Tülkölés és dudálás, petárdadurrogtatás közben, de pezsgőivás és virslievés előtt még van némi időm és érkezésem összefoglalni e blog 2009. évi legjeit.

Pont úgy, ahogyan a legelésnek tavaly már megadtam formáját.

Ezúttal 125 bejegyzést és, ha jól számolok, 2928 hozzászólást tudok kiértékelni. Van tehát mit.

Elöljáróban hadd jegyezzem meg, hogy ez az oldal 2009-ben hét ízben járta meg az Index címlapját, ami határozott fejlődést jelent a 2008-as kettőhöz képest. Hogy azonban a blog színvonalának valóságos emelkedését jelzi-e ez a szám; vagy hogy ettől a számtól függetlenül a blog színvonala emelkedett vagy süllyedt-e, azt döntse el a tisztelt olvasó. Térjünk most a LEGekre!

A LEGTÖBB oldalkattintást hozó nap nem tudom, melyik volt. A blog történetének legeseménydúsabb napja továbbra is 2008. október 12-e, amikor is Budapest és Prága összehasonlítása kapcsán 6749-szer kattintottak ide. Idén ez a rekord nem dőlt meg, bár többször is közel álltunk a rekorddöntéshez.

A LEGKEVESEBB oldalkattintást hozó nap sem tudom, hogy melyik volt. Az abszolút (és alighanem megdönthetetlen) rekordot még mindig 2008. március 30-a tartja az 5 oldalkattintással.

A LEGTÖBB HOZZÁSZÓLÁST idén a Hímsovinizmus című írásom váltotta ki, 191-et. Második helyen (némileg talán meghökkentő módon) egy nem címlapos bejegyzés áll, a 187 kommentet kihívó Homofóbia a gyakorlatban című; míg harmadik helyre a Nagyvonalúság a helyesírásban című örökbecsű kúszott föl, 145 hozzászólással. A blog abszolút rekordját mindazonáltal továbbra is a felejthetetlen emlékű Budapest szebb, mint Prága tartja, melyhez 346-szor érezte úgy valaki, hogy hozzá kéne szólnia.

A LEGKEVESEBB HOZZÁSZÓLÁS rekordját idén is nullával lehetett megszerezni, ám ezúttal ez (a tavalyi hat helyett) csak három posztnak sikerült. (Ennek külön örülök, hiszen a blog értelmét a kommentek adják vagy legalábbis teljesítik ki.) Ez a három bejegyzés pedig a Szolgálati közlemény, a Még mosolyog a rég letűnt fény, valamint a Rilke sírverse című lett.

A LEGJOBB BEJEGYZÉSEM [szubjektivitás rulez] a Spontaneitás rulez című volt.

A LEGROSSZABB BEJEGYZÉSEM [szubjektivitás rulez] a Gondolatok az aljasságról című volt. (Nem az igazságtartama, hanem egyéb okok miatt.)

A LEGOKOSABB HOZZÁSZÓLÁS díját igen nehéz volt kiválasztanom a 2928 közül, ám végül sikerült döntenem. Ezek szerint a legokosabb hozzászólás crouchy nevéhez fűződik, melyet a Sötétek című poszthoz 2009. október 27-én, 22 óra 49 perc 10 másodperckor küldött el.

A LEGOSTOBÁBB HOZZÁSZÓLÁS citromdíját ezúttal gaspanna kapja, aki 2009. június 13-án 14 óra 40 perc 43 másodperckor küldte el magvas meglátását a blogra A legmegrendítőbb vers című bejegyzéshez.

A LEGNAGYOBB SZÜNET két bejegyzésem között 5 nap, 4 óra és 6 perc volt a Kötelességtudat nélküli ország, illetve a Nemzetkarakterológia és nemzeti stadionok című írások között december 8-ától 13-áig.

A LEGKISEBB SZÜNET két bejegyzésem között 23 óra és 47 perc volt a Szolgálati közlemény és a Szolgálati közlemény (ismét) című bejegyzések között június 18-ától 19-éig.

A LEGHOSSZABB BEJEGYZÉSEM idén [saccra...] a Hősökről című lett.

A LEGRÖVIDEBB BEJEGYZÉSEM idén [nem saccra...]az Az, hogy én zseni vagyok, nem zárja ki, hogy mindenki más is az legyen című lett.

A LEGNAGYOBB BEÉGÉSEM idejét a Mit keresünk a városokban? című poszthoz, azaz július 28-ához kötöm (az írás egyébként ott van a kedvenc, a legjobban sikerült bejegyzéseim között). Ekkor úgy adtam föl rejtvényt olvasóimnak, hogy a képek forrását nem változtattam meg.

A LEGNAGYOBB MEGTISZTELTETÉS egy kommentben ért, bár szerzője szándéka aligha az volt, hogy megtiszteljen (de pont azért). A Hová tűnt román patkány? című poszthoz írta crouchy november 7-én 22 óra 13 perc 45 másodperckor azt a kommentet, melyhez hasonló megtiszteltetés blogger pályafutásom közel két éves története során még nem ért. Ezúton is köszönöm neki.

E bejegyzés végén pedig minden olvasómnak szeretném megköszönni a kitartó és sokszor alighanem nagy türelmet igénylő figyelmet. Mindazokat, akiket a tavalyi posztban törzskommentelőként tisztelhettem, idén újra ezúttal nem említem meg (de vegyék úgy, mintha említeném őket!). Viszont az új törzskommentelőket hadd köszöntsem név szerint is, azaz promontort, KZsocit, crouchyt, Artsuhtarazt, Esti Kornélt, a Denevér szálló lakosát, Roquentint, walter77-et, frakit, Vérszegény éjszakai dúvadot, _andrist, Bagradjant, illetve rakovszkot. Remélem, senkit sem felejtettem ki. Akit mégis, az mihamarabb jelezze! Nagy örömmel és izgalommal fogadtam a bejegyzésekhez fűzött észrevételeket, olykor abba az illúzióba is beleringattam magam, hogy sikerült tanulnom is belőlük.

Kívánok nekik és minden néma olvasómnak

nagyon békés és boldog, sikerekben és eredményekben gazdag új évet!

És persze azt is kívánom nekik, nektek, hogy nézzetek föl e blogra 2010-ben is.