Ebben több ponton nem értek veled egyet. Szép dolog Foucalt nevével dobálózni, meg filozófiai definíciókat keresni, de ettől még nem biztos, hogy helytálló az állítás, illetve a végkövetkeztetés, miszerint minden homofób meleg szeretett volna lenni.
Mert én pl bevallottan látens homofób vagyok :-) ha van ilyen definíció egyáltalán.
Mert egyrészt ha két férfit csókolózni látok hányingerem támad. Ettől függetlenül nem akarom én kiírtani, büntetni őket. Sőt, vannak gay kollégáim, láttam már drag queen show-t gay bárban, jól szórakoztam. És mégis, nem támogatom a melegek házasságát, legfőképp nem az örökbefogadást, no meg a felvonulásaikat sem. Tőlem aztán úgy szeretik egymást ahogy akarják ... otthon.
Egyébként meg kifejtenéd miért nem lehetne a jelenséggel ellenszenvezni. Csak azért mert valami van azért nem lehet vele ellenszenvezni? Ez valami filozófiai tézis?

Az azért magas nekem, hogy melegnek, miért nem tetszhet egy heteró. A két évvel ezelőtti vébé előtt , készítettek egy felmérést a homokosoak között, hogy ki a legszexibb játékos szerintül. C. Ronaldo vitte a pálmát, akinek a kurvázós sztoriaival van tele az angol bulvársajtó.

"És mégis, nem támogatom a melegek házasságát, legfőképp nem az örökbefogadást, no meg a felvonulásaikat sem." - AnTalk, és ezzzel a mondattal alapvetőjogait kérdőjelezed meg azoknak, akikkel állítólag semmi bajod. Ugye a gyülekezési szabadság azt jelenti, hogy mindenki azért demonstrál, amiért akar, ha betartja a vonatkozó törvényeket - akár tetszik ez neked, akár nem. Az én értelmezésében mindenki azzal köti össze az életét, akivel akarja és ha hivatalos formába akarja ezt önteni, miért ne tehetné?

Az örökbefogadással kapcsolatban meg az a véleményem, hogy biztos jobb helyen van egy gyerek egy szerető meleg párnál, mint államigondozásban.

"ezzzel a mondattal alapvetőjogait kérdőjelezed meg azoknak, akikkel állítólag semmi bajod."
Hát nem vagyok alkotmányjogász, az tény :-)
Azt meg hol írtam, hogy nincs velük semmi bajom?
popp: "biztos jobb helyen van egy gyerek egy szerető meleg párnál, mint államigondozásban"
Hát ez az! Ezt, és ehhez hasonló idealista kijelentést már ezerszer olvastam meleg pártiaktól. A gond ezzel csak az, hogy teljesen a valóságtól elrugaszkodott, idealista felfogáson alapszik. El tudod te azt képzelni, mit élne át egy ilyen gyerek az iskolában?
"Jé, neked két apukád van? És melyik az anyuka az ágyban?
Na nem, akkor már az állami gondozás.

A gyerekek, nagy szemetek tudnak lenni az tény, de ugyanakkor elfogadóbbak is egy csomó dologgal kapcsolatban például ezzel is.

De még mindig jobb a gyereknek, ha genyóznak vele, mint ha éhezne!

popp: "De még mindig jobb a gyereknek, ha genyóznak vele, mint ha éhezne!"
Ebben szintén nem vagyok annyira biztos. Egyrészt mert a mai magyar állami gondozottak tudtommal nem éheznek. A régi láger szerű intézetek tudtommal megszűntek és most családi házakban, nevelőkkel élnek a gondozottak. Másrészt a genyózás egy életre tönkrevágja az egyént, míg egy kis éhezés megerősítheti az akaratát. (de ez utóbbi csak inkább részemről holmi elrugaszkodott feltételezés, amire semmiféle tudományos bizonyítékot nem tudok felsorakoztatni, tehát épp ennyire kell komolyan venni.) Ennek eldöntésére inkább pszichológusokat kellene bevonni a vitába.

