HTML

Pontilyen pont ilyen

"Az ember bármilyen messze jut is ismereteivel, akármennyire is objektíven ítéli meg önmagát, végül egyebet nem nyer az egészből, csupán tulajdon életrajzát." (Friedrich Nietzsche)

Friss topikok

  • Sz.E.: Én azt válaszoltam volna a gyereknek, bár egy ilyen korú gyerek azt sem értette volna meg: Ha magy... (2018.07.09. 20:28) Mi az értelme?
  • próba felhasználó (törölt): Hogyha ilyen nagyon fontos a helyesírás és mindenkinek ennyire sérti a kicsiny lelkét, akkor miért... (2017.12.17. 16:20) A tíz legkiakasztóbb helyesírási hiba a világhálón
  • Csöncsön: KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY (aki esetleg olvassa)! Indítottam egy új blogot: mondataink.blog.hu/ Aki szí... (2017.08.29. 19:33) Az Ég Berlinről
  • geegee: Na, hát én már a jövőből jövök, hozzátok képest... :D Azóta lettek Magyarországon is csodás új sta... (2017.03.08. 14:51) Van-e szebb, mint egy stadion?
  • promontor: @Csöncsön: Sok mindenben egyetértek: valóban tettek hülye nyilatkozatokat német politikusok, valób... (2015.09.24. 21:24) Amikor elönt minket a világ

