Azért jó élni, mert az embert mindig érhetik meglepetések. Sokszor ráadásul olyan irányból, ahonnan a legkevésbé számítana rá. Hadd említsek most két példát effélére.
1. Erwin Koeman
Ha van edző, akitől aztán tényleg semmit nem vártam a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitányaként, akkor az Erwin Koeman. Nem mutatott föl még semmit, nem ért el semmit, ráadásul gyomorforgató módon történt a kinevezése is, vagyis morálisan is hatalmas hendikeppel indult. Ehhez képest tegnap, Koeman bemutatkozó meccsén, a magyar válogatott olyat tett, amit nagyon nem szokott: játszott. Dörzsöltem a szemem, és nevettem az élet iróniáján. 3-2-re legyőztük az európabajnok görögöket!
De az igazi meglepetés nekem a kapitány személyisége volt. A meccs után megkérdezték egy 11-es gyanús szituációról. 3-1-re vezettünk; ha a bíró befújja, 4-1. Azt mondta Koeman, félig tréfásan, félig komolyan, mindenesetre nagyon barátságosan: jobb is, hogy nem kaptuk meg a 11-est. Nem jó, ha a csapat oktalanul elszáll magától... Nem tudom, hallottam-e már ilyet magyar futballpályán. Azt hiszem, még soha.
2. A Hajnali részegség
Ha ezt a verset nem mondtam már el magamban ezerszer, akkor egyszer sem. Csúcskedvenc, kész, az irodalom betetőzése, az önkívület végpontja. Nem gondoltam volna, hogy van ennek a költeménynek olyan részlete, amelyen még sohasem akadtam fönn. Pedig van!
"De pattanó szívem feszítve húrnak, / dalolni kezdtem ekkor az azúrnak" -- mondja a lírai én, a költő, K. Dezső, édesmindegy, hogy kicsoda. De miért az azúrnak? Hát nyilván, mert a l'art pour l'art egyik alapszimbóluma ez, aztán az egzisztencializmusé is, szóval, a közönyös azúr, a moráltól megfosztott ég, az értelemtől megfosztott, abszurd lét stb. stb. Azt hittem, ezt nem is igen lehet máshogy érteni.
Hát dehogynem! Úgy is lehet, ahogy le van írva: az Úr. Azaz: azúr. Azaz a költő az "az úrnak" dalol, vagyis bohóckodik ezzel a fogalommal. Bohóckodik! Az önkívületben! Dadásan gagyog. Dalol az "az Úrnak". Na hát ezért Kosztolányi Kosztolányi. Akkor is játszik, amikor vérkomolynak hisszük. Akkor is vérkomoly, amikor azt hisszük: csak játszik. Dehogy "értelemtől megfosztott, abszurd lét". Csak egy gyerek röhögő gagyogása. Vagyis hát, ugye, pont, hogy mindkettő...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
popp 2008.05.26. 20:09:48
Persze, ahogy a tavaly augusztusi olaszverés ez a görögök elleni siker sem takarja el magyar foci problémáit. Amúgy az már többször kiderült, hogy tudnak a mieink focizni, ha nincs teher a vállukon és ha az ellenfél sem teszi oda magát úgy, mint a tétmeccseken (az utóbbi négy évben barátságos meccseken megvertük Olaszországot, Németországot és Görögországot, megszorítottuk Franciaországot és Argentínát). A tétmeccsen viszont 1995 óta nem vertünk meg egy Európa élvonalába tartozó együttest sőt, sőt értek minket arcpirító kudarcok, legutóbb éppen Máltán és Moldáviában.
pontilyen 2008.05.26. 22:38:56
Persze, én is éltem már meg itt a magyar foci kapcsán egyet s mást, szóval, szó sincs arról, hogy elszállnék, mint Esti Kornél dala. De hogy ez a magyar-görög meccs kábé tízszer annyit adott, mint amennyit vártam tőle, azt szemmeresztve figyeltem.
popp 2008.05.26. 23:56:01
A védelem a kulcskérdés és azért a görögök ellen is kaptunk egy olyan gólt, amilyet komoly csapat nem kap. Az a baj, hogy ez minden meccsen bennük van.
pontilyen 2008.05.27. 16:36:58
:-)
De ahogy ránézek erre a válogatottra, nekem is az jut eszembe (hiába nincs benne csatár...), hogy előrefelé egész erős. Dszudzsák a PSV, Huszti a Hannover, Hajnal a Dortmund, Gera (talán) az Everton vagy a Benfica üdvöskéje, Németh Krisztián meg Fernando Torres ékpárja lesz a Liverpoolban... Ez azért nem is rossz névsor...
De jó, jó, ébredek. Tipikus magyar futballszurkolóként még a végén elhiszem, hogy kacsalábon forgó palotává vált a hely, ahol pár órája még temetőt láttam.
:-)
popp · http://koncertblog.com/ 2008.05.27. 17:40:11
Huszti meg kifejezetten jó arra 4-2-3-1 formációban elől legyen. Egyébként ebben formációban nem mindig igazi csatár játszik legelől. Husztitól kábé azt kérte Koeman, amit Totti játszik a Romában.
Lépkedjen vissza labdákért játsza meg. Ezt meg jobban meg tudja oldani Szabi, mint akármelyik csatárunk. Ebben formációban épp azt szeretem, hogy a támadó szekcióból mindenki fölérhet a kapu elé és úgy támadójáték, hogy nincs két-három vérbeli csatár a csapatban.
Huszti előretolása azért is jó húzás, mert így a kapitány föl is oldotta a Huszti vagy Dzsudzsi kérdést.
pontilyen 2008.05.27. 23:04:52
Fura különben, hogy idejön egy ember Hollandiából, aki eddig talán azt sem tudta, hogy hol van az a Magyarország, és négy nap alatt megoldja azt a problémát, amin a magyar futball már majd' két éve gyötrődik. Nem hiszem, hogy ez azért van, mert annyira zseniális edző lenne (eredményei a Feyenorddal nem erre utalnak), hanem tipikusan mintha a tapasztalatlanság gyönyöre mutatkozna meg ebben. Gondolom, látta, hogy ez a három játékos (Huszti, Gera, Dzsudzsák) elég jó, és pláne, ha együtt vannak; miért ne lehetne őket együtt is játszatni?!
Talán pont ez a szent naivitás szimpatikus most nekem E. Koemanban. És talán ez most itt pont be is jöhet. Mert a magyar focistáknak egyszerűen hiányzik az önbizalmuk, ezért zuhannak össze, ha kapnak egy gólt. De egy friss szellemiségű edző fölszabadíthatja őket.
(Ezt tartom akkor is, így "hat"-tal, ha mondjuk szombaton a horvátoktól 4-0-ra kikapunk.)
popp · http://koncertblog.com/ 2008.05.28. 12:16:51
Azt azért méltánytalanság figyelmen kívül hagyni, hogy Koeman az RKC Walwijknál végzett feltehetően kiváló munkájával hívta fel magára rotterdamiak figyelmét.