Egyik haverinám mesélte, hogy a járt egy tanyán ahol állami gondozott gyerekek éltek és a jó gazdák a kutyájukkal különbül bántak, mint a kölykökkel. Ez szerinted nem vágja tönkre az egyént? De ha rendesek is a nevelő szülők figyelmük tíz-tizenöt gyerek között oszlik meg és talán vannak sajátjaik is, akikre nyilván jobban figyelnek.

Ehhez képest egy inteligens homokos pár, szerintem áttudja hidalni az általad említett problémát.

a szexualitásra való képesség lehet tulajdonság. a focizás is cselekvés, de az, h tudok-e focizni, tulajdonság

a meghatározásod, h "Aki elítéli azt, hogy azonos nemű emberek egymással szeretkezzenek.", nagyon kezdetleges, természetesen nem a szeretkezést ítélik el az emberek a plakátokban, a felvonulásban, a munkahelyi diszkriminációnál stb. a homoszexuális emberekkel szemben már sokkal jobbnak tűnik, bár sztem inkább mindennel szemben, ami lehet vmilyen szempontból homoszexuális (pl embereken túl művészeti alkotások)

"Sok homofób embernek semmi baja nincsen homoszexuális embertársával (különösen addig, amíg nem tudja, hogy homoszexuális);" - heh, ez tipikus homofób önigazolás szokott lenni, h nekem nem is a homoszexualitással, mint olyannal van bajom, "csak" a nyílt, tudomásomra hozott homoszexualitással. ha vki elvárja egy homoszexualitástól, h ne legyen (láthatóan, érzékelhetően) homoszexuális, akkor bizony a homoszexualitással van baja. ráadásul nyilvánvaló önellentmondás, h amíg egy homoszexuális nem homoszexuális, addig nincs vele bajom

azzal a leegyszerűsítéseddel sem értek egyet, h _minden_ homofóbia gyökere belső homoszexuális késztetés. nem. van racionális tapasztalat is, pl amikor egy férjet egy nőért hagy el a felesége. persze, ugyanolyan butaság ebből általánosítani, mint minden xenofóbia esetén, de ez akkor is egy tipikus xenofób előítéletképző minta lehet

arról nem is beszélve, h racionális tapasztalat nélkül is lehet idegenkedni az idegentől, ismeretlentől, titkostól, rejtettől, az ilyet félelmetesnek, ragályos kórnak látni. nyilván, ez is egy öngerjesztő folyamat, hiszen a homoszexualitás éppen az elutasítás következtében kényszerül a sötétségbe

Nem hiszem, hogy minden homofób titkon maga is meleg volna. Jóval többen lennének, mint 7%.

Komolyabban: a homofób ember buta és irigy, ennyi. Buta, mert leredukál egy másik embert a szexualitására (igaz, az ilyenek a nőket is csak szex. tárgynak nézik), és persze a butaság altípusa a tudatlanság; és irigy, mert nem meri fölvállalni igazán önmagát. Nem feltétlenül a homoszexualitását, hanem például azt, hogy nagykan létére nem szereti a focit. De végighőbörgi a meccseket, mert nem meri nem ezt tenni.
Aki meleg és még föl is vállalja, nemcsak kilóg a sorból, de erre még büszke is. Na, több se kell az ilyen nagy hangú, gyáva primkóknak, utálja a nyíltan melegeket. Szerintem ez így még racionális is.

Én sem szeretem(ném) látni a metrón, vagy az utcán, ha két férfi csókolózik. De én két különböző nemű embert sem szeretnék látni. Nehogy már nekem kelljen zavarba jönnöm, mert más nem tud uralkodni magán!

