HTML

Pontilyen pont ilyen

"Az ember bármilyen messze jut is ismereteivel, akármennyire is objektíven ítéli meg önmagát, végül egyebet nem nyer az egészből, csupán tulajdon életrajzát." (Friedrich Nietzsche)

Friss topikok

  • Zolimoni: Ez volt az a könyv az életemben, aminél az "Ahaaa!" élmény hetekkel később jött.... (2023.07.12. 20:22) A lét elviselhetetlen könnyűsége
  • Volna: @NetLektor: Őszintén szólva, egyáltalán nem értem a 8-as pontban a szerző értetlenségét. Egyértelm... (2021.03.21. 23:24) A tíz legkiakasztóbb helyesírási hiba a világhálón
  • Csöncsön: @MAXVAL bircaman közíró: Nem cenzúra van, csak mivel föl van rá telepítve a Disqus, kiszedtem a ... (2020.02.24. 20:50) "Jól kellett viselkedni"
  • Sz.E.: Én azt válaszoltam volna a gyereknek, bár egy ilyen korú gyerek azt sem értette volna meg: Ha magy... (2018.07.09. 20:28) Mi az értelme?
  • Csöncsön: KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY (aki esetleg olvassa)! Indítottam egy új blogot: mondataink.blog.hu/ Aki szí... (2017.08.29. 19:33) Az Ég Berlinről