Ennyien vagyunk most

2009. január 31. óta


View My Stats

Címkék

ady (1) aforizma (6) agyalás (12) agymenés (3) aljasság (1) almería (1) álom (11) amerikai psycho (1) arany jános (8) argentína (2) árokásó blog (1) asterix (1) austin (1) a nagyidai cigányok (1) a szajha és a bálna (1) a tanú (1) a titkok kulcsa (1) a vihar (1) babarczy (1) babits (5) bahtyin (1) bajnai (1) balassi (2) balkán (1) baloldal (1) bank (1) barcelona (6) baudelaire (1) bayer (1) beavatás (1) bekezdés (1) berlin (2) berzsenyi (2) bessenyei (1) beszéd (2) beszédaktus elmélet (1) beszélgetés (4) betegség (2) bevándorlók (1) bkv (8) blikk (1) blog (28) blogsablonok (1) bl döntő (1) bogár lászló (1) bölcsesség (1) bölcsészet (2) bölcsészkar (1) bölcsőde (1) boldogság (2) bolondozás (4) bolondság (1) bonhoeffer (1) brecht (1) buber (1) budaházy györgy (1) budapest (17) búék (3) bűn (1) bunkóság (1) butaság (2) butler (1) buzi (1) camus (1) celebek (1) chico buarque (1) cigányok (3) csalódás (1) csíkszentmihályi (2) csipike (1) csoda (1) csokonai (1) dallas (3) dekonstrukció (1) délibáb (1) demokrácia (3) derrida (1) derű (2) der himmel über berlin (1) dionüszosz (1) diploma (2) dohányzás (2) dosztojevszkij (4) eb (5) echo tv (1) edith piaf (1) egyébként (1) egyetem (1) élet (17) ellenőrök (1) el clásico (2) emberek (14) emlékezés (13) én (25) építészet (6) erich fried (1) erotika (1) értelmesség (1) értelmiség (1) érzékenység (1) érzéketlenség (1) esterházy (1) esztétika (1) etika (5) étteremkritika (1) facebook (1) fájdalom (3) fák (1) faludi ferenc (1) fanatizmus (1) fazekas róbert (1) fecsegés (1) federer (2) feldmár (1) felelősség (2) férfiak (3) festészet (2) fikázás (1) film (17) filozófia (36) flow (1) foci (36) foucault (2) franciák (1) franciaország (1) freud (1) freudizmus (1) friedrich (1) ftc (3) gazdaság (1) gazsó (1) gdp (1) getafe (1) giccs (1) goethe (4) gondolatok (2) gondolkodás (45) grafológia (4) grondin (1) guantánamo (1) gyerekek (1) gyilkosság (5) gyomor (1) gyöngyösi (1) győzelem (1) gyűlölet (1) gyurcsány (4) gyurgyák jános (1) haas (1) háború (1) hajnóczy péter (1) halál (7) halálbüntetés (1) halottak napja (1) hawaii (1) hazaszeretet (1) helyesírás (3) hermeneutika (6) hétköznapok (23) hiddink (1) himnuszok (2) hímsovinizmus (1) hírek (3) hócipő (1) hofmannsthal (1) homofóbia (2) homoszexualitás (4) hősök (2) húgocskám (1) húsvét (2) identitás (1) idő (11) igénytelenség (1) iii. richárd (1) indexcímlap (12) iniesta (1) iparművészeti múzeum (1) írás (14) irigység (1) irodalom (20) iskola (1) isten (2) ízeltlábúak (2) japán (2) játék (19) jégkorong (1) jékely (1) jézus (6) jobbik (1) jog (1) john higgins (1) józsef attila (5) káin bélyeg (1) kant (1) kapitalizmus (1) karácsony (3) kávé (1) kegyetlenség (1) kemény istván (1) kép (2) kérdés (1) kereszténység (5) kézilabda (4) kína (1) kisebbségek (3) kisteleki (2) kittler (1) kockulás (1) kóczián (1) koeman (1) koffeinizmus (1) kolláth györgy (1) kolonics györgy (1) költészet (18) költségvetés (1) komment (1) konzervativizmus (3) korrektúra (1) kosztolányi (18) kötelességtudat (1) közélet (11) kő hull apadó kútba (1) kultúra (21) kundera (1) kurvák (1) lánczi (1) léderer ákos (1) lélek (23) lényeglátás (1) lévinas (2) liberalizmus (2) lmp (1) logika (1) lustaság (2) lyotard (1) magány (2) magyarok (2) magyarország (38) maradona (2) márai (1) marian cozma (1) márquez (2) maslow piramis (1) mccain (1) mdf (1) média (2) melegfelvonulás (2) mélypont (1) messi (1) metafora (3) meztelenek és holtak (1) morál (4) moravia (1) mörike (1) mosoly (1) mottó (1) mourinho (1) mszp (3) mu (1) műfordítás (3) munkanélküliség (1) murray (1) musil (2) művészet (5) művészetek (1) nacionalizmus (2) nácizmus (3) nadal (2) nádas (1) napfény (2) nemek (2) németek (3) német romantika (2) nemzeti blogcsúcs (1) nemzeti színház (1) nemzetkarakterológia (1) népszavazás (2) népszótár (1) nevetés (2) nick hornby (1) nietzsche (30) nobel díj (1) nők (1) norvégia (1) nyelv (26) nyelvészet (1) nyilas atilla (1) obama (1) ökopolitika (1) olaszország (2) olimpia (6) olvasmány (24) olvasók (5) önismeret (4) önreflexió (1) öröm (1) ortega y gasset (2) őrület (1) oslo (1) összeesküvés elméletek (1) őszinteség (1) őszöd (1) osztálytalálkozó (2) ötvenes évek (1) ozmium (1) pánikroham (1) pedagógia (6) pesterzsébet (2) petőfi (1) petri (1) pihenés (1) platón (1) pluralizmus (1) polgári védelem (2) politika (22) politikai korrektség (1) pontyi (1) pornó (1) prága (1) pszichológia (13) rabszolgamorál (1) radnóti (2) raymond aron (1) real madrid (1) recenzió (1) reckl amál (1) rejtély (1) relativizálás (2) rend (1) részegség (1) retorika (1) ricoeur (1) rilke (1) rio de janeiro (1) roddick (1) rogán (2) románia (1) roman jakobson (1) román patkány (1) rorty (1) rtl klub (1) samantha (1) schmidt mária (1) seggnyalás (1) shakespeare (4) sivatag (1) slágerek (1) sleeping dancer (1) slota (1) snooker (4) sólyom (2) sötétség (2) spanyolország (5) spanyol olasz (1) sport (14) stadionok (5) statcounter (1) stilisztika (2) szabadka (1) szabó lőrinc (1) szdsz (2) szegénység (1) szégyen (3) szemantika (1) szemétség (1) szent ágoston (1) szenvedély (6) szerb antal (2) szerelem (2) szerénység (1) szeretet (8) szexualitás (3) szlovákia (1) szmájlik (2) sznobizmus (1) szocializmus (1) szókincs (3) szorongások (16) sztrájk (1) születésnap (3) szúnyog (1) szurkolók (6) tanárverések (1) tanulás (1) tarka magyar (1) társadalom (19) tavasz (1) technokrácia (2) tenisz (2) tériszony (1) terrorizmus (1) teszt (1) tgm (1) tibet (1) titok (1) tolsztoj (4) török gábor (1) történelem (9) tortuga (1) transzcendencia (1) trianon (1) tudatmódosítók (2) tudomány (6) újév (1) ünnep (8) usa (3) usain bolt (1) uszoda (1) utcák (6) vallás (1) városok (4) vb (2) velázquez (1) vér (1) vers (23) versrovat (32) világháló (11) világpolitika (2) világválság (1) villamosok (3) vírus (1) vita (1) vitézy (1) vizsga (1) vörösiszap katasztrófa (1) was es ist (1) wc (1) weöres (2) wikipédia (1) wimbledon (2) wittgenstein (1) zsenialitás (4) Címkefelhő