Az örökbefogadást a mai magyar társadalomban még korainak tartom. Bár az állami gondzozásnál minden jobb, mégis a gyerek ki lenne téve sok értelmetlen támadásnak. Persze az sem mindegy, hogy a szülei hogyan élik meg melegségüket. És az is igaz, hogy ki nincs kitéve gyerekként a sok kis gonosz szemétkedéseinek.

röviden:
azbeszt.blog.hu/2008/06/12/a_jo_es_a_rossz_harca

hosszabban:
azbeszt.blog.hu/2008/06/08/ne_legy_mar_buzi

saját:
a homofóbia bámely formája saját inkompetenciánk, saját szerencsétlenségünk, balfaszságunk felnagyítása az által, hogy másokat általunk nem birtokolt vagy tagadott jegyek alapján még inkompetensebbnek, még szerencsétlenebbnek, még balfaszabbnak állítunk be.
mert ha ők rosszak, akkor mi, akik nem ők vagyunk, csak jók lehetünk.
meg azért még, mert leviticus.

ja, az egyneműek házasságának a margójára:
attól várjuk házasságunk javulását, hogy másoknak azt megtiltjuk, mert így a házasság válsága is erénnyé magasztalódik.

AnTalk: "Egyébként meg kifejtenéd miért nem lehetne a jelenséggel ellenszenvezni."

Lehetni lehet, csak teljesen értelmetlen, hiszen ez egy TERMÉSZETES jelenség, olyan, mint a karalábé. Akár ellenszenvezünk vele, akár nem, létezni fog. Elnyomni persze lehet, csak semmi értelme.

popp: "Az azért magas nekem, hogy melegnek, miért nem tetszhet egy heteró."

Nem azt írtam, hogy nem tetszhet. De szexuális viszonyt nyilván nem fog vele létesíteni, annak akarata nélkül. Vagyis egy heteróval csak akkor lép (szexuális) viszonyba egy meleg, ha azt maga is igényli. [Speciális eset a megerőszakolás, ez azonban heteroszexuális viszonylatban ugyanúgy, sőt sokkal inkább előfordulhat.]

Kállai Ákos: "a szexualitásra való képesség lehet tulajdonság."

Igen, azt én sem tagadom, hogy vannak emberek, akik inkább a saját nemükhöz, és vannak, akik inkább a másik nemhez vonzódnak, és akkor ezt így lehet tulajdonságnak nevezni. De maga az, hogy ezt ki hogyan éli meg, nem tulajdonság, nem olyan, mint az, hogy valaki barna vagy kék szemű. Sokkal esetlegesebb és változékonyabb.

"inkább mindennel szemben, ami lehet vmilyen szempontból homoszexuális (pl embereken túl művészeti alkotások)"

Ezzel meg én nem tudok mit kezdeni. Milyen egy "homoszexuális művészeti alkotás"? Amelyik homoszexuális aktust ábrázol? Ilyen alapon a Biblia is egy homoszexuális művészeti alkotás... Ilyen meghatározásokkal szerintem még kevesebbre megyünk.

A homoszexuális embertársról szóló megjegyzésemet szerintem teljesen félreértetted. A zárójeles kitételemből szerintem kiérezhető a halvány irónia, mellyel az idézett vélekedéshez ("nekem semmi bajom a melegekkel") viszonyulok. Pont az általad is nehezményezett "nyilvánvaló önellentmondásra" próbáltam utalni vele.

Abban egyetértünk, hogy végső tézisem provokatívan leegyszerűsítő. Természetesen szerintem is bonyolultabb a dolog, de egyszerűen nem fér bele egy ilyen blogbejegyzésbe, hogy mindent elmondjak, amit gondolok.

Reckl_Amál: "Bár az állami gondozásnál minden jobb, mégis..."

Hát ha minden jobb, akkor... :-)

_ _ _ _ _

Ha jönnek válaszok, akkor természetesen fejtegetek még. :-)

Én befejeztem a mondatot. Sajnos sok a hülye.

pontilyen: de ha megragadni próbálod a homofóbiát, megfigyelni, leírni, akkor nem bírálhatod felül. ha egy homofób aszondja egy művészeti alkotásra, h "fúmá, reklámozzák magukat a köcsögök, tűzre vele", akkor te nem vonhatod kétségbe, h a homofóbia szempontjából a homofóbia tárgya homoszexuális volt

Igen, szerintem is van olyan, hogy homoszexuális szubkultúra.

