rendet mindenki elfogadja, az is, aki alávetett, és az is, aki alávet. Ez egy nagyon érdekes kérdés lenne, és értelmet adna a történelemoktatásnak, amely legtöbbször elméletileg teljesen megalapozatlan koncepciók mentén mutat be egy-egy korszakot.

Természetesen nem homogén és monolitikus hatalomról van szó [még egy totális diktatúrában sem!], hanem strukturált hatalmi rendről. Az egyes kisebb hatalmi viszonyok alárendelődnek más hatalmi viszonyoknak, illetve egybefolynak velük. Például miért nincsen a nőknek egy bizonyos korban választójoguk, és miért van egy másikban? Miért jelenik meg az egyik korban, és miért bomlik föl egy másikban a monogámia intézménye? Stb. Mindezen kérdésekre a hatalmi rend működése adhat választ.

Hadd bôvítsem a listát egy kiegészítéssel.

Úriember nem olvas, nem ír és nem kommentel a modorosblogon. Pont ezért fordul elő valamennyiünkkel.

@pontilyen:

Talán mégis ugyanarról beszélünk: minden korszakban újra kell értelmezni azt, hogy mi a hatalom. Nincs a hatalomnak olyan történelmen kívüli fogalma amit minden helyzetre alkalmazni lehetne, van ahol politikai, máshol gazdasági vagy szellemi hatalmat jelent. Viszont ahhoz, hogy megértsük, hogy egy adott időszakban mit jelent a hatalom ahhoz már tudnunk kell azt, hogy milyen volt az a kor. Ha csak annyit mondanál, hogy a késő középkorban a hatalom az Egyház kezében volt, akkor sokan, akik a hatalmat csak politikailag értelmezik arra gondolnának hogy az európai államok teokráciák voltak.

@rakovszk:

Majdnem teljesen egyetértek. A hatalom valóban minden korban másképpen nyilvánul meg, máshogy strukturálódik. Én viszont megfordítanám a dolgot: ahhoz, hogy tudjuk, milyen volt egy kor, mindenekelőtt ezt a struktúrát kell megérteni. Apró, összefüggéstelen tényekből nem áll össze. [A történelemírás máig ható egyik pozitivista öröksége annak hite, hogy igen.]

És amíg ti itt elszórakozgattatok a vulgármarxizmussal (na és Habermas miért maradt ki?), szomorutojas egy gyönyörű kommenttel mindkettőtöket csúnyán lepipált.

@stivanleroy:

Szomorutojas kommentjén nem siklottam át, nagyon is talál az, telibe. :-)

Habermasnál izgalmasabb gondolkodónak tűnik Adorno vagy Luhmann. Az ő nevüket se feledjük téma kapcsán!

@pontilyen:, @rakovszk:

A poszttal nem tudtam azonosulni, de a kommentekben összeraktatok valamit, ami tényleg tetszik. Kudos.