2008.12.02. 21:49 pontilyen

Koffeinizmus

Van egy kérdés, amely mindig, minden alkalommal kellemes melegséget támaszt a szívemben. Egy kérdés, amelyre (bármilyen körülmények között) képtelenség nemet mondanom. Egy kérdés, amely még a legeltompultabb, legelbutultabb pillanataimban is életet költöztet belém.

Ez a kérdés így hangzik:

"Kérsz egy kávét?"

Lehet, hogy aznap ittam már (egyet) (kettőt...) (hármat...); lehet, hogy előre tudom és látom: nem lesz jó, nem szabad, hülyeség; ellenállnom nem lehet. Legyőz a kívánság, az ígéret, hogy újra lesz agyam; -- és habozás nélkül igent felelek.

Hogyan jutottam el idáig?

A kezdetektől. Logikusan.

A gyerekkori, még óvodáskori emléktől, hogy anyukám délutáni könyvolvasás közben gőzölgő kávét kortyolgat. El sem tudok képzelni ennél idillibbet. Odamegyek a csészéhez, és beszívom az illatot, amely azonnal rabul ejt. Sóvár irigységgel szemlélem a felnőttet, hogy neki része lehet ebben az élvezetben, én pedig ki vagyok zárva belőle. Gyerek nem ihat kávét.

Mindig is akaratos lény voltam, így aztán nem hagytam annyiban a dolgot. Naa, csak egy kicsit, csak egy kortyot... Megízleltem, és rabul ejtett az íz. Onnantól fogva kávéivással telt a gyerekkorom. Persze még higítva, tejjel, óvatosan.

És erről nem is szoktam le. Legalábbis egy jó darabig. Aztán egyszer csak megszűnt a mi kettőnk barátsága. Eljött az idő, hogy nem leltem már élvezetet az italban, és egyszerűen leszoktam róla. Nem okozott nehézséget. Kávéivó korszakomra úgy tekintettem vissza, mint a gyerekkoromra: volt, elmúlt.

Pár évvel ezelőtt aztán újra rámtört a koffeinfogyasztás szenvedélye. Ekkor már sokkal többet tudtam a testemről, és sokkal jobban meg tudtam figyelni, hogy mi történik velem (bennem). És a kávé nekem már nem csak egyféle módon lett élvezeti cikk.

Hanem úgy is, mint agystimulátor.

Akinek nem 80/60 a vérnyomása, hanem, mondjuk, magasabb, az talán el sem tudja képzelni, milyen elkeserítő és kiábrándító érzés a kábultság, az állandó álmosság, a szüntelen tompaság, az életkedv teljes hiánya. És így talán el sem tudja képzelni, milyen az, amikor ez az állapot a totális ellentétébe: frissességbe, élénkségbe, figyelembe, életvágyba csap át. Tényleg módosul a tudat. A koffein veszedelmes hatású drog.

De többé-kevésbé megtanultam vele játszani. Azaz: olyankor bevetni, amikor a tompaság a tetőpontjára hág. És így egészen hosszú órák telhetnek el úgy, mintha normálisan élő ember volnék.

Igen ám, de mi történik akkor, ha megkínálnak? Két eset lehetséges.

1. Előre tudom (illetve sejtem), hogy meg fognak kínálni, illetve megkínálhatnak. Ilyenkor szándékosan nem iszom előre, hogy ezáltal is kiélvezhessem váratlanul módosuló tudatomat.

2. A megkínálás egészen váratlanul jön. Ebben az esetben szinte bizonyos, hogy csörgedez már bennem némi szer. Vagyis a túladagolás csak össze fog zavarni, nagy valószínűséggel rosszul leszek, túlsavasodom stb. stb., egyszóval: katasztrófa. És mégsem tudok nemet mondani, mert belém idegződött, hogy a kávé az jó, mi több: nagyon jó.