Kállai Ákos:

Tehát: elítélik mindazt, amit ők homoszexuálisnak tartanak? Ha ebből indulunk ki, akkor még nyilvánvalóbb, hogy a homofóbia egy belső késztetés KIVETÍTÉSE, hiszen nem egy műalkotás, ember stb. önértelmezését, önmeghatározását fogadják el, hanem rávetítenek valamit.

Én amellett érveltem, hogy kivetítés nélkül a homofóbia értelmezhetetlen.

Például. Tegyük fel, van olyan, hogy "homoszexuális művészet". Ha van ilyen, akkor azt én is "elítélem", magyarán: MŰVÉSZI SZEMPONTBÓL nem tartom sokra, hiszen a művészetet egy részfunkciójára szűkíti. Ez részemről egy ESZTÉTIKAI érv, semmi köze a szexualitáshoz való viszonyomhoz. Ha valaki ilyen esztétikai érvvel él, az az én szememben nem homofób, hiszen kifogása nem egy szexuális cselekménnyel szemben van, hanem egy művészeti iránnyal szemben.

Ha a kifogásom a szexuális cselekvést érinti, akkor vagyok homofób. Szerintem még mindig ez a legtágabb és legpontosabb meghatározás.

_ _ _ _ _

Ja, még bs395 linkjeihez akartam írni: már korábban is olvastam e blogbejegyzéseket, és szerintem kiválóak, mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy kattintson rájuk.
:-)

Egy másik blogban olvastam:

Homofóbok logikája:
- A melegek ne fogadhassanak örökbe gyereket, mert akkor csúfolni fogják őket!
- Kik?
- Hát mi!

pontilyen: heh, érdekes, ah a saját homofóbia-fogalmadhoz képest aszondod magadra, h te nem lehetsz homofób, mert... tipikus homofób eljárás. ha neked az a bajod egy művészeti alkotással, h homoszexuális, akkor az az én fogalmaim szerint egy homofób vélemény

de fordítsuk meg. vajon heteroszexuális-e a rómeó és júlia? a heteroszexualitásról szól? ez csak nézőpont kérdése, nem pedig olyasmi, ami a művészeti alkotás inherens sajátossága. ha pedig értelmezés kérdése, lehet heteroszexuális, akkor pedig a te logikád szerint rossz művészeti alkotás

a homofóbia szexuális cselekményt kifogásoló magatartásokra és véleményekre szűkítésével az a gondom, h tökéletesen ellentmond a homofóbia mindennapi tapasztalatának, amely mindent kifogásolhat, amiről homoszexualitás tételezhető

Kállai Ákos: "ha neked az a bajod egy művészeti alkotással, h homoszexuális, akkor az az én fogalmaim szerint egy homofób vélemény"

Esztétikai szempontból pont olyan problémásnak tartom, ha van ilyen műalkotás, mint a szocreál, a fasiszta vagy bármilyen egyéb, pusztán IDEOLÓGIÁT közvetítő művészetet. Már amennyiben ilyesmi (pusztán ideológiát közvetítő művészet) egyáltalán létezik.

Az eljárást illetően: nyilván mindenki a maga meghatározását tekintve sorolható bármiféle kategóriába. Én is mondhatom rád, hogy homofób vagy; te pedig mondhatod, hogy nem vagy az. Ki dönti ezt el? Senki. Értelemszerű, hogy én a magam számára próbálom értelmezni a világot, te pedig a magad számára. És értelemszerű, hogy a magam értelmezésében nem vagyok homofób. Kár erről vitatkozni a megértés igénye nélkül.