Ennyien vagyunk most

2009. január 31. óta


View My Stats

Címkék

ady (1) aforizma (6) agyalás (12) agymenés (3) aljasság (1) almería (1) álom (11) amerikai psycho (1) arany jános (8) argentína (2) árokásó blog (1) asterix (1) austin (1) a nagyidai cigányok (1) a szajha és a bálna (1) a tanú (1) a titkok kulcsa (1) a vihar (1) babarczy (1) babits (5) bahtyin (1) bajnai (1) balassi (2) balkán (1) baloldal (1) bank (1) barcelona (6) baudelaire (1) bayer (1) beavatás (1) bekezdés (1) berlin (2) berzsenyi (2) bessenyei (1) beszéd (2) beszédaktus elmélet (1) beszélgetés (4) betegség (2) bevándorlók (1) bkv (8) blikk (1) blog (28) blogsablonok (1) bl döntő (1) bogár lászló (1) bölcsesség (1) bölcsészet (2) bölcsészkar (1) bölcsőde (1) boldogság (2) bolondozás (4) bolondság (1) bonhoeffer (1) brecht (1) buber (1) budaházy györgy (1) budapest (17) búék (3) bűn (1) bunkóság (1) butaság (2) butler (1) buzi (1) camus (1) celebek (1) chico buarque (1) cigányok (3) csalódás (1) csíkszentmihályi (2) csipike (1) csoda (1) csokonai (1) dallas (3) dekonstrukció (1) délibáb (1) demokrácia (3) derrida (1) derű (2) der himmel über berlin (1) dionüszosz (1) diploma (2) dohányzás (2) dosztojevszkij (4) eb (5) echo tv (1) edith piaf (1) egyébként (1) egyetem (1) élet (17) ellenőrök (1) el clásico (2) emberek (14) emlékezés (13) én (25) építészet (6) erich fried (1) erotika (1) értelmesség (1) értelmiség (1) érzékenység (1) érzéketlenség (1) esterházy (1) esztétika (1) etika (5) étteremkritika (1) facebook (1) fájdalom (3) fák (1) faludi ferenc (1) fanatizmus (1) fazekas róbert (1) fecsegés (1) federer (2) feldmár (1) felelősség (2) férfiak (3) festészet (2) fikázás (1) film (17) filozófia (36) flow (1) foci (36) foucault (2) franciák (1) franciaország (1) freud (1) freudizmus (1) friedrich (1) ftc (3) gazdaság (1) gazsó (1) gdp (1) getafe (1) giccs (1) goethe (4) gondolatok (2) gondolkodás (45) grafológia (4) grondin (1) guantánamo (1) gyerekek (1) gyilkosság (5) gyomor (1) gyöngyösi (1) győzelem (1) gyűlölet (1) gyurcsány (4) gyurgyák jános (1) haas (1) háború (1) hajnóczy péter (1) halál (7) halálbüntetés (1) halottak napja (1) hawaii (1) hazaszeretet (1) helyesírás (3) hermeneutika (6) hétköznapok (23) hiddink (1) himnuszok (2) hímsovinizmus (1) hírek (3) hócipő (1) hofmannsthal (1) homofóbia (2) homoszexualitás (4) hősök (2) húgocskám (1) húsvét (2) identitás (1) idő (11) igénytelenség (1) iii. richárd (1) indexcímlap (12) iniesta (1) iparművészeti múzeum (1) írás (14) irigység (1) irodalom (20) iskola (1) isten (2) ízeltlábúak (2) japán (2) játék (19) jégkorong (1) jékely (1) jézus (6) jobbik (1) jog (1) john higgins (1) józsef attila (5) káin bélyeg (1) kant (1) kapitalizmus (1) karácsony (3) kávé (1) kegyetlenség (1) kemény istván (1) kép (2) kérdés (1) kereszténység (5) kézilabda (4) kína (1) kisebbségek (3) kisteleki (2) kittler (1) kockulás (1) kóczián (1) koeman (1) koffeinizmus (1) kolláth györgy (1) kolonics györgy (1) költészet (18) költségvetés (1) komment (1) konzervativizmus (3) korrektúra (1) kosztolányi (18) kötelességtudat (1) közélet (11) kő hull apadó kútba (1) kultúra (21) kundera (1) kurvák (1) lánczi (1) léderer ákos (1) lélek (23) lényeglátás (1) lévinas (2) liberalizmus (2) lmp (1) logika (1) lustaság (2) lyotard (1) magány (2) magyarok (2) magyarország (38) maradona (2) márai (1) marian cozma (1) márquez (2) maslow piramis (1) mccain (1) mdf (1) média (2) melegfelvonulás (2) mélypont (1) messi (1) metafora (3) meztelenek és holtak (1) morál (4) moravia (1) mörike (1) mosoly (1) mottó (1) mourinho (1) mszp (3) mu (1) műfordítás (3) munkanélküliség (1) murray (1) musil (2) művészet (5) művészetek (1) nacionalizmus (2) nácizmus (3) nadal (2) nádas (1) napfény (2) nemek (2) németek (3) német romantika (2) nemzeti blogcsúcs (1) nemzeti színház (1) nemzetkarakterológia (1) népszavazás (2) népszótár (1) nevetés (2) nick hornby (1) nietzsche (30) nobel díj (1) nők (1) norvégia (1) nyelv (26) nyelvészet (1) nyilas atilla (1) obama (1) ökopolitika (1) olaszország (2) olimpia (6) olvasmány (24) olvasók (5) önismeret (4) önreflexió (1) öröm (1) ortega y gasset (2) őrület (1) oslo (1) összeesküvés elméletek (1) őszinteség (1) őszöd (1) osztálytalálkozó (2) ötvenes évek (1) ozmium (1) pánikroham (1) pedagógia (6) pesterzsébet (2) petőfi (1) petri (1) pihenés (1) platón (1) pluralizmus (1) polgári védelem (2) politika (22) politikai korrektség (1) pontyi (1) pornó (1) prága (1) pszichológia (13) rabszolgamorál (1) radnóti (2) raymond aron (1) real madrid (1) recenzió (1) reckl amál (1) rejtély (1) relativizálás (2) rend (1) részegség (1) retorika (1) ricoeur (1) rilke (1) rio de janeiro (1) roddick (1) rogán (2) románia (1) roman jakobson (1) román patkány (1) rorty (1) rtl klub (1) samantha (1) schmidt mária (1) seggnyalás (1) shakespeare (4) sivatag (1) slágerek (1) sleeping dancer (1) slota (1) snooker (4) sólyom (2) sötétség (2) spanyolország (5) spanyol olasz (1) sport (14) stadionok (5) statcounter (1) stilisztika (2) szabadka (1) szabó lőrinc (1) szdsz (2) szegénység (1) szégyen (3) szemantika (1) szemétség (1) szent ágoston (1) szenvedély (6) szerb antal (2) szerelem (2) szerénység (1) szeretet (8) szexualitás (3) szlovákia (1) szmájlik (2) sznobizmus (1) szocializmus (1) szókincs (3) szorongások (16) sztrájk (1) születésnap (3) szúnyog (1) szurkolók (6) tanárverések (1) tanulás (1) tarka magyar (1) társadalom (19) tavasz (1) technokrácia (2) tenisz (2) tériszony (1) terrorizmus (1) teszt (1) tgm (1) tibet (1) titok (1) tolsztoj (4) török gábor (1) történelem (9) tortuga (1) transzcendencia (1) trianon (1) tudatmódosítók (2) tudomány (6) újév (1) ünnep (8) usa (3) usain bolt (1) uszoda (1) utcák (6) vallás (1) városok (4) vb (2) velázquez (1) vér (1) vers (23) versrovat (32) világháló (11) világpolitika (2) világválság (1) villamosok (3) vírus (1) vita (1) vitézy (1) vizsga (1) vörösiszap katasztrófa (1) was es ist (1) wc (1) weöres (2) wikipédia (1) wimbledon (2) wittgenstein (1) zsenialitás (4) Címkefelhő

2008.06.01. 18:18 pontilyen

Rejtély

Ez megint egy jó film volt. És megint a Duna TV-n.

Gyorsan a szüzsé: egy sikeres tévés műsorvezető videókazettákat talál lakása ajtaja előtt, melyeken -- legnagyobb meglepetésére -- saját életének jeleneteit nézheti végig. Újabb és újabb kazettákat kap, és egyre mélyebben bele kell ásnia a múltjába. Fogalma sincs, hogy kitől jöhetnek a felvételek. De magánnyomozása közben föltárul a gyerekkora, és a film végére kiderül, amit József Attila már sokkal korábban így összegzett: Tudod, hogy nincs bocsánat.