Ez a második eset tehát az, amikor eluralkodik rajtam a koffeinizmus. Amikor nem élvezetből, hanem szenvedélyből iszom. Amikor már nem is egy vágyott álapotot akarok elérni, hanem a vágyott állapot hatványát. Amikor már nem is pörgetni akarom az agyam, hanem még tovább, még messzebbre, még magasabb fordulatszámra pörgetni.

És persze nem sikerül, sőt. Visszazuhanok a semmibe, a kábulatba, az ürességbe.

Mit is szoktak mondani az idült alkoholisták? Nem, nem vagyok alkoholista!

Nehogy valaki félreértse a posztot, de nem, nem vagyok koffeinista!

23 komment

Címkék: kávé koffeinizmus tudatmódosítók


A bejegyzés trackback címe:

https://pontilyen.blog.hu/api/trackback/id/tr93800557

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2008.12.02. 23:36:42

"Amikor már nem is egy vágyott álapotot akarok elérni, hanem a vágyott állapot hatványát."

leírtad, hogyan működik a függőség :-)
olyan már volt, hogy egy emberesebb adag - ami egy hozzá nem szokott embert két napig pörgetne, és kifestené a házat - után jóízűt tudtál aludni?

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2008.12.03. 01:12:09

a lét határozza meg a tudatot. megiszod a lét, megjön a tudat.

popp · http://koncertblog.com/ 2008.12.03. 11:05:57

Borivoje 'Surda' Surdilovics jutott eszembe a Forró szél című 70-es évekbeli jugoszláv filmsorozatból!

milena 2008.12.03. 11:09:41

Én a teával vagyok így. A zöld tea élvezeti cikk, a dupla fekete tea pedig a legjobb agystimulátor. Rám valamiért nem hat a kávé, csak olykor-olykor iszom egy habos-fahéjas kapucsínót az íze kedvéért. (Hmm...)

A dupla fekete tea, az viszont üt. Megiszik az ember egyet este 11 felé, és pörög hajnali ötig.

Nagyon érdekes, ahogy leírod, hogyan játszol a saját reakcióiddal. Én erre, legalábbis a tea segítségével, képtelen lennék. Ha kell, hát megiszom íziben.

Még az jutott eszembe, ahogy Anyukám szörnyülködött, mikor elkezdtem Yellow Label-t inni. Azt mondta, megáll benne a kanál. Azóta nálunk a Yellow Label neve "kanalas", a két filterből főzötté pedig "dupla kanalas" :)

agnusdei 2008.12.03. 11:35:04

Csoki. Csoki. Csoki.
Vagy egy üveg nutella hipp-hopp.

2008.12.03. 11:36:21

Agystimulátorként én is a teát kedvelem, a kávét inkább csak az élvezet miatt. A legjobb amikor beleszagolok és felborzolódik a tarkómon a szőr.

pontilyen 2008.12.03. 12:20:23

@bs395:

Gyomor-okokból olyankor nálam nem alvás jön, hanem rosszullét, hányinger, és persze órákig alkalmatlan leszek bármiféle értelmes tevékenységre.

Egyszer új gépet vett apukám, főzött kávét, én meg nagy buzgalommal kitöltöttem, és megittam. Utólag tudtam meg, hogy az bizony nem egy adag volt, meg nem is kettő, hanem legalább négy... Ugye, amikor apukám megkérdezte: hová tűnt a kávé? :-)


@Quicksilver:

Ínyenc kis összeállítás. :-) Lecsapok rád: te tudod, mi a különbség cappuccino és melange között?


@popp:

Ó, istenem, Surda... Zenéje legalább úgy beleivódott gyerekkoromba, mint a Dallasé vagy a Tévémacié... Nemrég ismételték a sorozatot, és alig bírtam végignézni, annyira direktbe visszajött a gyerekkor, a nyolcvanas évek.


@milena, agnusdei, ifsz:

A tea igazából sohasem hatott rám, igaz, nem is kísérleteztem vele annyit, mint a kávéval. Ízileg a forró csoki talán mindent üt (és van-e szebb, mint egy gőzölgő forró csoki?...), de az meg inkább álmosít. Íz, hatás és szépség háromságát csak a kávé tudja létrehozni.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2008.12.03. 12:49:35

akkor nincs nagy baj.
én egy nagy redbull utánj úgy alszom, mint egy kisbaba.