Még egyszer mondom: az olyan kategóriák, hogy "mindent kifogásolhat, amiről homoszexualitás tételezhető", számomra egyszerűen nem értelmezhetőek. Egy kancsóról tételezhető homoszexualitás? Vagy egy zsiráfról? Vagy egy egyenletről? Ha akarom, bármiről tételezhető bármi. Hétköznapi kommunikációban azonban egy speciális emberi viselkedésre szoktuk érteni a (homo)szexualitás szót. Aki ezt a viselkedést elítéli / nehezményezi / korlátozni akarja, az én meghatározásom szerint az a homofób.

(Ettől függetlenül te értelemszerűen gondolhatod másképp.)

pontilyen: az, h szted egy homoszexuális műalkotásban a homoszexualitás "ideológia", a te meglehetősen vitatható álláspontod. sztem nem teszi kevésbé szubjektívvé és elfogódottá ezt a döntésedet ez a hivatkozásod

amint azt sem hiszem, h önmagában magyarázat lehetne egy műalkotás megítélésére vonatkozóan az, h te (!) vmely ideológiához sorolod. egy ideologikus műalkotás megítélésében is csak egy szempont az ideologikussága

persze, az arra vonatkozó ítéleted, h homofób v-e, a sajátod. sztem sincs túl sok vitatkozni való ezen. ugyanakkor azt elmondhatom, h mivel a legtöbb homofób a saját ítélete szerint nem homofób, az sztem túl sokat nem jelent, ha vki nem tartja magát homofóbnak, így erre hivatkozni sem érdemes

egy kancsóról tételezhető homoszexualitás? igen. (vannak homoszexuális témájú ábrákkal díszített görög kancsók) egy zsiráfról? igen. (volt homoszexuális állatkerti zsiráfról szóló hír) egy egyenletről? igen. (amennyiben az egyenlet alkotójához, közzétételéhez, vitatásához stb tehát kultúrtörténetéhez kapcsolható vmilyen módon homoszexualitás) és általában: bármiről tételezhető homoszexualitás, ami az emberi kultúra része

a homoszexualitás nem "speciális emberi viselkedés", még a hétköznapi kommunikációban sem. az emberi szexualitás egy bonyolult, összetett jelenség, ami nem szűkíthető le magára a szexuális aktusra. még egyszer mondom: nem hoztál fel érvet az ellen a hivatkozásom ellen, h a mindennapi tapasztalat szerint homofób vélemények homoszexuálisnak tekintenek (sztem nagyon helyesen) művészeti alkotásokat, felvonulásokat, szervezeteket, embereket (és nem azok konkrét viselkedését)

Én nem tudom, hogy homofób vagyok-e, de volt már olyan érzésem, amikor egy srác szemezni próbált velem, annak ellenére, hogy én nem vagyok homoszexuális, nem "viselkedtem homoszexuálisan", stb. hogy felforrt a vérem, legszívesebben megütöttem volna, nagyon kihozott a sodromból. Tehát nem igaz, hogy csak homoszexuális ember kerülhet ilyen szituációba.
És persze meg lehet magyarázni, hogy emögött szexuális késztetés, elfojtás, látens homoszexualitás, stb. van, OK egy bizonyos mértékű homoszexuális hajlam mindenkiben lehet, de mégis természetellenesnek, offenzívnek érzem, amikor egy fickó stírölni kezd. (Szerencsére nem olyan gyakori, de előfordult már.) Akkor én homofób vagyok? Vagy hogyan határoznátok meg ezt a jelenséget?
(Egyébként volt olyan is, hogy kikezdett velem egy fazon, de kulturáltan leráztam, mert amúgy szimpatikusnak találtam, viszont felháborított, hogy bepróbálkozott...)

agressivgullfisk:

Jogos, hogy ezt fölveted. Sajnos a dolog természetéből fakadóan az efféle "szemezés" előfordulhat. (Ugyebár senkire sincs rája írva, hogy merrefelé húz.)

Nyilván ha a "szemezés" túllép egy bizonyos határt, akkor jogos a felháborodás. De szerintem ha nő szemez veled egy bizonyos határon túl, az etikailag ugyanolyan felháborító, ugyanúgy sérti az intimszférádat. Nem?