Az ember múltja végigkísérti a jelenét. Nincs menekvés, a gyerekkori vétkek nem tűnnek el, hanem ismeretlen eredetű filmek újra meg újra felszínre hozzák.

A film ismét igazolja a művészetnek azt az alaptézisét, hogy az irracionalitás erősebb és igazabb, mint a racionalitás. Életünk ingatag talajra épült. És bármelyik pillanatban összeomolhat.

Pont az jutott eszembe e film kapcsán, hogy még mindig mennyivel kevesebbet tud a filmművészet, mint az irodalom. Még ez a képvilágában is kifejezetten bonyolult, jóformán zene nélkül futó, mindenféle díjakat elnyerő alkotás is mennyivel kevesebbet tud az életről, mint az Oidipusz király. Tudom, hogy mesterkéltnek hathat az összehasonlítás. Tudom, hogy az Oidipusz király is messze kiemelkedett kora drámái közül, és hogy ilyen mű az egész világirodalomban is csak egyetlen egy van.

Csakhogy... a legtöbb ember nem is sejti, mit veszít azzal, hogy nem olvas szépirodalmat. Vámos Miklós (akit én egyébként íróként nem tartok különösebben sokra) ezt így fogalmazta meg: aki elolvas egy könyvet, az átél egy másik életet. Aki nyolc könyvet olvas el, az nyolc másik életet él át. És így tovább. Hol van ettől a komplexitástól még a legeslegjobb film is?

Csak egyetlen példa. Egy regényben a szereplők arcát és testét a képzeletünk hozza létre. Egy filmben mindez rögzítve van. Vajon melyik tehát a gazdagabb, filozofikusabb, több lehetőséget nyitva hagyó művészeti ág?...

Hogy lehet éppen a mi korunkban, amely a könyv és a szépirodalom leghatalmasabb megdicsőülését hozta el, most, amikor egész életünket szövegek és írások árasztják el, és minden művészeti ág voltaképpen az irodalmat utánozza, a könyvek és a betűk válságáról értekezni?...

4 komment · 1 trackback

Címkék: film rejtély művészetek


A bejegyzés trackback címe:

https://pontilyen.blog.hu/api/trackback/id/tr76498070

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: alternatíva 2008.07.13. 19:25:24

VOLTikulti: Vámos Miklós-portré Aki nem volt másnapos és nem aludt délután háromig a VOLT-on, és csöndbenülős kulturálódást akart, az nem maradt program nélkül. Minden nap, legalább két köztudatban lévő emberrel beszélgettek. Többek közt Für Anikóval, Laá…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2008.06.01. 22:18:56

a színésztől (kameramantól fővilágosítótól, rendezőtől, fullajtártól) függ, hogy hol van tőle.
egy könyv ugyanúgy félig befejezett mű, mint bármely művészeti alkotás, a tartalmat az alkotás "fogyasztója" rakja bele a keretbe. egy könyvnél a hozzáadandó tartalom, töltet sokkal több, mint egy film esetében.
a film viszont sokkal közvetlenebb, elvenebb, és több érzékre hat direkt, ráadásul megadja azt az érzetet, amit egy ember közlése jelent, míg a könyv ezt csak távolról közelíti.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2008.06.01. 22:19:56

vagy: egy könyv annyira jó, amennyire az olvasója, míg egy film annyira jó, amennyire a színész arcjátéka :-).

pontilyen 2008.06.02. 10:22:35

Egy kicsit tényleg sarkítottam, vagyis még inkább: nem pontosan azt fogalmaztam meg, amit szerettem volna. Mentségemre szóljon, hogy a művészeti ágak egymáshoz való viszonyának könyvtárnyi irodalma van, szóval, enyhén szólva is összetett a probléma.

Mert igen, egy film tud olyat is, amit egy regény nem. Sőt, olyat is, amit egy dráma sem. Nemcsak több érzékre hat, de több művészeti ág felismeréseit is kamatoztatni tudja. Játszhat a fénnyel és árnyékkal, a színekkel, a zenével, a formákkal. Hatalmas lehetőségek vannak a filmben, és nekem nagyon tetszik minden olyan műalkotás (és a Rejtély ilyen), amely minél több rétegébe mászik ezeknek a lehetőségeknek. Például hogy nincs zenéje. Hihetetlenül irritáló, izgalmas megoldás.

Az viszont a filmre is nagyon igaz, hogy kell hozzá a befogadó. Elolvastam a google-on néhány kritikát a Rejtélyről, és hát...

Az egyik kritika szerzője pl. arról értekezik a film talán legerősebb és legmegrázóbb jelenete kapcsán, hogy miért kellett egy kakast megölni ezért. No comment. (Pedig én is sajnálok minden értelmetlenül leölt állatot.)
süti beállítások módosítása