Quicksilver 2008.12.03. 12:55:26

Hát a melange-ban nem vagyok otthon... de ha jól tudom, azon is tejhab van.

A csokiimádóknak meg megintcsak ajánlom magam:

szamszara.blogspot.com/2008/11/csokold.html

:-)

Én kávémániákus vagyok, csak nagyon kell vigyáznom a mennyiséggel, mert szeretem a pici és méregerős ristrettót, az igazi olasz eszpresszót, és bizony ha sokat iszok ezekből, akkor ott nincs alvás...

Teamániákus is vagyok, éppen csak a fekete és a zöld teát nem szeretem, azon kívül mindenféle egzotikusat. :-)

A forró csokinak átkeresztelt kakó nekem már gyerekkoromban sem jött be. Debezzeg a jófajta keserűcsokik...! Na azok bármikor jöhetnek. :-)

popp · http://koncertblog.com/ 2008.12.03. 14:21:21

"Ízileg a forró csoki talán mindent üt (és van-e szebb, mint egy gőzölgő forró csoki?...), de az meg inkább álmosít. Íz, hatás és szépség háromságát csak a kávé tudja létrehozni." - egy bögre kávéba semmi más, csak egy gombóc vanília fagyi - na az a faja!

agnusdei 2008.12.03. 16:08:05

off
ponti!
sms megkapva
holnap adunk a koffein vágynak
varazshegy.freeblog.hu/
on

pontilyen 2008.12.03. 22:54:41

@Quicksilver:

A keserűcsokik (igen, azok a 75, 86, 99%-osak!) nekem is a kedvencek között vannak.

pontilyen 2008.12.03. 22:58:02

(No, ezt elhamarkodva írtam, most látom csak, hogy nálad 60-70% között van a preferencia-sáv. Persze én azokat sem vetem meg. Sőt, a tej- és -- horribile dictu! -- a fehércsokikat sem.)

sleeping dancer · http://sleepingdancer.freeblog.hu 2008.12.03. 23:45:20

kávé? hehe :-) xanax plusz prozac egyszerre, az a finom, de csakis ásványvízzel :-)

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2008.12.04. 01:58:27

vagy lsd és aztán ketamin :-)
úgy nem tudsz elmenekülni a trip elől.

donnelly · http://nst.blog.hu 2008.12.04. 11:03:50

Keserű csoki + szivar + kávé az igazi kombináció, csak szerencsére ritkán szivarozom, a kávéról meg az elmúlt hetekben szoktam le, miután rájöttem, hogy attól sok a savam... Azóta tea:)

donnelly · http://nst.blog.hu 2008.12.04. 11:05:19

Ja, de én élvezeti hatása miatt említette a fenti kombót, nem pörgettyűként:)

milena 2008.12.04. 12:10:22

Sleeping Dancer,

hmm, én a Xanaxot még csak tisztán próbáltam... Szóval azt mondod, Prozac-kal kell keverni? :)

Ha már a keverésnél tartunk, a csoki + cukroskóla + cigi sem rossz, ezeken éltem a szakdolgozatírás idejében :)

Van még valami, amit csak egyszer mertem kipróbálni. Feketekávé cukor nélkül + kóla + cigi reggelire, bármi egyéb nélkül. Pár órát pörög tőle az ember, de utána letargiába zuhan.

Önpusztítás rulez :)

Vagyis inkább :( A volt barátom apukája fogyasztotta reggelire a fentieket, és meg is halt idejekorán.

agnusdei 2008.12.04. 23:25:28

Ponti!
Ha máskor melange-ot iszol, akkor tedd bele a mézet is :-). Attól melnage! Majd a legözelebb koffeintúránkon.
AgnusDei
(vigyázz! figyelek a részletekre :-))

agnusdei 2008.12.05. 00:17:56

A méz vagy a figyelés :-)?

pontilyen 2008.12.05. 16:25:02

Hát a méz.

Egyszer megkérdeztük egy osztrák barátosnénkat Bécsben, hogy mi a különbség cappuccino és "Wiener Melange" között, és ő -- emlékeim szerint -- meg is mondta, de már nem emlékszem rá.

Lehet, hogy föl kéne mennem a guglira? :-)