Ha egy nő próbál intenzíven szemezni, akkor az általában imponál a férfiaknak. Bár attól függ, ha nagyon nem pálya, akkor lehet, hogy azt is offenzíven élik meg:)

A főblogger is megtalálta a témát:
w.blog.hu/2008/06/19/seggel_elore?fullcommentlist

Hozzászólni már nem lehet, de azért érdemes a kommenteket is olvasgatni.

Sok mindenben egyetértek egyébként ezzel az írással. Főleg jó az a kitétel, hogy egy kisebbség erőszakosan meg akarja határozni minden meleg képét.

Ha tudnám az írást (és a hozzászólásokat) kommentálni, azt írnám, hogy más a jog, és más az ízlés.

Hetero nő vagyok, ha egy idegen "intenzíven" szemezik, az nekem nem szokott általában tetszeni. (Olyan gyakran azért nem fordul elő.)

Ha egy másik nő tenné, szerintem mosolyognék. Mi rossz van abban, ha alaposabban megnéz? Egészségére!

Szintén oda:

Azért szerintem suttyóság lehülyézni az egyházakat, egyik monoteista vallás sem fogadja, nem fogadhatja el a heteroszexualitást, mivel nem illeszthető be természeti törvényeikbe. Ezek a vallások elég merevek és törvényeik nem a mai társadalmi viszonyokhoz és követelményekhez lettek megalkotva - viszont ha ezen az úton halad tovább a világ, akkor hamarosan akár vissza is térhetünk (erkölcsileg) az 1500-2000 évvel ezelőtti állapotokhoz, és akkor megint érvényes lesz minden...
Egyébként pl. a katolikus egyház nemrég vizsgálta felül (és korszerűsítette) a szexualitás megítélését, de amennyiben elfogadná a melegeket, akkor alaptörvényével (a Tízparancsolattal) kerülne szembe.

Amál:
igen, ezt a nők nem értik meg, a fiúk teljesen máshogy viszonyulnak ehhez a dologhoz.

agressivgullfisk:

Ezt nem értem. Hol van olyan a Tízparancsolatban, hogy nem lehetsz meleg???

Tótához:

Elolvastam, és nagyon sok mindenben egyetértek vele. Abban mondjuk nem, hogy az egyházak butaságból ellenzik a homoszexualitást. Az egyház egy saját törvényekkel rendelkező szervezet, és -- sohasem árt elégszer hangsúlyozni -- majdnem MINDENFÉLE szexualitást ellenez.

pontilyen:

-a paráznaság az erre is vonatkozik
-épp írtam a szexualitás szerepének felülvizsgálatát, már messze nincs szó ellenzésről, mivel az a szeretet kinyilvánítása és Istentől eredő jó dolog

agressivgullfisk:

A két állításod mutatja meg, hogy a Tízparancsolat értelmezése (ugyebár) értelmezési (hermeneutikai) kérdés.

A homoszexualitást pont annyira "ítéli el" a Biblia, mint a disznóhúsevést. (Értelmezésem, és nagyon sok újabb értelmezés szerint.)

Ja, egyébként most látom csak ezt a mókás (freudi) elírást:

"egyik monoteista vallás sem fogadja, nem fogadhatja el a heteroszexualitást, mivel nem illeszthető be természeti törvényeikbe"

:-))))

Igen, szerintem is teljesen fölösleges az a vallásellenes szöveg az elején.

Az egyházak melegellenességét értem, csak a megnyilvánulásával nem tudok egyet érteni. El tudom fogadni, hogy Isten színe előtt nem adnak össze két azonosneműt, mert ők mint szolgáltató szervezet ezt kizárták általános szerződési feltételeikből. De kirekeszteni és megbélyegezni nemcsak ellenszenves dolog, hanem önteltség is. Ki tudja, hogy Isten mit gondol a melegekről? Én biztos nem. Szerintem a legnagyobb teológus is csak találgathat.

pontilyen:
igen, ez tényleg vicces:)

Az egyház sem teljesen egységes ebben. Mikor Bostonban jártam épp tüntettek a melegek házasodási jogai ellen illetve mellett. A parlament előtt (State House) az utca egyik oldalán sorakoztak fel a meleg házasságot pártolók, velük szemben az ellenzők tábora (középen pedig a lovas rendőrök). Legnagyobb meglepetésemre a meleg oldalon álltak a papok. Hogy pontosan melyik gyülekezethez tartoztak azt nem tudom, de reverendát viseltek, erről fényképem van.

Adventisták?

Gondolkodtam a dolog női-férfi megítélésének problémáján és lehet, hogy tudat alatt a női és férfi homoszexuális aktus különbsége okozza ezt a dolgot (a férfi homoszexuális aktus azért elég offenzív a nőihez képest).

agressivgullfisk:

Szerintem inkább arról van szó, hogy az átlagférfi lenézi a nőket, és puszta szexuális tárgyat lát bennük. Ezért, hogy a leszbikus aktusra a nyálát csorgatja, a fiú-fiú aktustól meg undorodik. Nagyon érettnek kell lenni ahhoz, hogy valaki a szexben szabad emberek testjátékát lássa, mindegy, milyen neműek a résztvevők.

Egyébként remélem, nem bántalak meg, de a blogjaid alapján rólad például maximálisan el tudom képzelni a látens homoszexuális késztetéseket.
:-))

pontilyen:
hehe, ez jó volt:)

Sok bejegyzéssel pontosan az emberi műveltség mögött meghúzódó szexuális késztetéseket próbálom érzékeltetni, a fallikus szimbólumokhoz is inkább művelődés- és vallástörténeti okokból "vonzódom".
Egyébként felismerek magamban nagyon minimális homoszexuális hajlamot, de ennek ellenére (vagy ettől függetlenül) undorodom a dologtól (nem a homoszexuálisoktól).

Fentebb nem a férfiak viszonyát a női-női érintkezéshez, hanem a nők viszonyát ugyanahhoz, illetve a férfiak viszonyát a férfi-férfi dologhoz értettem.

agressivgullfisk:

Aha, így értem, ezzel az utolsó bekezdéssel. A férfiban ott lehet az, hogy őt "bántani fogják"; a nő-nő aktusnak ez nem része annyira.

Szerintem az emberi szexualitás épp elég bonyolult ahhoz, hogy sokféle hajlamnak teret engedjen; vagyis az én szememben kifejezett érettségre vall, amit írsz.

A fallikus szimbólumokról meg: mindig meghökkenek, amikor valaki nem "veszi észre" őket. Persze, lehet, hogy én olvastam túl sok Freudot.
:-)

Én a leegyszerűsítés híve vagyok. A melegeket azért utálják, mert összezavarják a dolgokat. Ott van egy remek rendszer, férfiak a nőkkel, egymáshoz illenek, lágyság és keménység, jin és jang, és a többi. "A nők", "a férfiak". A férfi az erő, a hatalom, az önkény. A férfi ebben a rendszerben azt se szívesen ismeri be, hogy őneki érzései vannak, hogy a hatalma nem végtelen, hogy van, amit nem tud, nem képes, nem mer. És akkor ezzel szemben ott van egy teljesen eltérő modell, amiben abszolút nem használhatók ezek a kényelmes sztereotípiák. Többé már nem vagy felsőbbrendű, erősebb, kivételezett csak azért, mert férfinak születtél, sőt akár ugyanúgy ki lehetsz téve a nemi erőszaknak, mint a gyenge szűzlányok. A homoszexualitás a hagyományos nemi szerepek sárba tiprása, gyakorlatilag egyenértékű azzal, hogy valaki leköpi az istened szobrát, vagy ha nem fog kezet a köztársasági elnök: a normák ellen szól. Mindazon normák ellen, amelyeket az elmúlt párezer évben felépítettünk, és amelyek az egyetlen támaszt adják az életünk irányításához. Teljesen érthető, hogy az emberfia fél. Akkor is érthető lenne, ha mindezt értelmesen elmagyarázták volna neki, de a legtöbb ember semmit sem tud a buzikról azon kívül, hogy 12 éves korában a haverjaival viccelődtek rajtuk. Azt hiszi, hogy a homoszexualitás egyet jelent a férfiatlansággal, nőknél a nőietlenséggel, ami egyébként egyszerű műveletlenség. Nem tudja, milyen lenne a világ, ha elfogadnák a melegeket, csak azt tudja, hogy milyen nem. És ez a félelem, a gyereknemzés gazdasági igényével együtt, ez okozza az elnyomást.

A tudomány nem sokat tud tenni. Annyira nem, hogy még csak azt sem tudjuk, természetes-e a homoszexualitás. Valahol olvastam, az állatok körében többé-kevésbé minden fajnál hétköznapinak mondható, az embereknél azonban teljesen vad becslések vannak, biztosat nem tudni. Volt egy kutatás, ahol önbevallásos alapon a népesség egyharmada közölte, hogy hát ő kikacsintgat, de csak számold össze, hány embert ismersz, és köztük hány meleg, biztos 1% alá fog kijönni a hányados.

A posztot igazolandó volt már egy kutatás, ahol megmérték, ki mennyire homofób, majd fiziológiás eszközökkel azt is megmérték, mennyire jött pozitívan izgalomba homoerotikus képek láttán. Nagyon szépen kijött, hogy azok voltak a leghangosabb homofóbok, akiket valójában felizgatott a melegpornó. De ez a kutatás mégsem meggyőző. Egyrészt szerintem egy kutatás nem kutatás. Másrészt ha tudjuk is, hogy a leghangosabbak csak tagadnak, miért elítélő a második leghangosabb? És a harmadik? És a többi? Nem lehet ezt ilyen egyszerűen kimondani.

Egy másik kutatás szerint a különböző népek 60%-a bizonyos mértékig elfogadó, és csak a fennmaradó 30% nyomja el a melegeket, azonban ebbe a harminc százalékba beletartozik az európai és angolszász népek is, tehát a földgolyón valójában nagyobb területet ural ez a kisebbség. Voltaképpen a melegellenesség így csak egy újabb jel, ami arra hivatott, hogy megkülönböztesse a "fejlett" nyugati népeket a "barbároktól". Az ilyen jelek rendkívül maradandóak tudnak lenni.

Az sem igaz, hogy ez valami újkeletű dolog. (Pont ezért alkalmas markernek, mert ősi.) Európa gyakorlatilag már a ősidők óta homofób, az egész a zsidókkal kezdődött, és nagyon hamar megjelent a szodomita szó. Móricz egyértelműen homokos értelemben használta a szodomita szót, a Biblia viszont csak általánosan, tehát keresztény értelemben az elhajlások közé tartozik ez is, ugyanúgy, mint az anális közösülés, a koprofília, a nekrofília, a pedofília és a bestializmus. Szép lista. Ezek közül ma is mindegyik bűnnek számít, többé-kevésbé, míg a homókat elfogadta a polkorrekt kultúra. A legérdekesebb az anális közösülés kérdése, ugyanis ha azt nem ítéljük el, akkor racionálisan a férfi homoszexuálisokat sem kellene. Már persze ha a fizikai undorról szólna a dolog, mint ahogy nem.

Én ennyit tudok a tudományos oldalról, úgyhogy végeredményben, az elméleteket összegezve azt szoktam mondani, hogy nem értek hozzá...

@I. P. S.:

Azzal nagyon egyetértek, hogy egy egyszerűsítő rendszer(ezés)t nagyon megkavar a tény, hogy létezik homoszexualitás, és sokan (még kifejezetten agyafúrt elmék is) ezzel a helyzettel nem tudnak mit kezdeni.

Egyébként is érdekesek a meglátásaid.